Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-04-20 / 11. szám

AHill, 20. 187'\ VADÁSZ- É S VERS E N Y-L A P. 6. Medveálláson 15 óu délutáni 1. óráig, 3 dámvad, 117 nyul, 3 fogoly. És most, a midőn a vadászati esélyeken kí­vül az uradalom állását is lehetőleg megismer­teiéin, nem bocsáthatnám meg magamnak, ha az uradalom jelenlegi derék tisztika­rát, a mellynek ügyes kormányzata és vezeté­se alatt e terjedelmes és jól berendezett puszta­birtok a legszebb gazdászati üzlet­forgalomnak örvend, meg nem ismer­tetném : Ptácznik Albert tiszttartó, Rajzinger Antal számtartó, Schmied Lipót erdőbiró, Bajcsi Dé­nes kasznár, Neogrády Lajos kasznár, Illés Gyu­la ispán, Dávid Nándor ispán, Juha Győző er­dész, Liilbing Lajos orvos, Lackner György állatorvos, Géher János tanító, Streiher Josef segéd, Lehner Elek segéd, Riedl Nándor segéd, Zapf János írnok, Schmied Artúr írnok, Raj­zinger Lajos gyakornok, Feirer Tódor gya­kornok. Ezen derék, müveit uri emberek előzékeny­sége és szivélyessége a meghívott vendégek irá­nyában valóban példás volt, és én forró kéz­szorítással vettem tőlök bucsut. „Ki tudja mit érünk!" Ki tudja lehetend-e még valaha alkalmam önöket igy együtt szemtől-szembe láthatnom és üdvözölhetnem. Isten velünk! Görgény-sz.-imrei vadászatok. A mult évi vadászatok inkább az összegyűlt tár­saság száma és minősége által tűntek ki, mint a va­dászatok eredményével. A vadászat oct. 12-kén kez­dődött, és mindjárt az nap egy medve, melly a haj­tásba jött, el is ejtetett. Nem mulaszthatom itt el megemliteni, hogyan került kézre ö kelme. Ezen szerencsétlen állat, mintha gyanitotta volna, a sok Lefaueheux, Zündnadel s más birneves fegy­verek jelenlétét, észrevehetőleg habozott veendő utja felett, mig azon állati ösztön, mellyet mindig cso dálva figyelünk, olly pontra vezeté őt, hol esetlege­sen egy rozsdás (nem is tudom micsoda nevű vagy eredetű) lőfegyver tulajdonosa állíttatott fel. itt gondolván szabadulását; a Nemesis azonban e jól kiszámított taktikát meghiusitá, miután a „rozsdás" csütörtököt nein mondott, s szegény maczkó alig pár lépésnyi távolságról, nagy robbanás és mozgás közt, egész ágyutölteléknyi ólommal üdvözölve , halálát lelte. Persze következő napokon, szegény rozs­dást kiűzték a Lefaucheux-k soraiból; pedig jó szol­gálatot tehetett volna, külön--sen az egyik hajtás­ban, hol három medve együtt ballagott a halál felé. Az első fegyver, melly elé kerültek, eldurrant, ha­bár egy kissé későn, de eredménytelenül ; ezután a megriasztott állatokra még egy pár lövés történt, s a golyók közül az egyik csakugyan találta a na­gyobb medve előlábát, de a vérnyoin hegyre vivéu, mi bizonyos jele csekély sérülésének) üldözésével felhagytunk. Többek állítás v szerint, lett volna még két medve ezen hajtásban, de lövésre nem jöttek. Egyáltalán az őszi medve-vadászat a makk hi­ánya és a száraz időjárás miatt biztos eredménynyel Dem is kecsegtetett Egynehány napot szalonkászattal töltve, esett is mintegy 60 darab és egym-hány nyul. Ez is arányban áll a medvevadászat mostoha eredmé­nyével. Megem item egyúttal, hogy egy fehér sza­lonkát is láttunk, melly mindamellett, hogy egye­düli tiszteletére tettünk egy hajtást, s azután vizs­lákkal is fölrepitettük, mindig lötávolon kivül tartá magát, s igy közelebbi analysisba nem ereszked­hettünk vele ! A szárazföldi sport nem sikerülvén, halászat­ra adtuk magunkat, s felfegyverkezvén angol ha­lász-eszközeinkkel (fly vods) a Görgény vizén fel­menve hárman, mintegy 18 órai halászat után 152 darab lepény-halat (Grayling) fogtunk, habár különös nagy példányokat nem is, de ez