Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-12-20 / 35. szám

164 VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. DECEMBER 20. 18G9. III. Mezőhegyesi ménes. a) angol telive'r Ama'y 60 friert Deutscher Michel 80 „ Extract 50 „ Grizzly Boy 60 „ Macbeth 60 friert. Revolver „ Wieland 50 „ b) arab telive'r. El Delemi 30 „ c) angol-arab telivér. Castor 30 „ d) eredeti arab. Atuan 30 „ e) angol félvér. Oranien 40„ f) arab félvér. Shagya X 30 „ Shagya XI 20 „ úgyszintén a többi mezőhegyesi félvér törzsmén 20 „ A kanezák elhelyezése a ménesekben dij nélkül eszközöltetik ; a szükségelt takarmány és egyéb tápszerek a legközelebbi piaczi ár szerint fizetendők. A fedeztetési dijon kivül minden kanczáért a le­génység számára 5 frt fizetendő. Ha a tulajdonos saját szolgáját nem kívánja kan­czája mellett hagyni, ugy annak ápolása szabadsá­golt méneskari katonára bizatik, ki ezen szolgála­táért minden kancza után havonkint 4 frtot kap. Minden egyéb felvilágosítást az illető ménes pa­rancsnoka ád, kihez a fedeztetési jelentkezések is f. évi december hó 3l-ig benyújtandók. Ha valamely ménre több kancza lenne bejelentve, mint a mennyit a saját ménesbeli kanczákon kivül fedezhet, a bejelentett kanezák fedezése sorshúzás utján fog szabályoztatni. Kelt Pesten 1869. évi december hó 2. A földmivelés-ipar és kereskedelmi m. k. ministerium. Tenyésztés és telivé re k. Országos méneseink állapota és költségvetése, (Folytatás.) Az országos lótenyésztés felvirágzásának elsőren­dű alapjául az állami ménes-intézeteket tekintvén, — megmásíthatlan alapelvül tüzetett ki : a méne­sekben létező, hazai lótenyésztésünk emelésére szük­ségelt tenyész-törzseket a maguk épségében s tiszta­ságában fentartani, nevezetesen pedig az európai liirü kis-béri telivér angol törzset a megkí­vántató eredeti anyaggal gondosan ellátni, az a r a b t e 1 i v ér f a j t pedig, mint az ország nép­lótenyésztése jelen állásának elkerülhetetlen ténye­zőjét mindaddig ápolni, — mig a tenyésztés hala­dása ezt kívánja. Épen oly szorgos figyelem fog fordíttatni a me­zőhegyesi ménesben léte'ő, már meghonosodott azon törzsfajokra, melyek országos lótenyésztésünknek közvetlen nemesítését biztosítják. Főezélja egyébiránt a minisztériumnak : oly irány­ban vezetni a tenyésztés ügyét, liogy mig egyrészt a mindig fejlődő ipar és földmivelés kívánalmainak, s a nép lónevelési viszonyainak megfelelő erösebb s nehezebb fajok neveltetnének az erre alkalmas vi­dékeken, •—addig a monarchia véderejét oly közel érintő li a d i ló fajnak lehetőleg legna­gyobb mérvben elszaporitása első sorba legyen he­lyezve a közgazdászati érdekek mellett. Lótenyésztésünk jelen állapota épen e kettős czél elérésére nyújtja a legbiztosabb alapot,— mert épen ezen stadluroban nem lehet attól tartani, liogy az ipar és földmivelés érdekeinek túlsúlya miatt, a hadi ló szama mindinkább szűkebb körre szoríttatnék, sőt bátran lehet állítani, bogy a fajok azon nemesbítése és erősbitése, mely lótenyésztésünk jelen állapotá­j ban közgazdászati szempontból szükséges, egyúttal a sarjadék badiszolgálati képességét is fogja emelni. Ezen kitűzött fdczél szolgáland zsinórmértékül a telepek felhasználására nézve. Gondosan óhajtván a megl vő anyagot az okszerű szaporilás érdekében értékesiteni, — minden igyekezet arra leend forditva, hogy a nép-lónevelési viszonyoknak megfelelöleg, egyes tájakon oly te­nyésztési rendszer honosíttassák meg, mely a lovak igás erejét emelje, s egy gép- és tehermunkára képes fajt eredményezzen; valamint hogy azon