Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-12-10 / 34. szám

Előfizetés: Egész évre . . . 10 frt, Félévre .... 5 frt, „A Vadász- és Versenylap" kiadóhivatalához Pesten, Barátok tere 7. szám intézendő Szerkesztőségi iroda Pesten, Kerepesi út 5. sz. ide küldendők a kéziratok és hirdetések. Megjelenik e lap minden hónap 10-, 20- és 30-kán. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP A MAGYARORSZÁGI ÉS KÜLÖNÖSEN A „PESTI LOVAR-EGYLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. 34. szám. Pest, 1870. december 10. XIV. évfolyam. „Vadász- és Verseny-lap" újévtől kezdve XV-ik évi folyamába lép. Egész évre Félévre 10 forint. 5 „ A „Vadász- és Verseny "-lap kiadó-hivatala. (Pesten, barátok tere 7. sz.) "A magyar-osztrák Méneskönyv érdekébenA telivérek t. cz. tulajdonosaihoz ! Midőn alólirottak a pesti és bécsi Jockeyclub szives támogatása által azon kedvező helyzetben vannak egy magyar-osztrák Méneskönyv (II. rész 1871.) szerkesztését és kiadását eszközölhetni: teljes tisztelettel kérik fel a telivér-lovak tulajdonosait, szíveskedjenek a birtokukban levő telivérek lajstromát azok leszármazásával Pestre a „ Vadász- és Verseny-lap" szerkesztőségébe (kerepesi ut 5. szám) vagy Bécsbe „

an das Administrations- und Insertions-Bureau des „Sportblatt" in Wien Hotel Munsch" beküldeni. Bécs, Pest, novemberben 1870. MayrOttó, KeveJózsef, cs. k. osztálytanácsos. pesti lovaregyleti titkár e's szerkesztő. A napokban küldjük szét a már megjelent orsz. Versenynaptár ez idei folyamát is. December 31 Kolozsvár

Kisérleti y6r

a- 187

2- (1869-ben ell. csikó.) BarthaLaj. egyl. Kisérleti vers. 1873. (1870-bcn ell. csikó.) titkárnál. Ivadékverseny 1874-re, 1000 frt, a kanczák bel és ki általi fedezése bejelentendő. 31. Bécs Január 1871. 1. KaSSä. Félvér-handicap 187 l-re. (Programm 1. 29. szám.) aláirás. Lapunk mai számához mellékelve küldjük szét a megjelenendő magy.-oszt. méneskönyv II. részére szóló előfizetési levelünket, s előfordult félreértés alkalmából megjegyezzük, hogy az uj méneskönyv ára 10 frt. Néhány szó hazai lótenyésztésünkről. (Folytatás.) HARMADIK RÉSZ. Tenyésztés és nemesítés. 2. A lófajok nemesítése. Minden lóban az arányosság, ügyesség és kitartás legmagasab fokú kifejlését kell igyekeznünk elérni, mert e tulajdonok határozzák meg használhatóságát és értékét. De e tulajdonok nemcsak véletlenül feltalálhatók, de állandóak és honosak legyenek. Csak ez által lesz egy ménes keresetté, csak igy nyerhetni sokkal magasabb árakat más lovak felott, melyek talán szebbeknek látszanak, de e tulajdonokkal nem birnak. Igyekeznünk kell tehát e tulajdonokat előmozdítani, ezt nemesítés által érhetjük el. Fajnemesités kétfélekép történhetik; vagy beltenyésztés, vagy pedig keresztezés által. Beltenyésztésnél mind a mén mind a kancza egy és ugyanazon fajból való, keresztezésnél különböző fajokból. Az első, végeredményére nézve biztosabb, mert, miután a törzs közelebb áll egymáshoz, hamarább jö megállapodás létre. Ha tehát van olly fajunk, mellynek egyszerű továbbképezése által jó eredményre vélünk jutni, akkor, mint biztosabb, ajánlhatóbb a beltenyésztés. A beltenyésztés czélja: valamelly faj előnyeit kiképezni és hiányait kiirtani, ugyanazon eljárást kell követni, mint melyet a faj alapításánál elmondottam. Az angol telivérek is beltenyésztés által tartatnak fenn. A beltenyésztés ellen felhozható az, hogy épen ugy kiképzi hiányait, mint előnyeit; ez tökéletesen igaz volna, ba hibás lovakat alkalmaznánk tenyésztésre. Ez az eredményre nézve ugyan biztosabb, de keresztezés által hamarább czélboz jutunk, Mig a beltenyésztésnél czélunk az, bogy a fajban meglévő előnyöket és tulajdonságokat képezzük ki, addig a keresztezés által az abban nem lévőket oltjuk belé. A keresztezés kétféle lehet: vagy átmeneti? vagy tartós. Ha nemes ménnel teszszük azt, akkor fajnemesités, ellenkező esetben durvitás. Azon nemes lovak, mellyek egyenesen hazájokból hozattak, originál-oknak (eredeti) neveztetnek. A még hazájában vemhes kancza csikója, bárhol születik is, originál, a többi utódok pedig telivérek. Ha egy fajt csak bizonyos fokig akarunk nemesíteni, akkor elegendő az átmeneti keresztezés is. Az eredmény biztossága tekintetéből szükséges, hogy az egyik tiszta fajból való legyen. Közönséges kanczáinkra azért hiba volna egyszerre telivér-méneket alkalmazni, mert mind testi tulajdonságaik, mind pedig észtehetségük nagyon távol állanak egymástól. Czélszerübb félvéreket alkalmazni először, — kivált olly vidékeken, hol a közönséges gazdasági lóban még semmi nemes vér nincs, például Borsodmegyében. Ha a közönséges fajt tökéletesen át akarjuk idomítani, azaz nagy mértékben meg nemesíteni, akkor tartós keresztezést kell használnunk. Ezt addig kell folytatnunk mig a nemes vért olly fokra emeltük, hogy az egymás kö-