Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869
1869-10-20 / 29. szám
140 VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. O CTOBER 20. 18CD. — Igaza van. Az igazgató mitsem ajándékozhat el az én zsebemből. A nélkül is elég kell neki magának. De mégsem vagyok olyan köszivii. A száz forintot elengedjük Dcszkásinak. Legalább, hála fejében, jövőre majd drágábban számítja nekem a deszkát. Asszonyt, azt kaphat eleget, ha már nem volt neki elég az az egy. Ha akarja , még valamelyik újságban is kihirdettetheti magát. — Áron zsidó is itt van, a hizott ökrök miatt. — Az öi-dögbe is, hát várjon. De még sem. Mondd meg neki, hogy az igazgatóval egy óra múlva a majorban leszek. Mai nap az ilyen emberekkel udvariasan kell bánni. Ki tudja, vájjon nem jut-e Áron zsidó maholnap a „liber bárók" közé ? Nehézségek már ugy sincsenek erre nézve. Már ugy is csinos csoport van együtt. Azonban tisztelet az érdemnek. Ezen urak sokat keresnek. Megjött-e már a lovász a postáról ? — Ép most látom ötet a fasorban befele lovagolni, báró ur. III. A posta. — Ostende. Ez nőmtől jő. (Olvas.) Felségesen mulat. Egy hollandi udvarol neki. Nem vagyok féltékeny. Derék egy nő. Csak az az egy hibája van, hogy mindig nevet, ha én rosz kedvű vagyok. No, majd megjavul. Talán magam is. Mi ez ? Az országos bizottmánytól ? Ez maradhat. Nyáron csak a magam jólétével törődöm. Elegen vannak PestBudán, a kik az idegen ügyekkel foglalkozhatnak. Ez meg a pap kérvénye. Hivatkozik hazafiúi érzelmeimre, hogy uj ablakredőnyöket állíttassak a paplakra. Hisz' nem vagyok én Peabody. Meg kell kérdeznem, minő szin tetszik neki. Robert testvér legjobban fogja tudni. Az egész consistoriummal s annak írástudóival a legjobb lábon áll. Hát a lapok mit mondanak ? Krakkói apácza zárdai történetek. Cayennei bors a járdákra. Egy vastag levél Zsiga öcsémtől. Már ismét bérmentetlen. Már rég nincs államszolgálatban, s még mindig gazdagítja a kincstárt. Hát ez micsoda köteg ? Zsiga solia sem irt többet hat sornál, s mindeniken az állt: nekem pénz kell! Nagyon jó' érti kívánságainak érvényre emelését. Vájjon mit akar ? „Drága nagybátyám ! „Mindig élvezetedre gondolva, itt küldöm neked, mint jelenlegi vadászatterületi birtokosnak, Bckási Péter uram jelentését. Ne gondolkozzál sokáig. II faut jouir de la vie. Az élvezet ugyan mai napság sokba kerül. De nekem van pénzem. Az üzletek virágoznak. Holnap nálad fogok ebédelni, s örvendeni fogok, ha szeretett nagybátyámat utrakészen fogom találni. Fájdalom, hogy a tiszta hegyi légről, s az isteni vadászatról le kell mondanom, s a természet iránti lelkesedésemat a családi jólétnek feláldoznom. Ugyanis én egy kéjkirándulást tervezek Ostendebe, nagynénémbez. Hogyan bolondítja el ott az embereket ? Ki hitte volna azt ? Egy repülő hollandi alakoskodik körülötte. Védeni kell nagynénémet a tévedéstől. Óhajtja, bogy a Mondel család „Hii és engedelmes unokaöcséd Zsigmond." — Ostoba kölyök. Mindig tréfál, s elég izetleniil, és mindig becsületes kedélyének rovására. Lássuk hát azt a jelentést! „Méltóságos báró ur ! „Mély tisztelettel tudatom, hogy a bordavágási szarvasok mindig a lejtőn, a bordavágási kunyhóktól a dobosvágási kunyhók felé, az úgynevezett doboslejtőn tartózkodnak. János fiam, ki már visszatért a katonaságtól, a mit igen szépen köszön, még nem láthatta őket, de a dobosvágásiak mindennap látják őket, sőt érzik is. „Csak azt akarom még megjegyezni, hogy a vadászatnak lehető gyorsan kell végbemennie, mert a pásztorok azt mondták a Jánosnak, hogy mihelyest az első rosz idő beáll, s az ökröket arra a helyre kell hajtaniok, a hol a szarvasok tartózkodnak, ennélfogva a dolgok egészen megváltoznának. „Kérem velem tudatni, mikor fog méltóságod jönni. A gyorsaság nagyon kívánatos volna. Egy tizennégyes is van a szarvasok között, s azt nagyon szeretném a báró urnák átengedni. Mély tisztelettel maradtam kész szolgája. Békási Péter." — Szeretném tudni, vájjon elhagyta-e már köhögése. Az ajánlat tetszik nekem. Itt oly magányosan érzem magam. Nőm, szomszédaim fürdőn vannak, egyedül kell étkeznem, mint valami hóhérnak, s ebben az afrikai bőségben gazdasági bajokkal unatkozni Jancsi, holnapután szarvas-vadászatra megyek a begyekbe. (Folyt, következik.) Agarászat. A csákói agarász-egylet folyó évben Csákón tartandó kölyök agár verseny napjául november hó 4-két, az öreg verseny napjául pedig december 4-két tűzte ki. A pályázó agarak megnevezése a versenyt megelőző napon d. u. 2 órától 5-ig a kondor osi csárdában történend, honnan a kiindulások is lesznek, vagy pedig levél utján alólirtnál: a kölyök versenyre nézve novemb. l-ig; az öreg versenyre pedig december l-ig. Csorvás, 1869. oct. 13. STOJANOVITS GYULA. társulati jegyző. Értesítés. A kemenesallyai agarászegylet f. hó 30-án agarászatot tartand, melyre illető barátinkat az egylet megbízásából ezennel meghívom. Megjelenés liirálykutnál a szokott helyen, reggeli 9 óra, hol a versenyző agarak bemutattatni fognak. Dij a legjobb agárnak egy billikom , a leggyorsabb lónak egy lovagostor. Pest, oct. 18. — Horváth Elek. Végy© §» A pesti Lovar-Egylet f. h. 18. és 20 án tartott felette fontos és érdekes köz- és választmányi ülésének eredményeiről idő és hely sziike végett csak azt emlitjük, hogy az egylet végleges átalakulása és — mondhitó — újjászületése végbe ment. Uj elnök, választmány, versenybírók és intézők — kik az ügy mellett buzgóan dolgoznak — választattak. A pálya és versenytér ujjá lesz alakítva , s kilátásunk van reá, hogy a közeli kőbányából vízvezetékkel láttatik el. A versenytér mellett istállók lesznek építve. Egy szóval, hiszszük, hogy versenyterünk a freudenaui gyep méltó mása leend. A Zápolya és First Lord közt történt kétes holtversenyben a pályabiróság Ítélete utólagosan oda nyilvánult: hogy a Charley bánat nyilvanitása után járó 100 arany gr. Keglevich Bélát illeti, mit azonban a gróf nemesen a jövő tavaszi „Nemzeti dijra" ajánlott föl. A lepsényi falka Sz. Hubert napján kezdi meg az idei falka-vadászatok sorát, melyek azután minden kedden, szerdán, pénteken és szombaton tartatnak. — Szerdán, f. hó 13-án tartotta Csekonics Endre gr. esküvőjét a bájos Cziráky Constance grófnővel, a lovasberényi plebánia-templom ban. Az ünnepélyes egyházi szertartást Bonn az Sándor csanádi püspök végezte, fényes segédlet mellett. Tanuk voltak : b. Lipthay Béla, Jankovies László, gr. Batthyányi László és gr. Desasse Emil; vőfélyek : b. Orczy Elek és gr. Cziráky Antal, nyoszolyók Cziráky Luise grófnő es Inkey Ella úrhölgy. A mátkapár és a nászvendégek fényes nemzeti öltönyben jelentek meg, a nászmenet nagyszerű pompával ment végbe. 40 diszfogat hozta a fényes vendégeket a templomba. — A nászlakoma gróf Cziráky kastélyában tartatott meg; természetesen, nem hiányzott a sok sikerült toaszt. A városi elöljáróság, élén a jegyzővel, meghatottan vett bucsut a menyasszonytól, kit az egész vidék határtalanul szeretett, mint jótevő angyalát. Az uj pár ebéd után külön vonattal Koltára ment, hol két nap időzött, s után Olaszországba indult, a telet ott töltendő. — Pozsonyban f. hó 17-kén gr. Desseívffy Aurél és Károlyi Pálma esküvője nagy érdekeltség közt ment véghez. Már tiz órakor a székesegyház egé-zen megtelt. A városnak majd minden nője sietett nézni, látni. Tizenegy után indult meg a menet az oltár felé. A vőlegény drága lilaszin diszmagyarban volt, a menyasszony gazdag csipkézetü fehér selyemben, hosszú uszálylyal. A násznép közt láthatók voltak: gr. Károlyi György és neje, b. Wenkheim Béla, gr. Nádasdy Ferencz és neje, gr. Batthyányi Elemér, a mmyasszony több testvére és bátyja, s a fiatal Károlyi Istvánné, Csekonics Margit grófnő gyönyörű rózsaszín atlaszban, mig férje vörös bársony dolmányt, kucsmát, fehér selyem atillát, vörös nadrágot viselt. Az esketést Méhes kanoDok végzé. A vőlegény egykori nevelője, Simon lelkész, kismisét mondott. Huszonnyolez kocsin jött a násznépség, de bérkocsi több volt, mint diszfogat. Esketés után nászvendégség volt a „Zöld fánál," melynek első és második emelete napok óla ez alkalomra volt fenntartva. A boldog pár, kinek mindenki áldást kiván, még az nap elutazott. Nagy-Károlyból írják, hogy gr. Károlyi György fényi erdejében Szeng.-midt József hajtóvadászatot rendezvén, négy nőstény és egy kan-farkast ejtettek el. Egy ujjabb „Stood-Book." — A boldogult Bérczy Károly által még 1865-ben kiadott „Magyar méneskönyv" megjelenése óta a telivér ló-állományban egész generatiók növekedvén fel, és számos import is történvén, igen érezhető volt egy ujabb méneskönyv hiánya. E bajon legközelebb segitve lessz a pesti és bécsi versenyegylet titkárságai által kiadandó magyar-német méneskönyvvel, mely a birodalomban levő valamennyi telivér ló névsorozatát és származását magában foglalandja. Hogy a mü azonban teljes lehessen, igen kívánatos, hogy telivér ló tulajdonosaink a szerkesztőséget szives adataikkal gvámolitsák. Közelebb erről bővebben. — s. p. — Ritka vadász-szerencse. Az ez idei iizekedési idő alkalmával Sonnenberg korni kerületi erdész Rudelsdorf majoratusi erdőségből, a lengyel wartenbergi kerületben, lesjárata közben megpillantja egy hatágú szarvas agancsait egy sürü uj növésű fenyves között. Jó hiszemben oda lő, a hol az állatot gyanítja, mire a lövés után bárom szarvas ugrik elő, egy tizes, egy hatos és egy csapos. Egy magaslatra ugorva, a vad rá jön, s tiz lépésről lelövi a hatost. A mig az elejtett szarvast bonezolná, észreveszi, hogy a tizes, egy kört aUkitva, feléje közeledik. Mintegy harmincz lépésnyire ezt is lelövi az újra megtöltött fegyverrel. Ezzel ismét első lövése után indul, hogy első golyóját felkeresse, s akkor veszi észre, hogy a csapos is ott hever, a gölyótól nyakszirten találva. És igy Sonnenberg erdész egy negyed óra alatt ötven lépésnyi területen három szarvast lőtt. Küzdelem egy sas és egy róka közt. Egy angol lapból veszsziik át a következő kis elbeszélést: A sas egy épen elfogott nyúlon lakmározott, midőn a közeli bokorból leselkedő róka rohant reá, ho°v prédájáról elűzze. A sas azonban nem hazudtold meg közmondásos bátorságát, s csőrével és éleivel derekasan védelmezé magát, és sikerült is a koma körmei közül menekednie, de mielőtt felszállbatott volna, a róka ismét reá rohant és begyén ragadá meg. Miután a sas néhány szárny-csapására a róka nem eresztéel őt, Jupiter madara elszántan felemelkedett a levegőbe, s pár pillanat múlva ott lebegett az ätherben, nyakán a rókával. Néhány másodperczig érdekes látványt nyújtott a két állat szemlélete, különösen a rajtavisztett ravaszé, ki ide-rda kapálózott, nyugtalankodott s tekin'getett le a lábai alól mind távolabbra maradó kemény talajra. Nem soká tartott különben a dolog; a sas megszabaditá magát s a vitor'ás koma "oukfenczet hányva repült lefelé a földre, hol összezúzta magát. A lóverseny második napján gr. Eszterházv Károly négy fogatos lovai a versenytéren megbokrosodtak , elragadták , összetörték a kocsit, miközben egyik ló életveszélyesen , s a többi is jelentékenyül megsebesült. Szerkesztői posta. Kolozsvárra. A „Figyelő" szives tudósítását legközelebbi számunkban kivonatosan felhasználjuk. Koritnyiczára. A vadászrajzok folytatását kérnök. Laptulajdonos: özv. Bérczy Karolj né. Felelős szerk. .- gr. Lázár Kálmán. Szerkesitö-tdrsak : Keve Józsefei Sárkány Ján. Fer. FEST. 1869. NYOMATOTT AZ „ATHENAEUM" NYOMDÁJÁBAN.