tenyész­anyag, melynek sajátsága az igás erőképes­séggel párositott gyorsaság, ezen saját­ságában az alkalmazott mének által mindig nagyobb tökélyre emeltessék. A telepek czélszerü felhasználása különösen az által látszik elérhetőnek, ha ezek iránt az egyes vidékek érdekeltsége fel leend keltve, s minden vidéknek, mintegy saját törekvésére s ipar­kodására bizatik a tenyésztés javítására czélzott in­tézkedések kivitele. E nézetből indulva ki, felhívattak a létező gazda­sági egyesületek, s az ily egyesületekkel nem biró megyék törvényhatóságai — ily vidéki lótenyésztési bizottmányok felállítására. E<en bizottmányok kozr működése mellett, a mi­nisterium mindenekelőtt ez ügybe vágó s irányt ad­ható statistikai adatokat vél nyerhetni az ország egyes vidékeiből, s ezen bizottmáuyok lesznek hi­vatva vidéki lótenyésztésünk kívánalmainak közelebbi kijelölésére, s a nyert anyag legczélszerübb felhasz­nálásának eszközlésére. E bizottmányoknak leend feladata : a vidék min­den lótenyésztési mozzanatát éber figyelemmel ki­sérni, a szükségeseknek mutatkozó intézkedések iránt javaslatokat előterjeszteni, s a kormány ez érdembeni rendelkezéseit foganatosítani. A lótenyésztés előmozdítására szánt állami birtokok kezelésénél, a mint egyrészt czélszerii gazdasági vezetés által a tenyésztés fel­virágoztatására szükségelt költségek előteremtése főczélom, — ugy másrészt gyakorlati iskolául óhaj­tóm azokat tekinteni oly egyének számára, kik akár polgári, akár pedig katonai hivatásuknál fogva, a nevezett birtokokon alkalmat kiváunak lelni válasz­tott pályájukon leendő kiképzésükre. Különös figyelmet kívánok fordítani többek kö­zött arra is, liogy a mezőhegyesi birtokon létező s 7C0 darabon felül álló kitűnő s páratlan magyar faj gulya, a magyarországi szarvasmarbatenyésztés eme­lésére fordittassék. Szándékában áll ugyanis a föld­mivelési ministeriumnak ez irányban akkép intéz­kedni, liogy a már hanyatlásnak induló marhate­nyésztés emelésére, a gondosan kezelt fentebbi faj­ból való évenkinti eladások által alkalom nyujtassék egyes birtokosok- s községeknek oly szarvasmarha­anyag beszerzésére, mely biztos alapját képezhetné idővel Magyarország arra hivatott vidéki marhate­nyésztésének. Ezek azon alapelvek, melyeket a tenyésztés irá­nyában általán érvényre juttatni kivánok. Mindamellett, hogy a lótenyész-intézetek kezelé­sénél, a szorosan vett jövedelmezés fokát már azok sajátságos hivatásánál fogva elérni nem lehet, s mindamellett, hogy az ország áldozatkészségével fentartandó ezen intézetek jótékony jövedelmezése csakis közvetve a gazdaközönség egyesei jólétének előmozdítása által Ígérhető, — mégis komoly törekvésem: éber figyelemmel ku­tatni fel minden alkalmat, hogy módot találjak az ügy koczkáztatása nélkül — megtakarítások esz­közlésére. Addig is, mig a gazdasági viszonyok be­hatóbb észlelésére megbízott választmány a kellő javítások, gazdasági iparágak életbeléptetése iránt kellő javaslatait elkésziti, szükségesnek láttam — ugy a ménes mint a gazdasági kezelésre nézve, a tenyésztési érdeket s a jövedelemszaporitást egyiránt érintő intézkedéseket tenni. Elrendeltetett ugyanis, hogy minden, a lótenyész-intézetekben történő el­adások és vállalkozások különbség nélkül nyilvános úton és a ministerium közvetlen felügyelete alatt történjenek, minek következtében már a folyó év­ben is kettős és nem megvetendő eredményt jelent­hetek, mennyiben a számfeletti lovaknak legköze­lebb lefolyt nyilvános árverése után, a mellett, liogy az eladott anyag legnagyobb része hazai tenyésztők kezére jutott, az eddig szokásos szabadkézbőli el­adásból bejött összegek bőven kétszerezve lettek.*) A ménestelepek és a fedeztető állomásoknak ed­digelé a katonai raktárakból lett élelmezését meg­szüntetvén, a szükségletek nyilvános árlejtés utján biztosíttatnak ; mely önálló eljárás nem megvetendő összeg megtakarításával bizonyíthatja ez intézkedés életrevalóságát. E módon fog a szolgálati katonaság ruházati czikkeinek beszerzése is — hazai iparosok vállal­kozása mellett — eszközöltetni. Eddigelé a katona ság és kórházak számára szükségelt ágyak és ágy­nemüek liasználataért a katonai ágynemű-raktárnak, mint tulajdonosnak, évenként 12,500 frtot kelle fizetni a lótenyész-intézetek alapjából. Szemben ezen 250,000 frt töke kamatját tevő kiadással, elkerül­h tlenuek látszik az ágyak- és ágynemüeknek hazai vállalkozóktól leendő beszerzése ; maguk a vaságyak, még pedig ezek egyharmada, az intézetek tulajdonát képező vasból, magában a ménes-intézetek műhelyei­ben, a létszámhoz tartozó kézművesek által levén készítendők. E szerint 70,000 írtból állíttatnék ki azon szükséglet, melynek nagy része úgyszólván örö­kös, mig más része hosszú időn át nem kiván újí­tást, s az állam sajátját ke'pezendi, a miért 6 esz­tendőn keresztül használati bér fejében kellett volna hasonló összeget fizetni. (Folyt, köv.) A versenylovak tulajdonosainak összes nyereményei 1869-ben. Mult számukban az idei versenyekben pályázott összes lovak névsorozatát s egyenkénti nyereményei­ket adtuk, most pedig tulajdonosaik összes nyere­ményeivel istállónként csoportosítva mutatjuk be őket, s ez okból nem hagytuk ki a nem­nyerteseket. Sajnálattal valljuk be, liogy múltkori számítá­sainkba tetemes tévedések, elnézések csúsztak be. Igy péld. a pályázott 215 ló közül nem 79, ha­nem 111 a nyertes, azaz: több mint fele. Az egyes lovaknak nyereményeik nagysága sze­rinti helyezésénél pedig Zápolyának ugy A n­gliában ez évi nyereményét, mint a pesti őszi versenyekben nyert külön fogadási dijját nem vettük figyelembe, pedig ezek betudásával múltkori nyerteseink következőleg sorakoznak: Zápolya (gr. Keglevich) . . 15394 frt. Mercury (gr. Henckel H.) . . 1495Ű „ Brigadier — — .... 14481L „ Honesty (lissai ist.) . . . 13925 „ Wolfsberg (kladrubi) .... 13809 „ Signal (gr. Zamoisky) . . . 13665 „ Pantaloon (kladrubi) . . . 12735 „ First lord (br. W. Czindery) . 11761 fttal és e szerint Zápolya a legtöbbet nyerő helyét foglalja el idei versenylovaink között. A mi Bessy Giles-nek a császári istállóba tévedé­sét illeti — ez könnyen felismerhető elnézés ; hibá­san számítottunk azonban, midőn ez istállót a nye­reményesek sorozatában első helyre állítottuk, holott következőleg sorakozik az e'sö 20 nyertes : Gr. Hen ekei Hugo . 59306 és 2 tisztd. Kladrub 37009 és 1 tisztd. Lissai társ 22007 és 2 tisztd. Gr. Eszterházy M.. . 19544 és 2 tisztd. 5. Hg Thurn-Taxis . . 17707 és 2 tisztd. Gr. Zamoisky . . . 16052 — — Gr. Keglevich Béla . 15394 — — Gr. Szápáry Iván . 14552 és 7 tisztd. Br. W.-Czindery Br. . 13369 — — ' 10. Blaskovich Ernő . . 7966 — — Aczél Péter . . . 7945 — — Gr. W.-Metternich . 6 894 és 1 tisztd. Gr. Károlyi Gyula . 6686 — — Gr. Wenckheim R. . 5520 — — 15. Blaskovich Miklós . 4399 — — Gr. Stockau . . . 4352 — — Gr. Sztáray J. . . . 3865 — — Gr. Festetich Pál . . 3130 és 2 tisztd. Br. Bánffy Alb. . . 3060 — — 20. Br. Wesselényi B. . 2990 és 2 tisztdij és tovább mint a mellékelt táblázaton látható. *) Részletes kimutatás lapunk f. mában. 27-dik szá­Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents