Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-10-10 / 28. szám

132 medvét, amint porczellán nadrágján át tomporából kitépett mintegy 3 — 4 fontnyi pecsenyével tépelődik. E pillanatot ismét menekülésre használván , minden erejét összeszedve, lefelé sietett. Midőn a medvét a párttusa után , a mogyorós közt fölfelé czammogni látták , az oláh pásztorok megtámadni vagy a szerencsétlen embernek segitségére jönni nem mertek, Zahoránszki lent volt s a vesztett csata után egész hidegvérrel pipára gyújtani akarván, vette esak észre : hogy nem esak fél tompora, de néhány foga is a kuzdtéren maradt. — Roncsolt, vérző testét takargatva, ballagott haza felé, útközben találkozván leányával, ki holtteste után szekérrel és emberekkel jött, s a kik ugyancsak elálmélkodtak, midőn őt élve, de erejétől jóformán megfogyott testtel haza felé vánszorogni látták. Szegény, sebeiben sokat szenvedett, mig végre sikerült öt, bár ha mint invalidust, sok fáradság után az életnek visszaadni. Gróf Pálffy tábornok mint Magyarország emlékezetes kormányzója, s mint szenvedélyes medve vadásznak (?) ez esetről tudomása volt, s egykor M.Szigethen léte alkalmával a tiszteletére menni kénytelenittetett akna-sugatagi követségtől tudakolá : él e még azon só-vágó, ki a medvével megbirkózott ? — Él, lön a felelet. — Pedig szegény Zahoránszki Antal szívesebben vette volna a nagy kegyű megemlékezés helyett, ha egy pár forint borravaló üti munkás, 69 éves markát. SZENRÓSZRY REZSŐ. (Folyt, következik.) A rőtvadak némely sajátságai. IV. Az Őzről. (Cervus capreolus, Rehwild). A szarvas-nemhez tartozó öz szinte a kérődző állatokhoz, s vadász-tekintetben hol a nagy, hol középszerü-vad osztályhoz számláltatik: formájára és szinére nézve pedig sokkal isméretesb, hogy sem azt hoszan leírnom kellene, egyedül azt jegyzem meg, hogy egy tökéletes növésű öreg s egészséges öz, legyen az bak vagy nőstény, 40 — 50 fontnyit szokott nyomni, s olly finom szaglású, hogy az embert s ebeit 300 lépésnyire is megérzi. — Rendszerint bakja bír csak két agancscsal, néha azonban nősténye is. Csökinéi vagy köldökénél, mint az ökörnek, hoszu lecsüggö bokros szőre vagyon, a nőstény nemzőrésze körül is nagyobb szőr szokott lenni (Schürze). Agancsai azon szerint, mint a szarvasnak, nőnek. Az öz borjú vagy zera G hónapos korában kapja az első, csaknem egymás mellett felfelé álló, hegyes agancsakat, ezek növésök közben lágyak, s durva szörü bőrrel vagy hártyával boritvak, s csak Februárban vagy Mártziusban galyhoz dörzsölés által tisztulnak meg. Következő esztendőben Novemberben hányja el agancsát, s két esztendős korában vagy ismét nyársforma begyes vagy két söt 6 águ agancsat is nyer, mellyek azután hat ágaikra nézve következő esztendőben sem szaporodnak; csak az igen vén baknál, s az is felette ritkán, találtatik 8 s több águ agancs, de 12 ujnyi hoszunál vagy magasnál ez sem szokott nagyobb lenni. Az öreg bakokat tehát egyedül agancsaik vastagsága, biboresosabbsága és a agancs tőnek vagy agancsrózsának (Rosentock) a fejcsonthoz közelebb léte által különböztethetni meg a fiatalbaktól. Szőre szinére nézve a szarvaséhoz leginkább hasonlít, s nyáron sárga vagy barna-veres, ősztől kezdve egesz tavaszig szennyes-ösz ; de ősszel nőtt szőre a szarvasénál hoszabb, vastagabb, tömöttebb, s rugalmasb ; alfele s ezombja körül nagy fejér foltja, orrától egész a szájszegletekig mindenkor fekete bajusza vagyon. Az öreg bak nyakán teletszaka egy sárgás folt látszik, mellynél fogvást a vadászok azt más fiatalbaktól nagyobb távolságban is megismerik, mivel azokon ezen folt nincsen. A közönséges s itt leirt szinü őzen kívül van még, noha ritkán, fekete, ónszinü, setét-barna, fejér és tarka szőrű is. — Óz ugyan Europa minden részeiben találtatik, mindazáltal a hegytövi vagy egyenes és ligetes erdőséget különösen szereti, a bérezés hegyekbeli legnagyobbra nő. Nagy hóban és igen hideg télben, midőn legelő s eledelben megszorul, erdőszélekre s kaszálókra húzódik, mihelyt azonban az idö lágyulni kezd, előbbi járásába visszatér. Nagy csapatokban ritkán jár, hanem közönségesen egy öreg bak, egy öreg nőstény, s egy pár fiatal bak vagy Laptulajdonos: ózv. Bércz

y Károly né. VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. nőstény tart együtt, télen és tavasszal mindazáltal néha 12 darab is verődik össze. — Élelme különféle fuböl és növevényből áll, mellyeket a réteken, kaszálókon, bokrok közt vagy is csenderes helyeken gondosan válogat ki : meglátogatja az erdöszéli szántóföldeken a lóherét is, rozs és zabvetést, borsót, lencsét s más illyeneket ; ezenkívül a tölgy és bikmakkot, vadgyümölcsöt, különféle gombát igen kedveli. Legelni mint a szarvas estenden sétál ki, s hajnalban ismét sűrűségbe húzódik, midőn az öreg nőstény többnyire elöl, az öreg bak pedig hátul szökdécsel. — Az öz Decemberben ii z e k s z i k, s akkor a bak egy nősténytől másikhoz nem csapong, hanem közönségesen a mellett marad, inellynek tarsaságában élt. Ha egy csapathoz több bak járul, vagy ha valamelly környéken sok páratlan bak fordul elő, akkor igen mérgesen s olly erővel szoktak verekedni, hogy közülök némelly a viadalhelyen marad , vagy veszedelmes sebbe esik. E tüzes verekedés azonban nem valóságos nöszéskor, (mivel akkor agancsaik még lágyak) hanem Augusztusban (midőn a buja bakok erővel is zaklatják a nőstényt) szokott történni. E párzásban mindazáltal a nőstények nem vemhesülnek meg, azért is ez csak fattyú folyatás. Azöz bak akar a valóságos, akár fattyú üzekede's közben legkisebb hangot sem ad : a fiatal nőstények azonban, midőn Augusztusban akaratjok ellen is zavartatnak a bakok által, remegő és félénk hangon mekegnek (Fiepen), — melly mekegést falevelen vagy más e végre készített eszközön több vadász tudván utánozni (Blatten), nem csak a mohó iizekedésbeu elmerült bakot, hanem a nőstényeket is, mivel az anyjokat kereső borjuk vagy zerák is hasonlón mekegésznek, magokhoz, és lövésre csalják. A párzás végzetétől számított 21 hétre Májusban vagy Júniusban közönségesen egy nőstény s egy bak borjut ellenek (Kitz), mellyek eleinte igen szép fejér és setét-barna tarkaságuak, s elletésök után néhány napra megerősödvén, anyjokat a csapathoz követik ; a gyenge zerát esak annyiban védelmezi anyja, hogy az, a szimatoló kutyák előtt megszaladván, azokat addig csalogatja, miglen borjai siirü bokorban vagy gazban nem bújtak el, a kisebb ellenséget pedig első lábaival döbbengetve s toppangatva ügyekszik elrémíteni. Az öz hangja darabos rövid riogató barczázás, melly a baknál vastagabb s mellyet leginkább megrezzenéskor hallhatni. — Betegségei ugyanazok lehetnek, mellyek a szarvasok s dámvadaknál ; mennyire azonban gyengébb alkotás u s természetű amazoknál, hamarább is eldögölhet. Farkas, hiúz, medve, róka, vadmacska, vaddisznó, sas és holló, kivált a zerákra nézve igen veszedelmes ellenség. Husa közt, melly általánosan jó izü, legjobbnak tartják a hátpecsenyét. — Különös tulajdonsági közé számlálhatni : 1) hogy híítözés végett vizben és posványban nem fetreng. 2) Augusztusban és Septemberben történö fattyú iizekedés által a nőstény meg nem vemhesül. 3) Az igen lármázó hajtók közt többnyire visszacsap és kitör, s megszorulván tekervényes szökések és ugrások, vagy siirü bokorban meglapulás által ügyekszik megmenekedni. 4) Kopó által veretvén fel, először egyenesen szalad, azután egyszerre nagy oldalugrásokat tévén, siirü bokor megett megállapodik s a nyomán siető kutyákat bevárván, az előbbi nyomán keresztül-kasul visszatérve és szökdécselve azoknak cselt vet. 5) Azon helyet, mellyen megakar telepedni, falevéltől mohtól és fütöl első lábaival megtisztítja (Plätzen). 6) Agancshámlása idején kivül is örömest dörzsölgeti agancsait faágakhoz (Schlagen). 7) A hol makk vettetett el, azt kikaparja s megeszi. Ennyit egyelőre e legnemesb vadainkról, részint saját tapasztalataink részint más öregebb vadászok feljegyzései nyomán. Nem kételjiik hogy vadászaink is szaporitandják e nembeli közléseinket a rötvadak életmódjának némelly ellesett sajátságaival, mellyek közzététele igen érdekes volna. Több szem többet lát. BESNVÖI. Agarászat. A Bács-Bodrogb megyei agarász-egyesület ez idén kölyök agár versenyét Szabadkán f. é. october 20-án fogja megtartani. — A nyertes agárnak 120 frt értékű tisztelet dij tüzetett ki. — Tét 5 frt. — Nem Felelős szerk.: gr. Lázár Kálmán OCTOBER 10. 1869. részvényes, agaráért kettős tételt fizet. — A tétel az első és második agár közt osztatik meg. — (Kölyök agárnak tartandó : mely a tulajdonosnak szava szerint, a mult agarászati idényben futó és fogó agár nem volt). — Az agarak nevezése a dij agarászat előestéjén történik. Nyilatkozat. Több oldalról jött kérdezősködés folytán kinyilatkoztatja e lapok szerkesztősége, hogy Nagy-Ölvedy Károly urnák „Fáczán tenyésztés" czimii müvéhez semmi köze, s bogy e miinek a Vadász és Versenylap előfizetőihez küldési modoráról tudomása nem volt. Vegyes, A debreczeni versenyek igen szép részvétnek örvendettek mind a két nap ; Sportmaneink teljes számmal jelentek meg, s a páholyok is mind megteltek. A többi fizetéses helyek ugyan nem mind keltek el, de annál több volt a nézősereg a pálya mind két felén, mi mutatja, hogy e derék magyar városunk közönsége is évről évre nagyobb érdekeltséggel viseltetik a nemes verseny iránt. A verseny részletes leírását jövö számunk hozza. A piberi (lajtántuli) államménesnek lapunkban is emiitett kimustrált lovai igen szép árakon keltek el. Az összesen 8000 frtra becsült 107 lóért 19000 frtot vettek be. Az árverést Nádassy tábornok vezénylé. A lajthántuliak igen mozognak a lótenyésztés körül. Legközelebb 38 darab tenyészlovat vettek Francziaországban, köztök 23 normann kanczát, mellyek, két db 3 éves kivételével, mind több izben jutalmat nyert jeles anyakanczák ; 14 normann ménló és egy boulonnais volt még e szállítmány közt. Ez utóbbiak közt van Francziaország legbiresb normann ménlova: Jupiter, egy 17 markos, roppant állat, mely még is az angol telivér mén arányosságával bir. Ez nyerte meg Francziaországban a legelső ügető versenyeket. Ára 12000 fre volt. A többieké átlagosan mintegy 3800 frc. Oroszországból is hozattak 4 nagy s különösen erös termetű kanczát az ausztriai ménesek számára. Távlraití Métitis a debreczeni lóversenyekről. Első nap october 3. Asszonyságok dijja. Gr. Forgách L.: Consideration. (Zápverseny.) Debreczen város dijja. Gr. Szápáry Iván : V i o 1 e t 1 Gr. Keglevich B. Zápolya 2 Handicap (80 J.) Blaskovics E. Z i v a t a r 1 Gr. Festetich F. Black boy . . . . 2 Két évesek versenye. Br. Wenkheim B. V o 11 a 1 Aczél Péter First Lady 2 Gr. Nádasdy F. Count Zdenko . . . 3 Sövény ugrás. Ifj. gr. Batthyány L. S y 1 p h . . . . 1 Gr. Forgách L. Gambia 2 Második nap october 5. Allamdij 250 arany. Gr. Szápáry Ivan. Violet 1 Gr. Zamoiszky 1st. Signal 2 Kis Handicap

: Aczél Péter All my Eye. Gr. Forgách L. Consideration . 2 „Ostordij." Mocsonyi Gusztáv Quinquagesima . . 1 Három évesek. Gr. Károlyi Gyula Last Arrival. . 1 Blaskovics Ernő Zivatar 2 Gr. Keglevich B. Záp olya 3 Steeple-chase Ifj. gr. Batthyányi L. S y 1 p h . . . 1. Gr. Forgách László Huntsman Sister 2. Vigaszverseny. Gr. Festetich Pál. B 1 a c h Boy. Gr. Batthyányi 1st. Aeronaut. Szerkesztő társak: Ktve József - Sárkány Ján. Fer. PEST. 1869. NYOMATOTT AZ „ATHENAEUM" NYOMDÁJÁBAN.