az ide való körülményekhez szép eredmény, tekintve, hogy általán a havas vadjait és halait minden kigondol­ható módon igyekszik az itteni népség kipusztítani. November vége felé volt meg a medve-vad á­s z a t Görgény havasain és szerencsésebben ütött ki az előbbieknél. Négy medve ejtetett el, sa legnagyob­bat a jelen volt három gentlemenek egyike lőtte le, egy nagyon szép példányát a barna medvének. Ugyanazon alkalommal egy másik nyolez medvét látott egy napon át, a nélkül, hogy lövéshez jöhetett volna. Ezt nevezhetni aztán malheurnek. Br. B. T. Medvevadászat Mármarosban. Berlobásból irja Markkamler J. úr a „Pester Lloydnak" kelet megjegyzése nélkül a napokban: „Medvéink az idén részint elszaporodásuk, részint a kemény tél miatt, többször s neveletlenebb módon mutatják be magukat, mint a gazdaembernek kí­vánatos volna. Igy legelőmről két lovamat és 3 te­henemet ragadták már el az idén s pedig az utóbbiak közül két kitűnő svajezi fajtájút. Emberimet már any­nyira megfélemlítették, hogy nem merik őket meg­támadni, félvén hogy több is kullog körükben. Hogy tehát a fenevadakat, ha már ki nem irthatnám is,leg­alább környékünkről elriaszazam, a mult héten haj­tóvadászatot rendeztem reájok, melly igen jó ered­raénynyel végződött, mert három medve hagyta ott bundáját; az egyik kiválóan derék példány volt, s ugy hiszem hogy a Nemzeti muzeumba nem éppen az utolsók közé való lesz, mi elejtőjének Kornfeld F. rahói szolgabiró urnák annál nagyobb érdeme, mert ő volt tulajdonkép az egész vadászat éltetője. — A második példányt a rahói lelkész Kozma Béla ur, különben nem éppen szenvedélyes vadász, ejtet­te el ; inig a harmadik sajátságos módon lövetett meg, s miatta a vadászat majd szerencsétlenül végződött; e medvét ugyanis a trebusai aknamester Schmidt megsebezvén, a talpasa közeli hegyre lábalt föl, hol egy szemközt jövő doctorandus medicinae, Czekelius Kornél előtt váratlanul felbukkanván (ki atyja látogatására időzött itt Pestről, s éppen egy betegtől tért vissza a begyekből) megrohanta. A fia tal ember majd életét veszté. Mert bár az első pil­lanatban mindjárt revolver utánkapott, de a zár gyanánt szolgáló töltőveszszöt elfelejté kihúzni és igy védelem nélkül állt a medve előtt, melly ez alatt hátulsó lábaira állva, megragadta a fiatal ember balkarját, (szerencsére csak a ruhát tépve le), ki ez alatt jobbjában a revolvert tartva,baljával a töltényvesszőt rántá ki, s a másik pillanatban egy ólompilulát adott be szokatlan patiensének, melly­töl az ordítva 'orgott körben. A máaik pillanatban azonban ismét rohanni akart, de egy ujabb lövés leterité őt, s igy a doctor úrnak a kiállott ijedelem­ért legalább hevélyes vadász-sportja, s része volt a a medve bundájához, melly azonban a három között a legkevesbet érő, miután a közelből tett két lövés jó csomó szőrt perzselt le a medvéről. Hiszem hogy ez executio után tanyám környékét egy darabig nyug­ton hagyják a fenevadak, de Suliguli, Vissó, Ki­rálymező és Körösmező környékéről még gyakorta hallom, hogy nagy kárakat okoznak, s igy igen kí­vánatos volna , hogy szenvedélyesebb vadásza­ink, kik néha egész Afrikába is elutaznak egy-egy nagyobb fajta vadért, ne sajnálnának ellátogatni hoz­zánk Marmarosba. HIRDETÉSEK. Egyhasábos Bourgeois-sor helyéért : 15 krajezár fizetendő. Bélyegdij külön minden beigtatásért 30 kr. LECHNERJÓZSEF legnagyobb és legrégibb, 1808. évtől fennálló PEST, váozi utcza 5. szám alatt, „Nádor" vendéglő mellett. 10 3—1 11 2-1 Magyar kir. udvari 1 papir- és festó'szer-kereskedés SEEFEHLNERI. L. PEST, kigyó-uteza 4. szám alatt,

Next

/
Thumbnails
Contents