Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-02-30 / 6. szám

FEBRUAR 28. 1870. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 43 megnyerni, olly dicsőség a sport terén, mint politikai pályán a vezérszerep. Közkedvelttekké válta'< a han­dicap-verseuyek leginkább az által , mert számtalan olly eset fordult elö, hogy néhány stones-el rosszabb ló feltűnő könnyűséggel győzedelmeskedett ellenfe­lein, a handicap által néki jutott alacsony , tehát kedvező teher következtében. Néhány példát említek itt fel állitásom bizonyítására. A világhirü Gladia­teur, melly azt hiszem , korszerinti teherkülönbség gel Francziaországnak valamennyi lovával s igen csekély kivétellel Angolhon mindegyikével kiállt volna a síkra me'rközni s győzelme mintegy biztos lett volna, tulajdonosa által egy handicap-ver­senyre neveztetett, s daczára a néki jutott roppant teher mellett, abban indíttatott is , minek az lön következménye, hogy a mezőny utolsóik egyiké­nek érkezett be, sőt ha j 1 tudom, ez alkalommal le is tört. Megvallom, kissé vétkesnek tartom azt, midőn valaki egy illy nemes állat majdnem szántszándékos letöretésével óhajt hasznot szerezni magának. Igy látjuk továbbá a győzelemhez szokott Honesty-t mult évben a „top weight "-el a kassai gyepen első nap a kis handicapban, nehezen, a legnagyobb erőmeg­feszités mellett fél fejjel nyerni; másnap a nagy handicapban távolozva lön, vele nem éppen egy classisu lovak által, és ugy hiszem az alap is meg­vetve, legközelebbi letöi ésére. Végre a fcntemlitett pesti 1000 fitos handicapban versenyzett lovak majdnem mindegyike lerázta volna talán magáról, korszerinti teherkülönbséggel, a győztes Veilchent, s im a handicap neki kedvezett. A handieap-verseuyeket két szempontból vélném megítélendőnek , ha t. i. tenyésztő és versenyző va­laki egyszersmind, vagy csupán versenyző s a te­nyésztéssel nem foglalkozik. Első esetben főfeladat lévén, minél jobb — ha lehet — első rendií lovakat nevezni, hogy annak valóságáról vagy ellenkezőjéről meggyőződhessem , nem handicapban fogom azokat inditani, hanem hasonkoru lovakkal egyenlő teherrel, vagy idősebbekkel kor szerinti teher külömbséggel, ekként szerezhetvén magamnak legbiztosb Ítéletet. Nézetem szerint, leghelyesebb eljárásnak tartom azt, ha elsőbb lovat handicapban nem indituuk mind­addig , miglen a nyert több rendbeli dijak követ­keztében reá rótt külön teherhalmozás által, (mi azonban alig, vagy legalább ritkán rug olly ma­gasra , mint a milyennel illy első rendű lovat haudi­capban megtisztelni szoktak) ugy is elveszíti esélyét s egy kétszer roszul fut, mert csakis ezután számit­hat kedvező teherre. — Egészen másként vau az , ha valaki csupán versenyző s a tenyésztést másokra bizza. Illy esetben nagyon természetesnek találom, ha az illető minden alkalmat és módot fölhasznál anyagi érdekeinek növelésére s igy netaláni nyereménybeni részesülhetésre; ez esetben sem tartom azonban fö­löslegesnek , az első rendii lovakkali eljárás iránt fenntebb közölt nézetemet , szem előtt tartani. Mi a Handicap tudományát illeti , ollyan valami az , mit könyvből megtanulni alig lehet, már azért sem, mert annak nincsen nálunk nyomtatott kiadása, de tudtommal Angolhonban sem, honnan eredetét veszi. Csakis gyakorlati uton lehet az embernek magát ebben kiképezni. Éber figyelem, minden leg­csekélyebb körülménynek megítélése , hogy ez vagy amaz ló , milly társaságban futott, milly teherkü­lömbséggel milly távolságra sat. , egy kis mathe­matical tudomány segedelmével igen elősegiti a te­her-határozó munkálatát, s könnyíti előteremteni a szükségelt