Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871
1871-05-17 / 17. szám
S most egy pár szót a kiállításról s agancsokról. — A kiállítás a Nemzeti lovarda egyik nagy teremében felállított deszka állványokra rendeztetett be, ugy hogy egy-egy tableaura 4—5 szarvas agancs s az üres közökbe a catalogus szerint számozott őz-agancsok osztattak be, mi által az egész igen csinos és tetszetős kinézést nyert, mi egészen gr. Széchenyi Pál ő méltóságú jó izlése és fáradozásának eredménye volt. — Volt összesen mintegy 25 kiállitó, mintegy 150 különféle agancscsal, mint a sorozatban részletesen látható.— Igen szép növésű és erős agancsok voltak a br. Podmaniczky Géza által 1 — 8 sz. alatt kiállítottak, de még erösebbek, lombárabbak s szintén normalisak voltak gr. Schönborn 13—22 sz. a. agancsai, melyek egyike, a 17. sz. a. emlékéremmel kitüntetendönek ítéltetett. Ennek erőssége a koszorú felett 9 hüvelyk volt; a balág diagonális hossza 42", s a két ág közti távság 38". Súlya mintegy 30 font. A szarvas a lövés után 354 fontot nyomott. Legerősb szarvas-agancsok a Bakony- és Vértes-hegységek, a somogyi és beregi tölgyes erdőségekből valók, mint azt a gr. Esterházy Pál, gr. Széchenyi Pál, gr. Schönborn Ervin által kiállított agancsokról láthattuk különösen kitűntek gr. Esterházy Pál 3 agancsai, tömörségük, sok „fájuk" és roppant erősségük végett a korona v. markolaton, melyek némelyikén 5—6 ág volt; a 24-ágas (páratlan) éremmel tiszteltetett meg. Vastagsága a koszorú alatt 6 hüvelyk, erőssége azonban inkább nőtt mint fogyott a vége felé, s a korona és közép ág közt 10 hüvelyket meghalad. Kinézése igaz hogy kissé tömör, de nem tartjuk abnormalisnak. Jóformán ily erős a másik kettő is, s e részben feltűnőbbek a munkácsiaknál, melyek azonban szintén erősek és hosszabbak! — Ott volt azon fél 18-ágas is gr. Széchenyi Páltól, melyet lapunk tárczájából már ismernek olvasóink, s melynek átfogata mint már alkalmuk volt megjegyezni: a koszorú felett 10 hüvelyk. Azt halljuk, hogy gr. Széchenyi B. ö méltóságának egy még erősebb agancsa volna, mintegy 11 3| 4 hüvelyk. Gr. Batthyány Elemérnek is volna egy monstreuse agancsa, hallomás szerint 28 ágas. Kár hogy egyik s?m volt kiállítva. Egyébiránt sok helyről hiányzottak még, s két legnagyobb fővadas területünk : gr. Lamberg R. bakonybeli és a gr. Pálffyak pozsonyi roppant erdőségeiből sem küldtek semmit. — Korompáról gróf Chotek Rezső irjae tárgyat érintőleg: hogy szarvas-agancsokat nem küld; volna elég, de nem olyak, melyek az általa ismert és a jelen kiállításban láthatókkal mérkőzhetnének, indokolását igy folytatja: A Kis-Kárpátok környéke nem igen alkalmas, hogy erős agancsok képződését elősegitse; az erdők többnyire fehér és vörös bükk (Weiss-und Rothbuchen) igen kevés makkot termelő tölgygyei keverve, már pedig a hol a makk hiányzik, ott erős agancs sem képződhetik, miutánt a makk-etetést semmi sem kárpótolhatja, kivéve a hol gesztenyével pótolhatják. A telek is igen kemények erre, s talán a sutaállomány is igen nagy, ugy, hogy a folyatás által nagyon megviselt agancsosok — bő etetés nélkül a csekély legelés mellett, kemény tél után többnyire igen elcsenevészett állapotban érik el a tavaszt; —• honnan vegyék aztán az erős agancsok növésére szükséges erőt. Pár őz-agancsot küldök, melyek abnormitásaik által kitűnők. Ilyenek a következők: 58-dik szám alatt gr. Chotek Ottó és Rezső bácsniegyei futaki uradalmakból. Ezen őz-agancs annyiból figyelemreméltó, mivel a 3000 holdas erdő, a melyben lövetett 12 év előtt, csak a dúvadnak tanyául szolgált, és egyes nyulat kivéve, semminemű hasznos vad ott nem mutatkozott. — Az első évben 14 farkas é3 számos róka meg vadmacska (róka 73, vadmacska 16). A második évben 3 farkas é8 több kisebb dúvad, részint lövetett, részint megmérgeztetett. A harmadik évben 8, és a negyedik évben 10 darab eleven őz lett az erdőbe kieresztve. Ámbár egyes farkasok még mindig néha a szomszéd erdőkből jelentkeznek, de többnyire hamar kivégeztetnek — az őzállomány most már körülbelül 150—200 darabra becsülhető. 59. szám alatt gróf Chotek Ottó és Rezső szerémmegyei cserevicsi uradalmakból egy rendkívüli alkatásu őzbak-agancs. 60. szám alatt egy szintén rendkivüli (abnorm) őzbak-agancs. 62. szám alatt egy egyes erős hatos őzbakagancs, a mely 1870-ben a cserevicsi erdőkben levetve találtatott. 61. szám alatt gróf Chotek Rezső korompai uradalmából Pozsonymegyében. Ezen őz-agancs csupán azért érdekes, mert a helyiség, a hol lövetett, 20 év előtt egy tökéletesen kopár, vízmosások által széthasított haszonvehetlen sivatag volt. — Ezen minden nagyobb erdőségtől messze eső vidék számos évi fáradsággal a mostoha talaj és éghajlat daczára befásittatott, ugy hogy most a régi sivatag helyén egy szép növésű fenyőerdő emelkedik, melyben egy 40—50 darabra becsülhető őzállomány létezik. Ezen őzek, ugy mint az erdő maga, mesterségesen lettek tenyésztve (az erdő nincs bekeritve) és csak 3 szeliditett őz-suta és 1 szintén szeliditett őzbaktól származnak. Az állványok előtti polezon számos agancs volt elhelyezve s Bernard József m. k. erdész által küldetett be Szt.-Királyról (Gödöllő mellett) s fokozatonkint az agancs-fejlődést mutatja a fiatal egy, két és több éves szarvasoknál, melyek testi erejük és a kedvező év minősége szerint — néha már 2—3 éves korukban 6, 8, 10, sőt 14 ágat is raknak fel, mig visszamaradt gyöngébb társaik, mint csaposak (Spiesser) és villások (Gabler) két-négy ágat hordanak. Volt még sok apró curiositás. Gr. Esterházy Imre Rhédéről egy elvetett abnorm szarvas agancsot küldött be, mely csak egy tuskóból és ennek rövid alig fél lábnyi egyes ágából állott csak. Gr. Keglevich István egy suta-szarvas által felrakott agancsot, mely 1867-ben Rhédén lövetett. Gr. Zichy Jenő egy kővé vált őz-agancsot stb. Felhasználjuk azonban ez alkalmat, s felkérjük vadász urainkat, hogy a jövő szarvasidényekben elejtendő erős példányokról a vadászvilágot pár rövid sor által a „Vadász- és Versenylap" hasábjain megismertetni szíveskedjenek, miszerint egy netáni ujabb agancs-kiállitás anyaga már jó előre ismeretes legyen. A7. „Athonaeuro* nyomdájából'
