Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869
1869-04-10 / 10. szám
A PRi L 10. 1869. VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. 47 felügyelő szolga személyzet. A díjmentes és szintén a folyó évre szóló vadászjegyek azonban C3ak az illető szolgálati kerület határain belől e'rvényesek s a föld birtokosának vagy a vadászat bérlőjének kérésére szolgáltatnak ki. Folyamodás esetében vadászjegy adandó minden honpolgárnak, a ki, vagy a kinek egyik szülője az adófizetők közt össze van irva. Külföldinek csak akkor, ha arra vadászatra jogosított két honpolgár által ajánltatik. Vadász jegy nem adható: a) az 15 éven alóli ifjaknak; b) a 15 —18 éves ifjaknak, ha atyjuk, anyjuk vagy gondnokjuk beleegyezését fel nem mutathatják ; c) a gondnokság alá helyezetteknek ; d) azoknak, kik gyilkosság, rablás, nyilvános erőszak, veszélyes fenyegetés, betörés, bizalommali visszaélésből eredett bün, csavargás és ismételt orvadászat miatt már büntetve voltak, büntetésük kiállása után legalább 3 évig. Az alispán vagy polgármestertől váltott vadászjegyen kivül, — a vadászatra a tulajdonosnak vagy a bérlőnek kiilön vadász engedelmi jegye is szükséges. — Ezen jegy a tulajdonosnak vagy a bérlőnek aláírásával és pecsétjével legyen ellátva. Ki ilyen vadász-engedelmi-jegynek birtokában nincs és vadász, az mint — vadőr büntetendő. A vadászjegyek másra semmi szin alatt át nem ruházhatók. 19 §• A vadászjegy birtoka csakis az előbbi szakaszokban meghatározott területeken és módozat szerint jogosit a vadászatra. •20. §. Ee. F. A vadászjegyekből befolyó összeg kamatpzólag külön kezelendő, és a 8-dik fejezetben kifejtett czélra fordítandó. Az egész Országban egyenlő vadászjegyek adatnak ki, s a folyó naptári évre szólanak, a jegy-birtokos nevét, a kiállítás idejét és a kiadó hivatal igazolását tartalmazva. Ha a vadászjegy birtokosa az erdészetre vagy a vadászatra felügyelő községekhez tartozik, akkor, jegyére, az őt alkalmazónak neve is felírandó. •21. §• Ee. Ki vadászjegygyei nem bir, az bérlő sein lehet, ha pedig valamely bérlő, vadászati jogosultságától a bér tartam alatt itéletileg törvényesen megfosztatnék, ez esetben tőle a vadászjegy elveendő s a bérletet is minden kártérítés nélkül elveszti; sőt ha azon terület, ujabb bérbe adás utján, az előbbihez hasonló árért kiadható nem volna, akkor az ebből eredhető hiányt a bérszerződésileg általa elvállalt összeg erejéig és a bérlet hátra lévő tartamára tartozik kiegészíteni. Ötödik fejezet. A vadászati tilalmakról. 22. §. F. Az itt alább a vadászatra ki szabott időkön kivül, mindennemű hasznos vadra mindég tilos a vadászat. A vadászatra kiszabott idők e következendők. A. Fő vadranézve. 1) Himszarvast csak Julius kezdetétől September végéig. 2) Csapost és ünöt Julius kezdetétől December végéig. 3) Meddő szarvassutát pedig Julius kezdetétől September közepéig ; elvégre : 4) Öreg szarvassutát, ha fölötte számosan vannak, Augustus közepétől September közepéig szabad lőni. 5) Ha pedig Januar kezdetétől — Junius végéig elkerülhetlenül egy darab fövadat lőni kellene, azon esetre ünöt vagy csapost kell lőni. B. A dámvadat illetőleg: 1) Ásós himet, és himdámat csak Julius elejétől October végéig: 2) Könyebb himdámat, csapost és ünöt Julius kezdetétől December végéig. 3) Meddő dámsutát Augustus'kezdetétöl October közepéig. 4) Öreg sutát ha fölötte számosak, September közepétől October közepéig szabad lőni. 5) Ha pedig Januar kezdetétől Junius végéig elkerülhetlenül egy darab dámvadat lőni kellene, azon esetre ünöt vagy csapost kell lőni. C. Ózvadra nézve. 1) Ózbakot vagy ünöt csak Julius kezdetétől December végéig. 2) Öreg sutát, ha nagyon sok van, September kezdetétől November végéig szabad lőni. D. Vaddisznótilletőleg. A vadkan September elejétől a reá következő Januar végéig barkácsolandó, az emsék ellenben már Decembertől kezdve kímélendők. E. A nyulakat illetőleg. ]) Nyulat lőni csak September kezdetétől a reá következő Januar végéig szabad. 2) Südö nyulat a tulajdonos vagy a vadászat bérlő Julius végétől kezdve szabadon lőhet. 3) Az agarászat a szalmás gabnák betakarítása után kezdődik, s tart a reá következő Januar végéig. F. A négylábú kártékony vadakat t e k i n t v e. A négylábú kártékony vad semmikor sem kímélendő, ezt minden időben lőni szabad. G. A siket fajd- és nyirfajdot illetőleg. 1) Siketfajd és nyirfajd hímeket csak diirgö idejükben és pedig: Siket fajdot fele Marcziustól kezdve, Április végéig : a nyir fajdot pedig Április 15-étöl egész Május végéig szabad rendesen lőni, hol pedig sok a him : ott más időben is szabad közülök lőni. 2) A fajdok jérczéit lőni mindenkor tilos, sőt azoknak fésekei a kártékony vadak ellen őrzendők. H. A fáczánokat illetőleg. Fáczánt csak September közepétől a reá következő Januar közepéig szabad lőni. I. Császármadarakat illetőleg. 1) Császármadarat csak September kezdetétől a reá következő Januar végéig szabad lőni. 2) Császármadár-jérczét pedig sohasem, sőt annak fészke őrzendő. K. Foglyokatilletőleg. Foglyot csak Augustus 20-kától a reá következő Januar végéig szabad lőni. L. Tuzokotilletöleg. Fiatal túzokot Julius végével, öreg túzokot pedig Augustus végétől egész a reá következő Januar végéig szabad lőni. 23. §. F. A hasznos vadak fiait elfogni, vagy a röpülő vadak fészkeit elrontani, tojásaikat elszedni, mindenkor tilos ; ide nem értve a bibicz tojását mely a vadászat birtokosa vagy a vadászat bérlője által bármikor is szedhető. Ettől kivételt képez ha valamely birtokos vagy bérlő, a fáczán vagy fogoly tojásokat kiköltetni és a kiköltött fiakat szakértő vadászai által kézen felneveltetni akarja. 24. §• F. Fajdokat, fáczánokat, foglyokat, fürjeket és bár mi egyébb hasznos négy lábu vadakat is hálókkal, tőrökkel vagy vesszőből tekert gúzsokkal, csaptatákkal és sodronyból, zsinegből vagy lószörböl készitett bár mi eszközökkel elfogni mindenkor tilos, kivéve a tenyésztöknek,*kik szakértő vadászaik által azt kellő időben a vadállomány fenntartására szabadon tehetik. Ettől kivétetnek a seregekben vonuló vadludak, vad és szelid galambok, a seregélyek, a varjuk minden nemei, a verebek, és mind azon kánya nemek, melyek a vadállományban kártékonyak. 25. §. !. Az éneklő s az erdőségekben a rovarokat pusztító madarak lövöldözése vagy elfogdosása szigorúan tiltatik. Epen igy a marmotára sem szabad vadászni, vagy azt bár mi módon e törvény további intézkedéséig elejteni. 26. §. Tilos a vadászat a szabad időszakban is, ha legalább fél láb magas hó esett, mig az meg nem keményedik, vagy el nem olvad ; kivételt szenved ettől a vaddisznó vadászat. 27. §, i. Kártékony állatok, milyenek a medve, farkas, hiúz, róka, borz, tengerinyul, hörcsög, görény, menyét, nyest, vad és házi macskák, bár mely idö szakban elpusztíthatok. 28. §. !. F. A vadászatra jogosultakon kivül, senkinek sem szabad a vadászati területre bár mi fajú ebet bocsátani, miért is házi kutyát akár nagyot akár kicsit, mezei munkára, földre, rétre vagy erdőre magával vinni szigorúan tiltatik ; a vadászati területen talált bár mily nemű és fajú házi kutyát elpusztítani minden vadásznak vagy vadőrnek köteleséggé tétetik. — Kivételt képeznek a pásztorok nyájőrzö kutyái, melyeknek nyakába azonban oly koloncz függesztendő, mely elölábaik térdein felül egy hüvelynyire lóg alá. 29. §. A sebzett vadat idegen területen űzni nem szabad. Ha a vadászatra jogosultak ebei idegen területre átmennek, ott az illető vadászatra jogosultak által elfoghatok, és azon felül gazdáik az okozott károkért teljes elégtétellel tartoznak. Hatodik fejezet. A vadászati felügyeletről. 30. §. 3. A vadászatra s vad-állományra felügyelni és felügyeltetni az illető tulajdonos vagy bérlő van első helyen hivatva, e czélra felesketett szolgálati személyzete által. 31. §. 3. Arra hogy a felügyelő személyzet meghiteltessék, szükséges annak kimutatása, hogy az illető a) a 20 e'vet betöltötte, és b) hogy a tolvajság, csalás, sikkasztás és hamis tanúskodás miatt büntetve soha nem volt. 32. §. e. Az ilyen felesketett tisztek vagy szolgák, ha nem csupán a vadászatra való felügyelettel volnának is megbízva, még is arra nézve a következő hatáskörrel bírnak : a) jogukban áll a vadászjárásban lévő utakon, mesgyéken, barázdákon és ösvényeken a vadászati felügyelet érdekében közlekedni ; b) Kötelességük mindenkit a ki a vadászterületen, az országos utakat kivéve, fegyverrel vagy kutyával jár, a vadász jegy és a tulajdonos által kiállított vadászengedély elömutatására fölszólítani, s ha az illető ezt megtagadná : tőle a fegyvert vagy a vadászkutyát elvenni s nevét és tartózkodási helyét feljegyezni. Ily esetben azonban a történtekről és a netalán okozott kárról'tartozik a község házánál 48/óra alatt jelentést tenni, s az elvett fegyvert oda_ beszolgáltatni, az ebre pedig — gondot viselni. Ha a tulajdonos a lefoglalt ebet 8 nap lefolyása alatt, a tartási költség, netalán okozott károk és a váltság dij lefizetése mellett nem váltaná ki, az efelett való rendelkezés a vadászat birtokosát illeti.