arányt és egyensúlyt. Némellyek a leg­alacsonyabb , mások a legmagasb tehernél kezdenek a handicap elkészítéséhez. Részemről ezélirányosabb­nak tartom a legkisebb terhet venni kiinduló pon­tul , már azért is , mert fölülrúl kezdve gyakran olly alacsony teherre kényszerül a handicapper jutni, hogy e miatt, elegendő könnyű lovas birtokában nem lévén , több ló kiszabott terhével nem is indul­hat. Van egy bizonyos alacsony teher p. o. 88 bé­csi font, melly éppen ugy nem nyomja a ló derekát mint bármelly „pehelysúly" ; ebből kiindulva lépcső­zetesen jutunk el a legmagasabb teherig , melly azon­ban soha sem növekszik olly arányban fölfelé , mint kevesbedik lefelé ; mert ha elérjük a magasabb ter­hek egy fokát, például a 150 bécsi fontot (melly­röl ugyan többektől hallottam állítani, hogy nem sikverseny-teher már) s azt csak egy két fonttal haladjuk meg , ez igen nagy befolyással van , mig az alanti terheknél ugyanannyi fontnak elengedése alig tesz külömbséget. Ámde hosszadalmas találnék lenni, ha a handi­cap tágasb körii elemezésébe bocsátkoznám, azért is csak néhány szót még. Igen kár , hogy olly keve­sen tanulmányozzák a teherhatározás módját, mert Ítéletet hallani eleget, hogy ez vagy ama ló nincsen jól handicap-irozva — „ám tegye jobban a ki tud­ja", volna erre a válasz — de okokkal alig képes bi­zonyítani illető, hogy tulajdonképpen miért incorrect a handicap. Capacitálásról pedig 6zó sem lehet. Nem éppen azt állítja A., hogy az egész handicap rosz , hanem , hogy az ö és B. lova közt nem helyes az arány ; megfeledkezik a mellékes körülményekről, melyeket a teheihatározó, miután bona fide tesz eleget kötelességének , mindenkor szem előtt tart. Gyakran, még azon anomalia is előfordul, hogy A. vagy B. kikel a handicap helyessége ellen — de azért nem jelent kis bánatot, mi némi kibúvó ajtóul hagyatik illetőnek , ki nem volna megelégedve — sőt inditja lovát s miután csakugyan nem nyert, még inkább megerősbödik előbbi hamis meggyőződése. Nézetem szerint, ki egyszer a handicapot elfogadta , annak jogában sincs többé az ellen kikelni, mert ha nem jelentetik bánat, az más szavakkal annyit tesz, mint: „qui tacet, eonsentire videtur". Nem a litom éu ez által, hogy a teherhatározó , egy vagy m is , kevéssé ismeretes vagy pályán futás végett meg nem jelent ló iránt néha nem csalatkozhatik — oh igen ! hiszen nem bir mindenki pápai csalhatatlansággal, ámde illyen eset jövő alka'omra vörös rajzónnal jegyez­tetik fel. A honunkban annyira közkedvelté vált handicap­versenyeknek köszönhetjük azt, miszerint sportman­jeink közül többen nőtték ki magukat ügyes teher­határozókká; de meg is gyúlt ám dolguk , mert or­szágunk in jdnem minden gyepén ugyanazok mű­ködnek. SZTÁRAY BÉLA GRÓF. A franciaországi Manitó-isMáL (Écoles de dressage.) IV.*) S z e r v e z é s . A mi ez iskolák szervezetét illeti, igaz liogy sokkal elönyösb volna, ha azok nem állam- intézetek, hanem magánvál­lalkozók üzletei lennének, mert igy sokkal na­gyobb elevenséggel végeznék feladatukat, s az állam- vagy a lótenyésztési egyletek csak segé­lyeznék őket eleinte. A kezelés is sokkal egy­szerűbb lenne a magánvállalatnál, miután az ellenőri drága apparatus egészen mellőzhető lenne ; csakhogy egyelőre nehezen találkozná­nak magános emberek , kiknek kedvök és pén­zök elég volna illy intézet igazgatását és risi­coját együtt saját nyakukba venni; az ezelőtt két évvel Pesten egy részben hasonló czélból alakitott Tattersallnak rövid tengődés utáni ki­múlása — bár más okokból — nem igen buzdi­tólag hatna, s igy nem maradna más mód, mint hogy egyelőre állam-intézetekként kellene élet­beléptetni, mint történt eleintén Francziaország­és fog történni ujj abban Poroszország­ban, hol az éppen összegyűlt lótenyésztési-con­gressus programmjának egyik elfogadott pont­ját képezi ílly iskolák felállítása. Székhely és helyiségek. Egyelőre elég lenne három vagy négy illy intézettel kez­deni , s mint már említettük, e czélra mind az anyag, mind a helyiségek és tanerők tekinte­tében legalkalmasbnak vélnők a pesti Nemzeti *) Az I. és II. közlemény lapunk idei 2-ik és 3-ik számában, a III ik az 5-ik számban jelent meg. lovardát, a kisbéri, bábolnai és mezőhegyesi méneseket. Hogy az Arad és Békésben igen szépen felkarolt lótenyésztés mellett nem leliet­ne-e Aradon is jó kilátással egy illy intézetet mindjárt nyitni, azt az illetők belátására bizom. Később azután Székesfehérvár, Szeged, Nagy­várad , Debreczen , Kassa és Kolozsvár követ­kezhetnének talán. A felvétel feltételei. Felvétetnek idomitásra belföldön ellett s hibátlan alkatú mindennemű lovak, akár a tenyésztő akár mái­más kezén legyenek azok. E részben egyelőre nem igen kell kivételeket tenni; a betanított s ügyesebbé nevelt lónak ivadéka is ügyesebb lessz , s ez egészben az országostenyésztés ja­vára válik; szintúgy a tanítási dij is, melly fél­évenkint előre meghatározandó és kihirdetendő lenne — egyelőre inkább csak a takarmány értékét képviselné. A tenyésztőkre nézve bizo­nyosan igen csalogató lenne a kilátás, hogy illyformán lovaik jóformán ingyen taníttatnak be; ha majd azután megismerkedtek az illy inté­zetekből reájok háromló többféle előnyökkel, majd akkor a linancziális ponton is lehet iga­zítani. A mi a hibátlan alkotást illeti: igen ter­mészetes, hogy az állam segélyét kár volna értéktelen anyag kiképzésére pazarolni, s igy a lovak felvétele előleges vizsgálattól függ­ne ; belföldi tenyésztés és hibátlan szervezet a tenyészetre, volnának a főpontok. Ha aztán még hely maradna, ugy más lovakat is be le­hetne venni, de amazok mind felvételi mind pénzbeli tekintetben kedvezményekben része­sülnének. Dijj ázások. Ez iskolák szükséges kiegé­szitéseül, mint már értékezésünk első részé­ben is emiitettük , okvetlen szükségesek az időnkinti próbatétes - ösztöndijjak is, mint az Francziaországban szokásos. E dij­jaknak olly tetemeseknek kell lenni, bogy a tenyésztőre nézve valóban dijjak legyenek. A francziaországi osztályozás e részben a mi vi­szonyainkra nem illenék, miután nálunk a könyü kocsi-ló és paripa tenyésztése aránylag sokkal tulnyomóbb szükség, homokos és silány utaink mellett, mint Francziaországban, hol az arány éppen megfordítva áll. — A dij-osztályo­zásnak a vidékek szerint leginkább otthonos könnyebb vagy nehezebb fajrai tekintettel kel­lene történnie , s pedig következőként : dij frt Egy fogat félvér angol v. normann ügető 1-ső 300 „ n n » i> " n 2 l k „ „ „ arab „ erdélyi „ 1-ső 200 „ „ „ ,, „ ,, „ 2-ik 100 Paripa: félvér angol, arab vagy erdélyi 150 frt, 100 frt, 75 és 50 frból álló 4 dij. A próba tétek helye és ideje. A próbatétek az intézet székhelyén tartatnak, és pedig az első April, a második Júliusban. E batáridők szemmeltartása mellett a felveendő lovak legalább 8—10 héttel előbb bejelenten­dök lennének, illetőleg egykis vizgatétre bekül­dendők , vájjon hibátlan alkotásuak-e stb. s mint már fentebb emiitettük ,csak ezután vétet­nek fel. Gondoskodni kellene még, hogy az ősz folytában még egy próba-tét lehessen, ne­hogy az iskolák, személyzetöket nem hagyhat­ván fél éven át foglalkozás nélkül, czélnél­kiili költséget okozzanak. Igazgatók. A belső berendezésnéljófor­6*

Next

/
Thumbnails
Contents