Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-11-20 / 32. szám

NOVEMBER 20. 1870. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 283 egész faj arabbal keresztezett hollandi ügetőfajból származik. 15—16 markos, erös és arányos testalkatú. Fejében van valami, mi az arabéval közös. Nyaka kissé vastag, marja száraz, eleje-hátulja széles, dereka hosszú. Lapoczkája felette izmos. Első lábai alkarja hosszú, felső lábszára rövid, hátsó része különösen ki van fejlődve. Kereszt csontja nagyon széles, csürke kurta. Farka és sörénye hosszú és sürü, — szőre nagy. A szürke uralkodó szín. Lépésben, — Unterherger tanár tudósitása szerint, — hátulsó lábával az első elé lép, üge tésnél ez még inkább megtörténik, mert hátuljával löki magát olöre. Mellkasa nagyon ki van fejlődve, mi szükséges is, hogy sebes menetben lélekzete fenn ne akadjon. Három wor. t távolságot 5 perez alatt jár meg. Nevezetesek még Oroszországban az á 11 a^m i, B r o n n i c z e-, E h o r o s o w a- és A 1 ex a n d r o w-ban lévő ménesek. Heim tanár szerint Oroszországban 1814-ben 28 kerületben 1339 állami-, és magán-ménesbon 345,109 ló volt. Oroszországban átalában a lónemesités a XVIII. század utolsó negyedében vette kezdetét, gróf 0 r 1 o \v példája után. 1843-tól az egész országban állami méntelepek állitattak fel, ez nagy lendületet adott ismét a már hanyatlani kezdő lótenyésztésnek. 7. Francziaország. Daczára, hogy nagymenynyiségü lovat nevel, szükségletének még sem elég, és kénytelen külföldön venni; múltévben nálunk is nagy mennyiséget vásároltak bo. Többféle nemes fajú lovaik vannak: 1. L i m o u s i n s-faj , nagyon hires volt mint bátiló. Szép külseje arab származásra mutat; miután nem volt meg azon sebessége, mit most kivánunk, elhanyagolták, de jelenleg e fajt törekednek ismét helyreállitani a Pompadour-ménesben. 2. A r d e n n i faj, kitűnő igásló, roppant erős és kitartó, leginkább földmivelésre használtatik. Ugyanezek Németalföldön flandriai név alatt ismeretesek. 3. Norm audi nevüek mindazok, melyek Francziaország észak nyugoti részéből valók és ezeknek különbözö válfajai vannak: a) Boulogne i-faj, (ezek neveztetnek tulajdonképen külföldön normandiaknak; magasak, nehezek, roppant terhet elbírnak, szép példányait láthatni Parisban, sörbovdó szekerekben. b) Percher on s-faj, basonlit az előbbenihez, de kisebb és könnyebb ; mint posta- és könnyű igás-ló van leginkább használatban és ezen feladatának kitűnően felel meg. c) Norm andi könnyebb testa'katu, melly a bculognei-nak angol telivérreli keresztezéséből származik. — Kitűnő lcocsis-lovak. 4. Berber faj. Algir meghódítása óta nagyban tenyésztetik. 8. Anglia. A mesterséges nemeslótenyésztés hazája. Az egész continenst ellátja luxus-lovakkal, mén- és kanczákkal melyek roppant nagy árúak. Nincs ország, mellyuek olly sok kitűnő jó lova volna, de azért hibáznak azok, kik minden fajt, minden áron angolositani akarnak, mert csak oly fajt tanácsos nemesíteni vele, melly homogen, ellenkező esetben jó eredményre nem juthatunk. Az angol lovak között e következő fajok nevezetesek: 1. A nehéz teherhordó ló, (black horse) Flandriából származik, nagyon el van terjedve, rendesen 17 markos, ereje teste nagyságával tökéletes öszhaugzatban van. Uralkodó szinük fekete, ezért tekete lónak, „black horse" nevezik. 2. J o r k s b i r e-faj, kitűnő igás ló, földmivelésbez jobbat kivánni is fölösleges. Telivérreli keresztezésből származott utódai kitűnő vadászlovak, ezekkeli keresztezésböliek ped g nagyszerű és roppant áru kocsis lovak. 3. A telivér-faj. Ezen szó alatt „telivér" azon ló értetik, mellynek tiszta keleti származása a S t u d-b o o k nyomán bebizonyítható, különben annyira átváltozott, hogy minden keleti jellege elveszett. Körülbelül kétszáz évvel ezelőtt 1660-ban II. Károly által alapittatott; ö vásároltatott keleten kanczákat, mellyek királyi anyák (royales mares) név alatt ismeretesek. A telivérek három fötörzsre osztatnak, u. m. H er o d, Eclipse és Mate bem utódaira. Ez mind a három hires versenyló volt, melyek telivér keleti apától, u. m. H e r o d Byerly Turk, Eclipse Darloy Arabian, Matchem Godolphin Arabian-tól származtak; — Herod 1758-, Eclipse 1764- és Matchem 1748-ban születtek. Anyai ágon a telivérek a royales m a r e s-töl származnak, vannak ugyan ollyanok is, melyek anyai ágon ezt bebizonyítani nem tudják, de azért még is telivéreknek tekintetnek , mint például Sampson utódai, mert előbb is hozattak be Angliába keleti vérű kanczák. Angliában már a rómaiak korában jó lovak voltak. János király 1213-ban hozatott 100 flandriai mént, és ez által alapitója lön a fekete teherhordó fajnak. Száz évvel később II. Eduárd hozatott Lombardiából 42 darab lovat, — III. Eduárd pedig Spanyolországból 50 mént. I. Henrik uralkodása alatt 1121-ben hoztak legelőször arab lovakat Angliába, később a keresztes háborúk alatt mind több jött be és nagyon kedveltek lettek. Angliában már régóta nagy gondot fordítanak a lovak származására, e végett könyveket vezetnek, melyeket aztán idönkéut kinyomatnak -- „S tud-book" név alatt, mellyben bennt'oglaltatik minden telivér származása és neve. — Ily elővigyázat tette csakis lehetővé, hogy lovaik a tökéletesség olly magas fokára jutottak. Tagadhatatlan, hogy nem minden e könyvbe bevezetett ló tiszta származású, de kivánni sem lehet, hogy hibanélküli legyen, ki kisérhetne minden fedezést és ellé,t figyelemmel. Ez azért nem von le belőlök sommit, mert ha van is egynémelyikbe idegen vér, az olly parányi már, hogy befolyása alig lehet Angliában a telivérok főkép verseny végett tenyésztetnek. A győztesek, lelépvén a pályáról, mint hágómének vagy anya-karczák használtatnak. Azok, mellyek nagyon szerencsét'enül versenyeztek, vagy már az előkészítés ideje alatt kitűnt, hogy versenyképtelenek, olcsó áron eladatnak és mint post ilovak jönnek használatba, más czélra nem igen lévén fordíthatók. Illyenek aztán ahhoz nem értő külföldi tenyésztők által gyakran megvétetnek é< utódaik többnyire még roszabbak lesznok. Ezen előbb említett három faj a legkitűnőbb ; természetes, mint minden országban, még sok más faj van, melly többé-kevésbé emlitésre méltó. Hibás vélemény volna, ha valaki azt hinné, hogy Angliában csupán jó ló van, az is mutaija ellenkezőjét, hogy a kitűnő telivérek milly nagy árúak; bizonyítják ezt Blue-Grown és The Colonel. A Suffolk grófságban lévő lovak jó igások. A Wales-ben lévők kicsinyek, kitartók és hegyes vidékeken nagyon használhatók. A skót lovak között híresek a pony-k. A kissé nemesített Y o r k s h i r ekanczától és telivér-méntöl származnak a vadász-lovak (Hunters), vadász-méntől és nomesitetlen kancsától pedig a kitünö kocsis-lovak. A ló'enyésztés emelésére nagy befolyással voltak Angliában a versenyek, csakhogy jelenleg e czélnak nem minden tekintetben telelnek meg. mert azon ló nyervén, melly legelőbb éri a czélpontot, természetes: a legsebesebb a nyertes; ennek az lett következése, 1 ogy mindenki csak sebességre dolgozott. Azt mondhatnák ez ellen, — hogy: hova kell nagyobb er i, mint a legnagyobb sebesség kifejtéséhez; ez igaz, csakhogy ide pillanatnyi erő szükségelte tik; holott hosszú ideig tartó menés- vagy futáshoz, vagy teherhuzáshoz folytonos, kitartó erökell ez pedig az angol telivéreknél nincs meg, csakis az arab és berber fajoknál található fel, hol a sebesség erő- és kitartással párosul. Az angol telivér versenyló futás- és ugrásra teremtett termetű, de nem hajlékony, sőt gyakran ügyetlen és akaratos is. Daczára ezen ellenvetéseknek, jelenleg Eu rópában a legjobb ló, és kellő elővigyázattal megválasztott mének a vele homogen' fajokat nagyon szép eredménynyel nemesíthetik. Anglia pedig mindig példa marad, hogy mit lehet czélszcrü kp resztezes, bánásmód, és kitartás által a lótenyésztésben czélt elérni. Igyekezzünk tehát mi is nyomdokain haladva, hasonló eredményre jutni. 9. Spanyol- és Olaszország. A politikai hatalom hanyatlásával minden ország lótenvesztéje is sülyed. Hajdan az andalusiai lovak európai hirüek voltak, hasonlókép a nápolyiak is mint példánylovak tekintettek, és egy időben majdnem mindenütt a belföldi fajok nemesítésére használtattak. Különben nem sokat érte'*, kos-orruak, jó nagyok, keskenysziigyüek és magas lábszárnak lévén. E faj jelenleg elhanyagolva és mindenfélével keverten jön elő, tiszta vériieket már bajos találni. Sardiniában a kormány sok gondot fordit a lótenyésztésre. Turin mellett van egy állami ménes, la Veneria, hol angol és arab mének és kanczák vannak. Nagy eredményt m ;g nem mutat föl. A hadsereg szükségletét külföldről fedezik. Corsicában van ogy faj pony, mellyröl azt állítják, hogy szebbek és arányosabb termetűek volnának, mint a skót poay-k. 10. Németország. Tulajdonképeni német faj nincs, oka ennek abban rejlik, hogy ezelőtt annyi részre lévén osztva, minden állam külön irányban fejlesztő lótenyésztését. A régi német lovak felette magasak és erősek voltak; — szépség, hajlékonyság nem voltak tulajdonai. Később, fajuk nemesitésére, hoztak be spanyol, nápolyi és franczia lovakat, még később keletieket, jelenleg pedig leginkább az angol lovakat kedvelik. Ezen sok mindenféle ménekkeli keresztezés által azt érték el, hogy jelenlegi lovaikban minden faj keveréke feltalálható, de egyikhez sem tartoznak határozottan. Vannak azért jófuju lovaik is, melyek e kö vetkezők. 1.Pinzgaui faj, nehéz teh rhordó, sokban hasonlít a boulognei-hoz, csakhogy ennél valamivel karcsúbb termetű és kisebb fejű. A Stiria felső részében lévő lovak ezzel egy fajnak tekinthetők. Nálunk is láthatni sokat sörhordó szekerekben. Jó nagyok, hamar fejlödnek, erős csontuak. Szinök pej, sárga, szürke, fekete, tarka, deres és tigvistarkn. Nagyon keresettek, 1 és J/s éves csikó ára rendesen 250 forint. 2. Az ardenni faj, mellyet a franczia lovak között említettem, Németalföldön honos, angol félvérekkel keresztezve, nagyon jó kocsis-lovakat adnak. 3 Mecklenburgi faj, legelterjedtebb, legbefejezettebb és leginkább közelit az angol telivérhez. Nagy árúak és gyakran mint angolok adatnak el. — Két hire3 ménese van li ed e w i e n- és U j-B r a n d e n b u r g b a n. 4. LegközelébS áll hozzu a hannoveri, melly 100 év óta folytonosan angol teli- és félvérek által nemesittete'.t. Magasságuk 16—17 marok. Formájuk elüt kissé az angoltól, a mennyiben testük húsosabb, izmaik nincsenek annyira előtérbe állítva és fejők sem olly finom kifejezésü, sőt nem ritkaság a kos-orr sem. 5. A holsteini lovak magasak, hamar fejlődnek, de puhák, nem kitartók. 6. A dán lovak nagyon hasonlitanak az előbbihez. 7. Würtembergben a lótenyésztés nagyon emelkedett fokon áll, angol és arab mének nagy számmal hozattak be. — Leghíresebb ménosei: Marbach, W e i 1, S c h a r nhausen és K1 e i n-Hohenheim. *