Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-03-20 / 8. szám

g4 parva), mellyet a vadászok tövis-szalonkának is ne­veznek, nem képez külön családot a szalonkák közt, s aprósága (mi miatt feltűnő), onnan származik, mert messze fenn északon költetett ki. Mi legalább soha sem láttunk köztük egyet is, melly alkat és szili­re, valamint szokásra nézve annyira különböznék a közönséges erdei szalonkától, hogy fajbeli különb­ségre gondolhattunk volna. A mi az i v a r-k ii 1 ö n b s é g t illeti, erre nézve azt mondja Naumann, hogy felbonczolás nélkül ne­héz volna biztosan megmondani : mollyik a hi m és mellyik a nőstény, olly kevéssé különböznek szin és tollazatra nézve. Csak a külömbözö nagy­ságból lehet következtetni erre nézve, mert a liimek átlagosan valamivel kisebbek a nőstényeknél, mi hol többé hol kevésbbé elég szembetűnő; sőt ahimek közt gyakran igen apró példányok találhatók, mig ellenbeD a legnagyobbak mindig nőstények. Naumann ez utóbbi nézetét nem oszthatom, mert többször tapasztaltam, hogy a nagyobb szalonkák, az úgynevezett bagolyfejüek közt is egyaránt találhatók hímek és nőstények. A tövis-szalon­kára nézve pedig azt hiszem, hogy azok részint olly példányok, mellyek magas északon, kopár he­gyek közt költettek, hol táplálásuk és kifejlődésük igen kedvezőtlen volt, részint pedig és nagyobb­részt fiatal, első évükben levő himpéldányok, s ez utóbbi nézetemet többféle megfigyeléssel támogat­hatom. Ismeretes dolog ugyanis, hogy több madárfaj, kü­lönösen azok himjei, csak másod- és harmadéves ko­rukban növik ki magukat tollazatjuk teljes színpom­pájában. S igy az apró erdei szalonkáknál közönsé­gesen szintelen és sötét tollazat azt mutatja, hogy mind fiatalok ; ezt mutatja azon körülmény is, hogy a tavaszkor lőtt apró himszalonkák fara (Testikel) feltűnően kevéssé van felduzzadva. Más részről sem magam nem láttam, sem mástól nem hallottam, hogy illy apró tövisszaloukát fészken vagy párosodásban találtak volna. Miudezeknél fogva igen valószínű­nek tetszik, hogy ez apró szalonkák nagyobbrésze I vADÁSZ- ÉS vERSENY-LAP. egy éves, még ^nemzésre képtelen him-ivadék. Ha­sonló nézetben vagyok a bagolyfejüek és kékláb uakr ól is, hogy t. i. ezek se külön fa­jok (Art), s hogy csupán éghajlati befolyás, jobb vagy rosszabb táplálék okozza a nagyságukbani kü­lönbözést. Megjegyezhetem még, hogy többször és több szalonkát lövés után felbontván es szorgalma­san átvizsgálván , azon meggyőző eredményre jutot­tam : 1. hogy nem találhatni csak két szalonkát sem, akár a nagy, középső vagy kicsinyfélékből, mellyek tollazatuk alapszíne és rajzolatjára nézve egymás­hoz teljesen hasonlitnának ; 2. hogy ellenben cső­rük és gázlóik, a kisebbeké is, hosszúságúk és kö­rületiikre nézve a nagyobbakéval teljesen egyenlők; 3. hogy lábaik szine valószinüen felböriik kora sze­rint változik akként, hogy az ujjonnan vedlett lábak kékszürkés szioüek, a régebbi felbőrük pedig por, nap stb. behatása által megbarnultak ; 4. hogy hí­mek és tojók mindenféle nagyságúak és színezetűek között találhatók. Egy más tapasztalt s Diána istennő szolgálatá­ban megőszült vadász következőleg nyilatkozott előttem e tárgyról : „Sokoldalú megfigyeléseimnél fogva tagadom, hogy különböző fajú erdei szalonkák fordulnának elő, s e véleményemben megerősít az, hogy a kisebb, szürke tollú és kéklábu szalonkát az idény vége felé párosulni láttam a sárga bagoly­fejűvel. Mindkettő együtt szállt fel, a hátulsó „mii­kögve" követé a megelőzőt, én meg őket, s le is lőt­tem mindkettőt, s ugy 'találtam, hogy a kisebb, a szürke volt a him, s hogy párosodtak : arról hely­zetük, mellyben láttam, kétségeskednem nem ha­gyott. S annálinkább egy fajhoz tartozóknak kellett lenniök, mert az akkori szalonka-gazdag hú­zásokban nem lett volna szükség „mesalliance-ra", már pedig tudjuk, hogy a madarak igen sempulosu­sok a páiosodás dolgában." Az erdei szalonka egyféleségérőli nézeteit még a következőkben fejtegeté előttem az öreg ur : „Ha az időjárás Dél-Európában kedvező, nálunk ellenben mÁRTIUS 2d. 1870. még zimankós, ugy hogy a szalonkák Európába ugyan átköltöznek, de egész hozzánk mindjárt nem jönnek, akkor, ha a szalonkahúzás nálunk is meg­kezdődik : kevesebb sovány és igy kevesebb apró szalonkára akadunk ; mint p. o. 1845-ben, midőn a tél nálunk majd april közepéig tartott." A szin- és nagyságban előforduló variatiókat tehát a költési hely- és táplálékban, valamint e madár nemi minő­sége és korosságában találom megfejtve. A magasb északon költött madarak kisebbek és tollazatuk szí­nére nézve egyszerűbbek, mint kedvezőbb éghajlat alatt költött rokonaik ; azután meg szülőhelyük leg­távolabb is fekszik, s igy természetes, hogy legelőbb is kerekednek fel a hosszú útra, s igy nálunk is előbb érkeznek meg. Hogy nagyobb részök talán him s mint illyen kisebb-e mint a tojó ? — ezt nem merem ugyan elhatározni, de bogy a liimek némelly madaraknál a megelőzők, ezt többször az aranybegy­nél (Pirolen) is lehet észlelni, azonkívül meggyőzött erről csalsipoin is, mellyel a tojót utánozva, kivált a liuzás első idején, már többször sikerrel működtem. Hogy az úgynevezett kéklábu a k, szürke hátuk­kal egész a búzás utolsó napjáig láthatók, s utoljára már liusosabb kinézésück, erről már több tavaszon át meggyőződtem; valamint ellenkezőleg arról is, hogy a világosb szintiek néha igen korán jönnek, de kiálló mellcsontjaik és sovány fejükkel rosszabbul néznek ki, mint később, midőn erdeinkben a földi gilisztákkal jól ellakodtak. Nemde öszszel nem lát­hatni kis és nagy szalonkát, kéklábuakat vagy ba­golyfejüeket ? Valószínűleg mert már mindannyian meghusosodtak, kinőttek, s igy vonultak át. Azt tartom tehát, hogy csak egyféle erdei sza­lonka van, s csak kor és nemi különbség teszi őket eltérővé nagyságuk és színezetükben. B. I. HIRDETÉSEK. Egyhasábos Bourgeois-sor helyéért : 15 krajezár fizetendő. i Eladó telivér hágómén. Eladó mének. 3—2 Tschibouc tv. szürke mén 15' 2" 2"'magas, nev. Hg Eszterházy 1859. ap. Sir Tatton, any. Ferronie G ó 1 * a j eSy telen VP » 15' 2", 5 év. herélt, ap. Mulattétól sat. sat. (M. M. I. kötet 120 lap.) Dawenport tv., any. bolide, apja Tourist tv., anyja A mén erős s hibátlan, csikói különösen nagyok és Solld e> hatas l ó­erősek. Legény sga 15' 1", 5 éves, herélt, ap. Dawen­Megtekintbető az alsó roglaticzai pusztán (per Ómo- P or t> a ny- Julcsa, rovitza) a belső majorban; ugyanott értekezhetni szó- Dajka, f. k. 15' 1', 5 év. kancza, ap. Dawen­val vagy bérmentett levél utján port, anyja Páva. A két utóbbi párban jár. ERDÖSI PÁL gazdatisztnél. Tudakozódhatni szintén Erdősi Pálnál. VETEMÉNY-MAGVAK. A legkitűnőbb minó'ségű gazdaságizöldség- és erdei fa-magvakat igen jutányos árakon ajánl r Walzel Ágoston magkereskedése, BÉCSBEN. Kürtnerstrasse 25. — II. St. Arany-, ezüst- és ékszer-raktár. P a t i t s F. O Felsége a Király által a VIRIBUS UNITIS éremmel kitüntetett arany-, ezüst- és ékszer­müvész Pest, színháztér 1. sz. a., a régi szín­ház épületben, ajánlja dus raktárát, mindennemű izlésteijesen dolgozott arany-, ezüst és és ékszer áruezikkeit, lovagló vesszőit, ostorait és egyéb versenydijak készitését. * 3-1 . i2_i o v í X íj Ifi Első magy. kir. szab. amerikai a, . ' j k.9 -reaony-gyar. 0 h Ablak-redőnyök, vízmentesek és átlátszók, virág­bokrétákkal, tájképekkel, alakok­kal sat. tetszés szerint. PESTEN, Józsefváros ßonti-uteza. 1 Öt a Laptulajdonosok : a szerkesztők. V* A >OQOQg?T3 NYOMATOTT AZ „ATHENAEUM" NYOMDÁJÁBAN S:n-ke>:td-tärs : Sárkány Jin. Fer. fe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents