Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-02-20 / 5. szám

VADÁSZ-ÉS VERSENY-LAP A MAGYARORSZÁGI ÉS KÜLÖNÖSEN A „PESTI LOVAREGYLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetés: Egész évre . . 10 frt Fél évre ... 5 frt A „Vadász- és Versenylap" kiadó-hivatalához Pesten Barátoktere 7. sz. intézendő. A pósta kimaradása végetti reclamátiók szintén, nyitott levélben. Szerkesztőségi iroda hová mindennemű kéziratok, hirdetések küldendők : Pesten. Kerepesi út 5. sz. Megjelenik a lap minden hónap 10-, 20- és 30-ikán. Sürgős esetekben külön kiadandó mellékletekkel. 5. szám. Pest, 1869. Február 20. XIII. évfolyam. Tartalom : Nevezési zárnapok. — Ménes újdonságok. — Halá­szatunk és a mesterséges haltenyésztés. — Falkava­dászatunk és a vadászié tenyésztése. — A császári vadászfegyver-kamara. — Vadászirodalom és adomák. — Vegyes. Stevesési lárrtsp^lce Martiusra. 1 ^ (April havi versenyek) nevezni. ÍJ. Dötö Megnyitó verseny 400 frt Cavaliero Fer. Kreudenaui toronyverscny 100 ar. és Petersplatz és tisztelet.l. . N r- Handicap, 100 db. arany — Sövény ugratás. 300 frt. . , . . . Asszonyságok dijja 500 frtos tiszteletd. Torony vers. Handicap 800 frt ... — Handicap 800 frt Sövény ugratás 400 frt Ol — Megnyitó verseny (május) Handicap a — Jockey-elubb dijja, ÖOO l'rt . . . Tiszteletdíj 1500 frt <5 Felségétói . . Casinodij, mintegy 2800 frt .... — Kis toronyverseny. A Jockey-clubb dijja, 500 frt. handicap .... — Asszonyságok dijja, tiszteletdíj mintegy 10Ó0 frt értékben — 11. oszt. Császárdij OOU db arany . 111. oszt. Császárdij 400 db arany • Freudenaui handicap. A Jockey-clubb dijja, 1500 frt — Sövény-ugratás. Handicap .... — — Henckel-stakes, 1000 l'r dij .... — I. oszt. császárdij, 1000 db arany . . Tiszteletdíj mintegy 1000 frt. értékben s 500 frt készpénz. Aláírás utján — 01 Ppcf Hack-Stackes mintegy 500 frt . . . Ol- I CÖU. ^ em zeti Híjra, 3 évesek, 500 ar. kb. . Keve József Széchényi dij, 100 arany kerepesi ut5. sz. j osyt r Császárdij, 1000 arany . . — Állványdij. Handicap. Egyleti dij . . Gr. Károlyí-Stakes, mintegy 5000 frt — Asszonyságok tiszteletd dijja, kb. 300 arany ért — Eszterliázy dij 500 frt jelentés. Hazati-dij. 100 arany — II. oszt. császárdij 600 db arany . . nevezés Nákódij 50 arany Aláírás. — Zetland Stakes 50 arany nevezés. Ivadékver.seny (circa 100 arany) . . . nevezés. Ménes Eladó lovak. Lónyay Béla ur négyes j u c k e r fogatja eladó 1400 írtért. COSARARA 6é. telivér sga mén. ap. Cosarara a. Constance. Ara 350 frt. Megtekinthetők Tuzsérou, (vasúti állomás Nyír­egyházán.) Bővebb értesítést ad Orosz József kulcsár Tuzséron u. p. Mándok. CLIO, 7é. ang. telivér kancza, a. Oakball a. Opale (kisbéti nevelés , — M. M. k.) tökéletesen ki­tanult, minden erkölcsi s testi hibától ment hátaspa­ripa ; miért kezesség vállaltatik. Jelenlegi tulaj­donosa alá kissé kőnnyü, s csupán ez okból adja el ; könnyebb testű lovas és tenyésztő jó szerzeményt tehet benne. Ara 000 frt. Látható Kis-Teleken, vasút állomás (Szegedi vonal ?) Bővebben szóval vagy levélben ugyanott gr. Schmising-Kersenbrock főhad­nagynál a 11 ik dragonyos ezredben. ARANKA idősb pej kancza, apja Ganieboy anyja Nan Pedlar, apja Voltaire any. Columbine, ap. Catton any. The Gourd — Cbampignontól; ára 400 frt. o. ért. Tudakozódhatni a tulajdonosnál Vinnán u. p. Nagy lyiihály. DRAVKIZKY AURÉI.. ROZA 0 éves ang. t. v. pej kancza 15 in. 2. h. 2. v. lovagolva, — apja Ocean anyja Fecske t. v. Ara 500 forint, látható a lovardában Pesten. HARKINYI KÁROI.Y. Hágó mének. Gazián, apja Gazián, anyja Groczana, eredeti arab, hág 15 írtért. Sámson, 4 éves szürke mén, apja Sámson anyja Hatnia, eredeti arab, a lippiczai kir. ménesből, hág 10 pírért. Előjegyzések elfogadtatnak március 1-sö napjáig Fáy Józsefnél az Etsédi pusztán, u. p. Hatvan. Halászatunk és a mesterséges haltenyésztés. in. Hol állunk hazánkban e tekintetben ma ? Ezen kérdésre jobb, és alaposabb feleletet nem tudok adni, mintha idézem Kenessey Albert urnák e tárgyról irt és a in. Akadémia által kiadott*) müvé­ből az ide vonatkozó tételeket: „Nálunk a halászatot, mint tudjuk, csekély kivé­tellel, hol t. i. az urasági kertek díszítéséül fölállí­tott halastavak némi felügyeletben részesülnek, s egyes, nagyon kis számú uradalom, mint például a tatai uradalomban s Duna-Földváron, a m. kir. egyetem s Albrecht föherczeg bélyei uradalma na­gyobb kiterjedésű vizeiben, hol jelentékenyebb bér­letdij mellett gondosabban kezelik, — nagyobbára a maga ősi természetében találjuk. — Senki sem gondol a halak szaporításával, sőt azzal sem, hogy ezek természetes szaporasága kellő védelem alatt álljon. — Mindemellett a halászat jelentékeny ösz szeggel járul konyha-szükségleteinkhez, tni annál fontosabb, hogy a halak élelmezése minden gondos­kodásunk s tápszereink és gazdasági termékeink minden megosztása nélkül történik. Így mind az, mit a halászat jövedelme nyújt, tiszta haszonnak tekint­hető azon csekély levonások után, melyeket a halász idővesztesége és eszközei elhasználása fejében le kell számituunk. A halászat tehát már ez alapon s jelen állapotában is nagyfontosságú. Mint statisticusaink után tudjuk, az egész biroda­*) Halaink és halteiiyósztésiink. Kriesch János, Ke­nessy Albert és Tastier Dénes uraknak az Akadémia által közrebocsájtott pályamunkái. Kiadta az „Athenaeum" irodalmi és nyomdai részvénytársulat. Háromrész, 235 lapra terjedő kötet. Ara 2 frt. Igen érdekes szakmunka, s most midőn a földtnivelési minisztérium állami segélyt irt ki a mesterséges haltenyésztésre vállalkozóknak — hasznos utmutatásaul szolgálhat. Kapható Magyarország minden könyvkereskedésében. Pesten az Athenaeum kiadóhivatalában (Barátok-tere 7. sz. a.) lom (Lajtán túl és innen) évenkint mintegy 1.450,000 — 1.500,000 mázsa halat termel, men­nek értékét 21—24 millió frtra becsülik ; és ezen évi termelés mellett évenkint 1 ' 3—l'/„ millió frt áru halat sziikségelutik a külföldről. — Eme kül­földi szükséglet nem haladja ugyan meg azon össze­get, melyet viszont mi a külföldnek ezért mintegy cserébe adunk; mert maga Dalinatia 1863-ban 5853 mázsa bevitel mellett 19112 mázsa halat adott a külföldnek, s halkivitelünk átalában felül­múlja a behozatalt; —-tehát halászatuuk jövedel­mezősége épen nem szenvedőleges: de haltermelé­sünket igy is csekélynek kell tartanunk, ha a biro­dalom vizáilományát tekintve csak annak 232 mért­földnyi tengerpart-vonalát, s 904 niHd hosszú hajózható vizeit veszsziik, számos és terjedelmes tavain, a patakok s csermelyek és mocsárokon kiviil, melyek pedig a halászatnak szintén termékeny téréi. — Kielégítőnek annál kevésbbé tarthatjuk, hogy épen Dalmatia, melynek egyik fő keresetága, hol legjelentékenyebb a halászat, évről évre kevesebb termést mutat, ugy, hogy mig halkiviteli többlete 1844—50-ben átlag évenkint 533,000 frt. értéket képviselt, ugyan ez 1864-ben 266,000 frtra, tehát felényire szállott le, — (Kőnek az austr. birod. sta­tistikai kézikönyve 233. 1.) Legkevésbbé mondható pedig ránk, illetőleg Magyarországra nézve kielégí­tőnek, ha meggondoljuk, hogy az austriai birodalom fónebb emiitett haltermeléséliez, Dalmatia után Csell­és Morvaország halastavai, Felső Austria vizei is kiterjedésökhöz képest aránylag sokkal több halat adnak, mint a mieink. Hogy halászatunk átalában kevésbbé is felel meg fogyasztási szükségleteinknek , mint. hajdan, — eléggé bizonyítja a hal árának folyton emelkedése. Ilogy a nagyon régmultat ne emlitsiik, még csak 20—25 évvel előbb átlag 6 —10 uj kron (3—5 váltógarason) fizettük a hal fontját, melyért most 30—60 uj krt kérnek. Különösen szembetűnő ez ár-különbség, ha azt az akkori és mostani marhahus­árral (akkor fontonként átlag 4—5 v. garas, vagy 8 —10 uj kr, most 16 — 24 kr) hasonlítjuk össze. E szerint akkor a Ital vagy hogy épen, -— vagy el sem érte a marhahús árát, mig most azon feliil, sőt annak több mint két annyián is elkél." "Mi másként lehetne ez ! A mesterséges haltenyésztés nem uj dolog. Űzték azt és pedig reudkivül nagy mérvben a rómaiak, igen régi idő óta űzik a „pisciculturát" a chinaiak, kik állítólag annak feltalálói, s évszázadok óta foly­tatják a halpete kereskedést, még pedig oly nagy mérvben, hogy egy chinai halász, ki nehánv év előtt a Bois de B o u 1 o g n e-ban levő aquarium i számára halpetéket hozott, semmin sem csodálkozott annyira, minthogy a hal ára Francziaországban oly magas, mig náluk ép a hal tartozik a legolcsóbb, | és legkedveltebb tápszerek közé. Bosszúságának ki­( fejezést is adott egy sok ügyességgel irt, s franezia

Next

/
Thumbnails
Contents