Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-06-07 / 20. szám

144 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JU L IUS 5. 1871. lyel életveszély között udvarolgat távol levő szive választottjának , és sok álmatlan éjszakára nyújt okot az utána sóvárgó vadásznak, ki alig várhatja az időt, hogy első zsákmánya ecsetjét (Pinselfeder) kalapékül feltűzhesse, ha néha épenséggel készpén­zen is kell azt oda megszerezni ! Sajátságos anyai szeretete is ; mert a jéreze közelgő veszélyben fiók­jait lábai közé veszi s biztosabb helyre szállítja. Meglepő még sebészeti készsége, lövés vagy más kiilbehatás által eltört lábát tudniillik pehelylyel beborítja, mely a seb nedvkiizzadása által össze­forrasztatváD, felbontbatlan köteléket képez a seb begyógyulásáig. Az idei tavaszkor nem igen bőven vetődött tá­junkra sok szalonka, de nagyon feltűnő, hogy már márczius közepe után öt fészek tojást találtunk, ezek ketteje ragadozók prédájává lett anyástól, há­romnak kikelését pedig figyelemmel kisérjük. Tájunk legöregebb vadászai sem emlékeznek egy fészeknél többre, és ekképen az ezidei kivételes eset a ritka jelenségek közé sorolandó. A nagyon meleg tavaszi napok s reá april elején a hűvös idő, legkivált a Kárpátokban, okozhatta ittfészkelésiiket. Megemlít­jük még a gyepi szalonkát, scol. gallinago ; a mo­csári szalonkát, scol. major és seol. torquatát , a maehetas pugnax, bajnok bibiczet, ezen családból. A liinosa fajból a limosa melanura, feketefarku parti szalonka, a totanus fajból, vizfutó, a totanus calidris, vörös lábu partüyargoncz, megemlítendő, mint itten rendesen megjelenő vándorok. Az ardeae, gémek 5 családja is nagyon képviselve van tájunkon, ugy a Fulicatiae (Rallidae) vízityúkok 2-ik családja is. Az úszók 8-ik rendje, Palmipedes, 1-sö családját az anatidae kacsák minden fajai bőven tüntetik elö, ugy ezen rend 2-ik családját, pelicaridae, evezőlá­buakat is nem ritkán látjuk tájunkon átvonulni, de nagyobb részük csak ritka és nem sokáig maradó vendég. Megfigyelésük azonban most a nagyon sok viz és az ingoványok hozzáférhetlensége miatt, na­gyon bajos lévén, de még az emiitett egyedek élet­rajzainak adására e hely is szűknek bizonyulván, ezt más alkalommal szolgáltatjuk át, most felada­tunkat megközelítőleg elérettnek tekintendjük , ha sikerült Alsó-Bácska említésre érdemesebb vizi ván­dormadarainak rövid ornythologiai képét adnunk, és a nyájas vadászatot kedvelő olvasónak némileg e szakmában tájékozással szolgálhatnunk ! Kitől is ezennel szívélyes „vadász-üdv"-vei rövid időre bú­csút veszünk ! Palánkán, 1871. april végén. Geisinger József m. k. erdögondnok. Közép-Krassó vad állománya. Igen tiszt, szerk. ur ! Becses megkeresése folytán tájékozásul átalánosan értesíteni nem tartom érdek­telennek, hogy ezen szapora czlakta vidéken, miután 1845-ben az az előtt nélkülözött vaddisznó pár legelébb mutatkozott, az özek részint orvvadászok által kilövettek, részint maguktól eltűntek ; ellenben a vaddisznó ollyaunyiva megszaporodott, hogy az erdők körüli kukoricza- és zab-vetésekben éber fel­ügyelet daczára rémitő pusztítást okoznak. A mi leg­különösebb, az : hogy a buzavetésekben ugyanott csakis átsétálnak, a nélkül, hogy a kalászokban kárt tennének, hihetőleg mivel szurkál, holott a zabka­lászt még tejében összerágva kiszopják, kíméletle­nül összetapossák, melly alkalommal legkönnyebben lesben elejtetnek, holott őszkor már a kukoricza-ve­tések pusztításánál óvatosabbak. — Számukat ne­héz meghatározni, miután az erösb kanok magáno­san vagy kis társaságban, a többiek 8, 20 — 40-en együtt kondában tévelyegnek gi dognacskai, bog­sani, kernecsai és szomszédos, mintegy 50000 hol­dat tevő erdőségekben, hol Dognácskán évenként mintegy 10 db és környékén jóformán szintennyi el­lövetik. Egynehány év óta az özek ismét mutatkoz­nak, de a megyei tisztviselők lanyhasága miatt a mezei rendőrség-törvények végrehajtásában, kiváltkép mivel mindenkinek szabad a puskázás, nem szaporodhatik, söt előrelátható, hogy e nemesebb vad hovahama­rabb csakis leírásból lesz ismeretes, és utódaink, ha valaha egyet látnak, azt fogják mondani, mint Koppy fia, kinek özet mutattak: „ejnye de nagy nyul ez az őz." — Ha törvényhozótestületünk az úrbéri ma­radványok végképeni megszüntetéséban olly buzgó — meg nem fogható, hogy a vadászat-jogosultakat és ártatlan vadat miért nem veszi biztosító rendsza­bályai körébe ? Angliában irtották a békát a ker­tészeti dísz fentartásául : de később, midőn hasznos­ságáról meggyőződtek, pénzen vásárolták Franezia­országból, hogy kertjeikbe elhelyeztessék a férgek pusztításai ellen ; — ugy üldözték másutt a verebe­ket is, azt adván okul, hogy a buzavetésben kárt tesznek : hanem aztán mikor kipusztították, akkor meg a hernyók ellen visszaohajtották ! Nem akarok apológiát írni a vad hasznossága fölött, de az bi­zonyos, hogy kiirtása káros. A mi vidékünkön van : vaddisznó sok, öz kevés, nem sok nyul — a juhászkutyák pusztításai miatt ; fogoly se sok van. Farkasok télen át jönnek nagyobb csoportokban és az elpártolt süldővaddisznókat né­mellykor elfogják ; — egyesek juhokban tesznek kárt, de kölykeik szorgalmasan elszedetnek, mivel az államvasuti társaság fejenként megdijjazza; a szukát megszokták kímélni e vadászok, hogy jövö évben ismét kölykezhessen, mi azonban alig szokott két izben történni. Róka van elég' ; vadmacska kevés, borz több van, találtatik nemes-nyest (Edel-Marder) mellyeket a dognacskai vadászok friss havazás után, nyomozva szoknak keresni s a magas tölgyfákról löni ; van még mókus is, másféle vad nincs. V á n­d о r-m ada rákból erdei szalonka maga idejében de nem sok, túzok igen ritkán piheni ki fáradságát itt ; fekete gólya imitt-amott fészkel az erdőben, át­keléskor sok vadgalambfajok, éneklő madarak min­den neme, sok veréb — de ritka a seregély ; annál több a sárga rigó a keitekben, fekete rigó és húros madár a szöllökben ; ezek több kárt tesznek, mint a seregély, mivel egyenként elszórva és lopózva csu­szamlik a szöllökbe, és nem olly félénk, mint a se­regély. Kakova, 1871. febr. 19. Kernyeesai Jagodits Pál es. kir. tanácsos. Vegyes, A nagy túzok ismét megjelenése Angliában. — A nagy túzokot (Otis Tarda) már rég kiveszettnek hitték Angliában, s ugy hitték, hogy e Középeuró­pában elterjedt, bár nem szapora nagy szárnyasok, náluk már csak archaeologiai régiség , midőn az idén, január havában, a devonshirei grófság éjszaki részében, Barnstaple környékén ismét nagyobb szám­ban feltűnt, de olly ismeretlen volt már ott e nagy madár, hogy a „North Devon Journal" következő jegyzetet hozott róla : „Vad madarak. Karácsony hetében vagy 8 darab vad p u 1 у к a jött vidé­künkre s a Croydei földeken szállt le. Mr. William Niiich látván őket, puskáért ment, s egyet le is lőtt, melly 9 fontot nyomott s nagy csodálkozás tárgya volt. A többi nyugati irányban elszállt. — Február folytán láttak ínég túzokokat a Midleshx, Northum­berland, Wilts és Sommerset grófságokban, és lőttek is köziilök. Az angol vadászok és természettudósok most bajban vannak egymással a fölött, honnan ke­rültek elő egyszerre a túzokok ? Voltak-e még a britt szigeten, vagy a száraz földről repültek át ? A természettudósok kétlik, hogy a több óra járásnyi tengert átrepülhetnék. (Hazai vadászaink közül talán volnának, kik e kérdésre válaszolhatnának ?) A berlini nagy versenyek a hadsereg bevonulása miatt junius 18., 20. és 21-kére lialasztatnak. Az angol kancza dijjat (Oaks) Epsom gyepén máj. 26-kán szintén br. Rothschild'istállója nyerte el Hannah nevü p. kanczájával (a. King Tom a. Mentmore Lass Melbournetól) — Noblesse (a. Stock­well a Brown Duchess) és 7 más kancza ellen. Ntyíít-tép. Közlési dij : '25 kr. egy ritkitatlan borgis sor helyéért. Eladó telivér hágó-mén. Kétes, pej mén, ell. 1862, a. Ducrow v. Ibrahim. Ara 3000 frt. Látható Dobozon, a csabai vasútállomástól égy órányira. Kétes 1865-ben az 1000 arany államdijat nyerte Pesten Sagitta ellen, s második volt a nemzetiben ugyan e vetélytárs mellett; 1866-ban az asszonyságok dijját (gr. Szá­páry Iván alatt) Revolver ellen (gr. Eszterházy Mik­lós' és a Batthyány-Hunyady dijat Pantaloon ellen. Laptulajdonosok a •' szerkesztők. Felelős srerk. : Keve József. Szerkesztő-társ : Sárkány Ján. Fer. Hirdetéseket lapuk számára elfogad LANG LIPOT nemzetközi hirdetésiéi hivatala Pesten, Erzsébettér 9. sz. Egyhasábos Bourgeois-sor helyéért : 15 krajezár fizetendő. Bélyegdij kilön minden beigtatásért 30 kr. LANCASTER zetü saját készítményeim, Moirée-damaszk, Ber­nard v rézsa-damaszk csövekkel 100 frt, 120 frt, 140 frt. 165 frt, 175—200 frtig és feljebb. Lefaucheux revolverek. 7 m/m, 9m/m, vagy 12 m/m öbüek, hat lövetüek, egyszerű vagy elegáns kiállítás, különféle alakban, egyes vagy kettős mozgással, dió­ébenfa vagy elefántcsont agygyal . 14—60 ft Werndl-karabélyok 100 — 600 lépésig be­lőve öntött aczélcsövel 45 frt. 100 db golyóra töltött revolver töltények 7 m/m öb. 3.50 100 db ,, „ „ „ 9 m/m öb. 4 fit 100 db ,, ., „ „ 12 m/m öb. 4.50 Revolver-táskák, juh- vagy valódi bagariából, borja v. tehénbőrből nagy=ág és kiállításukhoz képest 2—8 ft. Magyar Иг. iiííari fegyvergyártó KIRNER JÓZSEF PESTEN : Raktár : Belváros, servitatér 4. sz. Gyár : Terézváros : királyuteza 65. sz. Cserkész-kurtályok, saját készítményeim, Werndl rendszere után öntött aczél-csővel ; 100 — 600 lépésig pon­tosan belőve, 85 frt, 100 írttól 125 frtig. LEFAUCHEUX szalag, aczéldamaszk vagy angol damaszk-csö­vekkel, 85—160 frtig LEFAUCHEUX kettőscsövü puskák, a bel- és külföld legjobb gyártmányai, személyesen ki­próbálva 45, 55, 60. 65. 70—85 frtig. KUPACSOS kettüsesövü puskák 15—45 frtig. „ -, egycsövű puskák 8—15 frtig. Egyedül itt kapható Magyarország- és Erdély­ben a Gasser Lipót által feltalált uj központi tiizü hadseregi revolver 6 lövésre, pontosan belőve, darabonként 26 frt. Szabott &r készpénzben. Megrendelések a pénz beküldése v. postai utánvét mellett is teljesíttetnek. 16 18 Nyomatott sz „Athenaeum" nyomdájában. a

Next

/
Thumbnails
Contents