Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-04-30 / 12. szám

Melléklet a „Vadász és Versenylap" 12-ik számához 1869. APRIL 30. 1869. 59 VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. Hg Thurn-Taxis E. 6é. p. k. E n k e 1 i n 129 f. Frais 1 Gr. Esterházy M. id. p. k. C a n a c e 14 7 f. tulajd. 2 Schawel Jakab id. s. h. Limerick 143 f. Kelly 0 Doetsch Mill, ur 4é. p. h. Bröckle sby 143 f Earl 0 Gr. Festetich Tassilo 6é. p. k. Iris h­Quen l23'/ 4 Mr.St.JohnO Vísszahuzatott : Trichine, Jessamine, Sam e's Ro­binhood. Mindjárt az első akadálynál Enkelin és Canaceon kivül a többi elmaradt s versenybe sem jött; Ca­nace a fél mértföldig visszatartatott, s innentől fogva szokott modorában nyomult elő, a kis kanczát azon­ban tökéletesen nem crheté be már, s egy orr-heggyel „tropp tard" a nyereményt annak kelle átengednie, mellyről illyest annyi sok jeles más ló közt senki sem hitt. Nyeremény : 845 frt. KÖZLEMÉNYEK A MAGY. KIR. FÖLOMIV. MINIST. ORSZ. LÓTENY. ÉB MÉNESÜGYI OSZT. KÖRÉBŐL. f Az országos lótenyésztés ügyét igen érzékeny csa­pás érte, ugyanis — f. h. 17-én halt meg annak egyik legbuzgóbb és legértelmesb bajnoka, a Il-ik számú m. k. méntelep parancsnoka — Traun Adolf es. k. ezredes. — Feláldozó készséggel és teljes oda adással szolgálván a közérdeknek, lankadatlan erély­lyel végzé utolsó napjáig teendőit, miután makacs betegeskedése daczára személyesen végzé az állomá­sokra kirendelt mének szemléjét és beosztását, ugy szólván hivatalos buzgalmának lön áldozatává. A ministerium Januar 1-től fogva 23 mént vásá­rolt magányosoktól 15,069 forint erejeig; a leg­drágább darab 1500, a legolcsóbb 400 forintért fi­zettetvén. — Az újonnan vett mének közt van Schooting star t. v. gr. Károlyi Sándortól — Cots­wold gr. Zichy Jánostól — Mozart gr. Eszterházy Lászlótól. — tEzeken kivül még az Inkey, Jankovics és Podmaniczky ménesekből lőnek egyes darabok vásárolva. A fedeztetési igény kezdetétől fogva két állami mén veszett el, u. m. Szarvas 19 éves szürke, a melynek vezetés alkalmával törött cl lába egy rosz karban tartott hidon, — továbbá Jalion 16 éves szürke (bérben Gróf Keglevich Bélánál), melynek Bimbó nevü kancza rúgta szét első bal szárát, minek következtében meg kellett sennnisitni. Visszapillantás az 1868. évi berlini versenyekre. Előttünk fekszik a berlini Verseny-egylet 40-ik évi folyamának 1868. évi hivatalos jelentése. Kitű­nik ebből a részvét a porosz kormány és magánosok részéről ez ép olly nemes mint nemzetgazdászatilng fontos ügy iránt. A tavaszi versenyekre 1500, 1000 és 500 talléros dijjak ; őszkor 2500, 1000, 800 és 500 állam- és több apró dijjak tűzettek ki. E dijjak a 800 tallérost kivéve, hol austriai lovak is futhattak — csak ki­zárólag porosz lovakra szóltak. Az I. oszt. állam dij legnagyobb részvét­ben részesült. Erre 30 aláirás történt. Indult 4 ló. A propositiókban a kir. ménes igazgatóság fentartá magának az elővételi jogot. Nagy érdekkel birt a 2 évesek első versenye : a Megnyitási verseny, német és osztrák or­szágban ellett 2 éves csikók számára. (Távolság 250 Ruthen, teher 107 font) 18 aláirás, 8 start; mig a mi őszi kísérleti versenyünkben 12 ló indult. Itt látjuk gr. Henkel II. sen. sárga kauezáját Sexagesimát 104 fonttal a csapat élén. Gr. Esterházy Miklós — az egyedüli magyar sportsman, kinek neve a berlini programúiban olvasható, — itt mutatá be 2 éves ménjét Beindelstierert, 107 fonttal. Az ugyan azon évben tartott 2 évesek második Criteriuma, nagyobb díjjal, de hosszabb távol­sággal és nagyobb teherrel (375 Ruthen, 108 font) egy uj győztest mutatott fel itt, mely az első kisérleti versenyben nem vett részt; ez gr. Renard János 2 éves s. p. ménje Palimpsest, a. Ignoramus a. Gaspardine, 108 font. Ez verte meg fél ló hosszal az első Criterium nyertesét Sexagesimát, mely múlt­kori diadala következtében a versenyben 5 fonttal többet vitt. Investment mén, mely az első ké­sérletnél 8 vetély társ közt második volt, most 6 közt utolsónak ért be. Hosszabb ideig tartózkodtunk a két éveseknél, talán egyrészt azon rokonszenvnél fogva, melyben az ifjoncz futók nálunk is részesülnek, másrészt azért is, mert némely lovak és rokonaik a mi tavaszi pályánkon is megjelennek, és mert éppen a kétévesek serege az, mely a belföldi nevelésből a contingenst a jövő verseny gyepre szállítja. E hivatalos jelentés második része a több szakokra osztott idei verseny propositiókat tartalmazza, több helyes és czélszerü reformmal. Igy például a legki­sebb bánatpénzek mindenkor a nevezéskor lefizeten­dök ; továbbá a lovar, ki meghatározott szinét vál­toztatja, péuzbirságot fizet. stb. Nem akarunk a Programm részletezésébe ereszkedni , mert ez a „ Sporn"ból eléggé ismeretes; mi ez úttal csak a múltba akarunk pillantani, s nem a jövőbe. K—e. Vadászati törvényjavaslat. (Folytatás és Vége.) 60. §. F. Ezen törvényszék, kizárólag csak a bepanaszolt vadászati kihágásokról Ítél. Mennyiben az előfor­duló esetek a büntető törvényben is tiltott cselek­vényt képeznek ; a bűnvádi eljárás a közigazga­tási bíróságot illeti. 61. §. F. Minthogy az 1. §. első száma szeriutaz ország a vadászatból eredő uj jövedelmi forrást adó men­tesen fogja bimi, azért a fennemlitctt törvényszék és az egész vadászati ügy, nem szabad hogy az országnak költségébe kerüljön. A költségek födözésére szolgáljon azon pénztár mely — Először a 1 8. §. rendelete szerint évenkint a vadászjegyek beváltásáért fizetendő 6 ftból. Másodszor a büntetések után befolyó pénzek feléből, Harmadszor egy igen csekély, minden catastralis hold után, jelen törvény kihirdetésétől számítva, tiz évig fizetendő, fél krajezárra megál­lapított fizetésből alakuljon. — Ezen holdanként fizetendő fél krajezárt a vadászat tulajdonos saját birtoka-, a vadászat bérlője pedig a bérbe vett holdak mennyisége után, a bérsommából fizeti. 62. §. F. Az ezen pénztárba járandó fizetések minden me­gyében az igazság és pénzügyi közegek által sze­dessenek be ; kik ezen pénzekről — minthogy ezek nem adónak, hanem egy a törvény által szentesitett, és a kormány által fel nem használ­ható nagy vadásztársulat alapítvá­nyi tőkének tekintendők, — külön könyve­ket és külön számadást vezetnek, és minden 3 hó eltelte után a beszedett pénzeket a vadászati fő­pénztárba beszolgálják ; mely főpénztár szinte a törvényes pénzügyi közegek által kezelendő. 63. §. F. A főpénztárba évenkint bejött pénzek, pupillaris biztositás mellett, földbirtokra tőkésitendök. 64. §. F. Ezen tőkésített pénzeknek kamatain alapitassanak vadász-iskolák; még pedig az országnak min­denik kerületében egy — s igy, Erdélyt is ide számítva — öt kerületben öt vadász-iskola, melyekben bizonyos számú egyének, feltekin­tettel lévén a kiszolgált, még erő­teljes katonákra, a vadász tudományban okszerű kiképezést nyernek. 