Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-12-20 / 35. szám

164 VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. DECEMBER 20. 18G9. III. Mezőhegyesi ménes. a) angol telive'r Ama'y 60 friert Deutscher Michel 80 „ Extract 50 „ Grizzly Boy 60 „ Macbeth 60 friert. Revolver „ Wieland 50 „ b) arab telive'r. El Delemi 30 „ c) angol-arab telivér. Castor 30 „ d) eredeti arab. Atuan 30 „ e) angol félvér. Oranien 40„ f) arab félvér. Shagya X 30 „ Shagya XI 20 „ úgyszintén a többi mezőhegyesi félvér törzsmén 20 „ A kanezák elhelyezése a ménesekben dij nélkül eszközöltetik ; a szükségelt takarmány és egyéb tápszerek a legközelebbi piaczi ár szerint fizetendők. A fedeztetési dijon kivül minden kanczáért a legénység számára 5 frt fizetendő. Ha a tulajdonos saját szolgáját nem kívánja kanczája mellett hagyni, ugy annak ápolása szabadságolt méneskari katonára bizatik, ki ezen szolgálatáért minden kancza után havonkint 4 frtot kap. Minden egyéb felvilágosítást az illető ménes parancsnoka ád, kihez a fedeztetési jelentkezések is f. évi december hó 3l-ig benyújtandók. Ha valamely ménre több kancza lenne bejelentve, mint a mennyit a saját ménesbeli kanczákon kivül fedezhet, a bejelentett kanezák fedezése sorshúzás utján fog szabályoztatni. Kelt Pesten 1869. évi december hó 2. A földmivelés-ipar és kereskedelmi m. k. ministerium. Tenyésztés és telivé re k. Országos méneseink állapota és költségvetése, (Folytatás.) Az országos lótenyésztés felvirágzásának elsőrendű alapjául az állami ménes-intézeteket tekintvén, — megmásíthatlan alapelvül tüzetett ki : a ménesekben létező, hazai lótenyésztésünk emelésére szükségelt tenyész-törzseket a maguk épségében s tisztaságában fentartani, nevezetesen pedig az európai liirü kis-béri telivér angol törzset a megkívántató eredeti anyaggal gondosan ellátni, az a r a b t e 1 i v ér f a j t pedig, mint az ország néplótenyésztése jelen állásának elkerülhetetlen tényezőjét mindaddig ápolni, — mig a tenyésztés haladása ezt kívánja. Épen oly szorgos figyelem fog fordíttatni a mezőhegyesi ménesben léte'ő, már meghonosodott azon törzsfajokra, melyek országos lótenyésztésünknek közvetlen nemesítését biztosítják. Főezélja egyébiránt a minisztériumnak : oly irányban vezetni a tenyésztés ügyét, liogy mig egyrészt a mindig fejlődő ipar és földmivelés kívánalmainak, s a nép lónevelési viszonyainak megfelelő erösebb s nehezebb fajok neveltetnének az erre alkalmas vidékeken, •—addig a monarchia véderejét oly közel érintő li a d i ló fajnak lehetőleg legnagyobb mérvben elszaporitása első sorba legyen helyezve a közgazdászati érdekek mellett. Lótenyésztésünk jelen állapota épen e kettős czél elérésére nyújtja a legbiztosabb alapot,— mert épen ezen stadluroban nem lehet attól tartani, liogy az ipar és földmivelés érdekeinek túlsúlya miatt, a hadi ló szama mindinkább szűkebb körre szoríttatnék, sőt bátran lehet állítani, bogy a fajok azon nemesbítése és erősbitése, mely lótenyésztésünk jelen állapotáj ban közgazdászati szempontból szükséges, egyúttal a sarjadék badiszolgálati képességét is fogja emelni. Ezen kitűzött fdczél szolgáland zsinórmértékül a telepek felhasználására nézve. Gondosan óhajtván a megl vő anyagot az okszerű szaporilás érdekében értékesiteni, — minden igyekezet arra leend forditva, hogy a nép-lónevelési viszonyoknak megfelelöleg, egyes tájakon oly tenyésztési rendszer honosíttassák meg, mely a lovak igás erejét emelje, s egy gép- és tehermunkára képes fajt eredményezzen; valamint hogy azon tenyészanyag, melynek sajátsága az igás erőképességgel párositott gyorsaság, ezen sajátságában az alkalmazott mének által mindig nagyobb tökélyre emeltessék. A telepek czélszerü felhasználása különösen az által látszik elérhetőnek, ha ezek iránt az egyes vidékek érdekeltsége fel leend keltve, s minden vidéknek, mintegy saját törekvésére s iparkodására bizatik a tenyésztés javítására czélzott intézkedések kivitele. E nézetből indulva ki, felhívattak a létező gazdasági egyesületek, s az ily egyesületekkel nem biró megyék törvényhatóságai — ily vidéki lótenyésztési bizottmányok felállítására. E<en bizottmányok kozr működése mellett, a ministerium mindenekelőtt ez ügybe vágó s irányt adható statistikai adatokat vél nyerhetni az ország egyes vidékeiből, s ezen bizottmáuyok lesznek hivatva vidéki lótenyésztésünk kívánalmainak közelebbi kijelölésére, s a nyert anyag legczélszerübb felhasználásának eszközlésére. E bizottmányoknak leend feladata : a vidék minden lótenyésztési mozzanatát éber figyelemmel kisérni, a szükségeseknek mutatkozó intézkedések iránt javaslatokat előterjeszteni, s a kormány ez érdembeni rendelkezéseit foganatosítani. A lótenyésztés előmozdítására szánt állami birtokok kezelésénél, a mint egyrészt czélszerii gazdasági vezetés által a tenyésztés felvirágoztatására szükségelt költségek előteremtése főczélom, — ugy másrészt gyakorlati iskolául óhajtóm azokat tekinteni oly egyének számára, kik akár polgári, akár pedig katonai hivatásuknál fogva, a nevezett birtokokon alkalmat kiváunak lelni választott pályájukon leendő kiképzésükre. Különös figyelmet kívánok fordítani többek között arra is, liogy a mezőhegyesi birtokon létező s 7C0 darabon felül álló kitűnő s páratlan magyar faj gulya, a magyarországi szarvasmarbatenyésztés emelésére fordittassék. Szándékában áll ugyanis a földmivelési ministeriumnak ez irányban akkép intézkedni, liogy a már hanyatlásnak induló marhatenyésztés emelésére, a gondosan kezelt fentebbi fajból való évenkinti eladások által alkalom nyujtassék egyes birtokosok- s községeknek oly szarvasmarhaanyag beszerzésére, mely biztos alapját képezhetné idővel Magyarország arra hivatott vidéki marhatenyésztésének. Ezek azon alapelvek, melyeket a tenyésztés irányában általán érvényre juttatni kivánok. Mindamellett, hogy a lótenyész-intézetek kezelésénél, a szorosan vett jövedelmezés fokát már azok sajátságos hivatásánál fogva elérni nem lehet, s mindamellett, hogy az ország áldozatkészségével fentartandó ezen intézetek jótékony jövedelmezése csakis közvetve a gazdaközönség egyesei jólétének előmozdítása által Ígérhető, — mégis komoly törekvésem: éber figyelemmel kutatni fel minden alkalmat, hogy módot találjak az ügy koczkáztatása nélkül — megtakarítások eszközlésére. Addig is, mig a gazdasági viszonyok behatóbb észlelésére megbízott választmány a kellő javítások, gazdasági iparágak életbeléptetése iránt kellő javaslatait elkésziti, szükségesnek láttam — ugy a ménes mint a gazdasági kezelésre nézve, a tenyésztési érdeket s a jövedelemszaporitást egyiránt érintő intézkedéseket tenni. Elrendeltetett ugyanis, hogy minden, a lótenyész-intézetekben történő eladások és vállalkozások különbség nélkül nyilvános úton és a ministerium közvetlen felügyelete alatt történjenek, minek következtében már a folyó évben is kettős és nem megvetendő eredményt jelenthetek, mennyiben a számfeletti lovaknak legközelebb lefolyt nyilvános árverése után, a mellett, liogy az eladott anyag legnagyobb része hazai tenyésztők kezére jutott, az eddig szokásos szabadkézbőli eladásból bejött összegek bőven kétszerezve lettek.*) A ménestelepek és a fedeztető állomásoknak eddigelé a katonai raktárakból lett élelmezését megszüntetvén, a szükségletek nyilvános árlejtés utján biztosíttatnak ; mely önálló eljárás nem megvetendő összeg megtakarításával bizonyíthatja ez intézkedés életrevalóságát. E módon fog a szolgálati katonaság ruházati czikkeinek beszerzése is — hazai iparosok vállalkozása mellett — eszközöltetni. Eddigelé a katona ság és kórházak számára szükségelt ágyak és ágynemüek liasználataért a katonai ágynemű-raktárnak, mint tulajdonosnak, évenként 12,500 frtot kelle fizetni a lótenyész-intézetek alapjából. Szemben ezen 250,000 frt töke kamatját tevő kiadással, elkerülh tlenuek látszik az ágyak- és ágynemüeknek hazai vállalkozóktól leendő beszerzése ; maguk a vaságyak, még pedig ezek egyharmada, az intézetek tulajdonát képező vasból, magában a ménes-intézetek műhelyeiben, a létszámhoz tartozó kézművesek által levén készítendők. E szerint 70,000 írtból állíttatnék ki azon szükséglet, melynek nagy része úgyszólván örökös, mig más része hosszú időn át nem kiván újítást, s az állam sajátját ke'pezendi, a miért 6 esztendőn keresztül használati bér fejében kellett volna hasonló összeget fizetni. (Folyt, köv.) A versenylovak tulajdonosainak összes nyereményei 1869-ben. Mult számukban az idei versenyekben pályázott összes lovak névsorozatát s egyenkénti nyereményeiket adtuk, most pedig tulajdonosaik összes nyereményeivel istállónként csoportosítva mutatjuk be őket, s ez okból nem hagytuk ki a nemnyerteseket. Sajnálattal valljuk be, liogy múltkori számításainkba tetemes tévedések, elnézések csúsztak be. Igy péld. a pályázott 215 ló közül nem 79, hanem 111 a nyertes, azaz: több mint fele. Az egyes lovaknak nyereményeik nagysága szerinti helyezésénél pedig Zápolyának ugy A ngliában ez évi nyereményét, mint a pesti őszi versenyekben nyert külön fogadási dijját nem vettük figyelembe, pedig ezek betudásával múltkori nyerteseink következőleg sorakoznak: Zápolya (gr. Keglevich) . . 15394 frt. Mercury (gr. Henckel H.) . . 1495Ű „ Brigadier — — .... 14481L „ Honesty (lissai ist.) . . . 13925 „ Wolfsberg (kladrubi) .... 13809 „ Signal (gr. Zamoisky) . . . 13665 „ Pantaloon (kladrubi) . . . 12735 „ First lord (br. W. Czindery) . 11761 fttal és e szerint Zápolya a legtöbbet nyerő helyét foglalja el idei versenylovaink között. A mi Bessy Giles-nek a császári istállóba tévedését illeti — ez könnyen felismerhető elnézés ; hibásan számítottunk azonban, midőn ez istállót a nyereményesek sorozatában első helyre állítottuk, holott következőleg sorakozik az e'sö 20 nyertes : Gr. Hen ekei Hugo . 59306 és 2 tisztd. Kladrub 37009 és 1 tisztd. Lissai társ 22007 és 2 tisztd. Gr. Eszterházy M.. . 19544 és 2 tisztd. 5. Hg Thurn-Taxis . . 17707 és 2 tisztd. Gr. Zamoisky . . . 16052 — — Gr. Keglevich Béla . 15394 — — Gr. Szápáry Iván . 14552 és 7 tisztd. Br. W.-Czindery Br. . 13369 — — ' 10. Blaskovich Ernő . . 7966 — — Aczél Péter . . . 7945 — — Gr. W.-Metternich . 6 894 és 1 tisztd. Gr. Károlyi Gyula . 6686 — — Gr. Wenckheim R. . 5520 — — 15. Blaskovich Miklós . 4399 — — Gr. Stockau . . . 4352 — — Gr. Sztáray J. . . . 3865 — — Gr. Festetich Pál . . 3130 és 2 tisztd. Br. Bánffy Alb. . . 3060 — — 20. Br. Wesselényi B. . 2990 és 2 tisztdij és tovább mint a mellékelt táblázaton látható. *) Részletes kimutatás lapunk f. mában. 27-dik száSzerk.