65. §. F. A fővadászmester tisztjéhez tartozik : 1-ör a vadásztörvényszék gyors és pontos megtartása, és az Ítéleteknek a ministeriumhoz való gyors átküldése. 2-or a vadász-iskola fő felügyelete, és 3-or a pénztárak és a tőkésítések rendes felü­gyelése. 66. §. F. A fővadászmester, állásánál fogva csak tiszte­letdíjban részesülhet, melyet a vadászati fő­pénztárból egyszerű nyugtája mellett felszed. — Tiszteletdija 5000 ft, mely mellett tartozik magá­nak titkárt tartani, ki egyszersmind a vadászati törvényszéknek jegyzője. Titkárját a fővadász­mester maga nevezi ki. — A titkár a vadász­törvéDyszék alkalmával a vadászpénztárból 2 ft napi díjban részesül. 67. §. F. A közbirák, kiket a fővadászmester esetenként kinevez s kiknek szinte független férfiaknak lenni kell, addig mig bíráskodnak oszt. értékii 5 ft napi dijjuk jár. Minden fizetések a vadászati főpénztárból szol­gáltatnak ki a fővadászmester utalványára. Kilenczedik fejezet. A régibb intézkedések megszünteté­séről és e törvény végrehajtásáról. 68. §. Ee. A vadászatra vonatkozó minden előbbi törvény, rendelet vagy szokás, a menyiben ezen törvénnyel ellenkeznék, ezennel hatályon kivül helyeztetik, kivéve, ha a jelen törvény hatályba léptét mege­zö cselekvények iránt, ezen törvény életbeléptetése előtt a kereset már megindittatott. 69. §. Ee. Ezen törvény végrehajtásával a belügyi, köz­gazdasági és igazságügyi ministeriumok bízatnak meg. Gr. Festeties Leo. Nyilt válasz T. cz. Sólyomi Lipót urnák KIS-KOMÁKOMRXN. Ekkoráig akadályozva levén a Vadász és Ver­senylap f, évi 8-dik számában hozzám intézett nyilt levelében foglalt kérdésekre megfelelni, ezt most annál nagyobb készséggel teszem, minthogy a tárgy számos félreértést idézett elő, miket válaszommal tisztába hozni óhajtanék. A kupaesos fegyvereket akkor lehet Lefaucheaux és Lancaster rendszerüekké átalakítani, ha csőveik a löporzsebben (farban) elég erősek arra, hogy ott 2 Vj hiivelyknyire fölfurathassanak, s igy a töltény befogadására szükséges kamra elöteremtessék. Illy erős csővii kupaesos fegyverek azonban gyéren talál­hatók, minthogy ezelőtt a csőveknek a farbani szük­ségtelen vastag végét elvágták és csak olly erősek­nek hagyták, hogy a csővek két vagy épen három­szoros löportöltést kiállhattak. A kupaesos és hátul­tölthetö fegyverek csővei közt tehát nagy a különb­ség, annyira, hogy azok, mellyek kupaesos puskák­hoz tul erősek is lennének, lefaucheux fegyverekhez alig volnának használhatók. Vannak Bécsben, Csehországban sőt itt helyben is puskamivesek, kik a kupaesos fegyvereket 35 ftért átváltoztatják, de nincs köszönet benne, mert az illy fegyvernél impracticus szerkezet mellett elegendő biztonság sem található- Solid módon pedig cz emberek egy fegyvert sem alakithatnak át, mint­hogy a solid átváltoztatás sok munkába kerül és drága, a megrendelő ellenben sokat nem akarván érte fizetni, természetes, hogy az egésznek férezmüvé kell válnia. Lehet ugyan erős kupaesos fegyvereket lefaucheux vagy lancasterekké átalakitani ugy, hogy alig észre­vehető, mikép azok valaha kupacsfegyverek voltak ; ahoz azonban egész uj závárt (bascul), inellybe a csővek befektetnek, s uj kakasokat kell készíteni ; a zárakat, egyébb szerelvényeket s az agyat is átala­kitani ; de mindez annyi munkába és időbe kerül, a

Next

/
Thumbnails
Contents