Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-10-10 / 28. szám

AUGUSTUS 20. 1869. VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. 131 ban csak 25 ft. Távolság mintegy 2 ós fél mf. Az akadályok 1 2 láb magas és 3 és fél láb szélesek. A második ló tételét menti. Hg. Thurn-Taxis Egon fm. Hortobágy. (Gr. llardegg D.) körüljárt. 25 ft bánatot fizetett Dániel O'Rot.rke kancza. Visszahuzatott Irish Boy. Nyeremény a tisztelet-dij és 75 ft. V. Jockey-Club dij. .000 ft. Vigasz-Handicap mindazon lovak számára, melyek a brünni gyepen 1869ben első-dijat nem nyertek. Tét 100 ft, fele bánat. September l-ig bejelentve azonban csak 25 ft. Távolság 1 és egy negyed mf. A második ló a tét és bánatössz felét nyeri. Ifj. gr. Festetich Tasilo 6é. pm. Irish Queen, a. King Bryan, a. Bay Middleton (Wieks.) . . 1. Hg. Liechtenstein János 4é.pk. Watchfire, a. Tiralleur, a. Susan. (Reeves.) 2 Hg. Thurn-Taxis Egon 3é. pm. Veilchen, a. F.phesus, a. Alix. (Entwistle.) 3. 25 ft bánatot fizetett Önkénytes és Strizzel. Visszahuzatott Swift, Laternbub, Aeronaut, Freya, Trulla, Dangerous. Irish Queen nem csekély küzdelemmel első. Nyeremény 835 ft az első, 335 ft a második lónak. VI. Mezei gazdák versenye. Egyleti dij 150 ft, a birtokosok 6 hónap óta tulajdonát képező mén és kanczák számára, tekintet nélkül a korra, s teher kiegyenlítés nélkül. Pór lovasok. Távolság 424 bécsi öl, annyi mint 1060 lépés. Nyeremény 75 ft az első, 50 ft a második, 25 ft a harmadik lónak. Utasítás. A külső lótenyésztési bizottmányok számára, az 1870-ik évben alakítandó fedeztetési állomások szervezését illető eiőintézkedések iránt. 1. Az elnök vagy alelnök , az utasítás vétele után, azonnal felszólítja az illető bizottmány működési területének azon községeit, melyeket a helyi viszonyoknál fogva az állomások alakítására nézve legalkalmasabbaknsk s a tenyésztés érdekében leginkább jogosultaknak ite'l, liogy az esetre, ba a jövő 1870., 1871., 1872., 1873-iki fedeztetési idényekre községük kebelében fedeztetési állomást kivánn-tk alakíttatni , ez irányú kérvényeiket , a bizottmány által meghatározandó napig , az illető bizottmányi elnökhöz, vagy a bizottmány határozata által netalán egyes vidékek lótenyésztésügyei felvigyázatával megbízott választmányi taghoz nyújtsák be. 2. Ezen közzététel megtörténtével egyidejűleg, az elnök vagy alelnök által megkeresendő azon méntelep vagy teleposztály parancsnoka, esetleg parancsnokai, melynek vagy a melyeknek létszámából az illető működési területen levő állomások eddigelé a méneket nyerték, a következők megfelelése végett: a) mely községeiben volt az illető területnek eddigelé állomás szervezve ? &) hány darab és mi fajú és alkotásuiinöségü mén volt az ily egyes állomásokon felállítva, s azok mily dij mellett fedeztek V c) mi eredményt szült az állomás szervezése, ugy a szaporodást, mint a szaporaság minőségét illetőleg ? d) teljesítette-e az illető község a mének s a legénység elhelyezése és ellátására nézve a szerződés feltételeit ? e) megengödi-e a telep vagy teleposztály ménlétszáma a vidék állomásainak szaporítását ? 3. A kérvények benyújtására s illetőleg a felvilágosítás adására szabott határidő eltelte után az elnök vagy alelnök tanácskozásra hivja fel a bizottmányt, liogy az állomáshelyül javaslandó községek iránt niegállapodhassék. A javaslat-tételnél figyelembe veendők : 1. A kérve'nyzö községnek tenyésztési viszonyai, u. m. a kanczaanyag száma, faja, állapota ; a község lótenyésztése körül észlelt haladás vagy hanyatlás, a tenyésztési és nevelési mód, az e körül tanúsított jó vagy rosz szokások, előítéletek, s a lótenyésztés iránt mutatkozó kedv és bajiam. 2. a kérvényező község szomszéd vagy közel eső, és igy az állomás körét képező községeknek hasonló viszonyai. 3. Hogy vájjon volt-e az illető községben vagy annak legközelebb vidékén már ezelőtt is fedeztető állomás szervezve, és mi eredményt szült a tenyésztést illetőleg ? 4. Képes-e a község a mének s az ezek gondozásával megbízott altiszt és legénység számára szükségelt elhelyezés iránt eleget tenni ? 5. Olyan-e a lakosság, főkép pedig az elöljáróság rendszeretete és pontossága, hogy a kötelezettségek teljesítését attól bizton el lehet várni ? Ezen pontok tartalma folytán magától értetik tehát, liogy az állomás alakítása mindig inkább javaslandó oly községekre és vidékekre , hol a tenyészanyag jobb, s igy nemesbítésre és tökéletesbitésre alkalmatosabb, hol a lakosság ismert szorgalma c's értelme már maga biztosabb kilátást nyújt az eredményre. Lehetőleg figyelembe veendők ennélfogva mindazon községek kérvényei, hol a legközelebb mult években állomás lévén , a tenyésztés kellő haladást mutat, s a mének elhelyezése kifogás alá nem esik, s hol azok kellőleg fel lettek használva. Az állomással mar birt községek folyamodásai tehát csikis azon esetben lesznek visszautasitandók, ha az illető vidék érdekében czélszerübb lenne egy másik, oly közel eső községben szervezni az állomást, inely a volt állomásnak is lehetővé teszi a mének hasznalhatását, vagy ha a lakosság a lótenyésztés iránt kevés előszeretetet tanúsított s eredményt felmutatni nem képes ; ha a lóállomány egészségi állapota a mének oda helyezését nem engedi ; ha a szerződés feltételeit megszegte , vagy végre ha egy, ugy a tenyészanyagra, mint a tenyésztés iránt mutatott érdekeltségre és értelemre nézve, a volt állomással méltán versenyezhető, de állomással eddig nem birt község , az elhelyezés és ellátás iránt kedvezőbb feltételeket ajánl az állam részére. Mindezek mellett kellő figyelem fordítandó arra is, liogy a működési terület minden tája lehetőleg részesittessék az állomások megnyerhetésébeu , kivéve , ha a tenyésztés szembetünöleg csak egyes vidékeire szorítkozik az illető területnek. (Folyt, következik.) ,, , GOROVK ls'LVAN S k. VABA8 -1« U « Ö Felsége utóbbi vadászatai Gödöllőn. Gödöllő, sept. utolján 1869. T. Szerkesztő ur! Azon véleményben, hogy vadászközönségünk előtt nem lesz érdektelen, ő Felsége a király legutóbbi vadászati kirándulásáról a gödöllői erdőségekbe valamit hallani, röviden előadandoin a történteket. 0 Felsége September 15-kén későn este érkezett Gödöllőre , magas . vendége Ferdinand toskanai nhggel, valamint gr. Bellegarde tábornok hadsegédével. O Fensége a korona hg csak 2 1-kén érkezett meg, midőn már gr. Bellegarde előtte való nap elutazott. A vadászat cserkészetekből állt, melyek 16-án kezdődtek, s egy napi megszakítással egcsz 24-ig mindennap ismétlődtek. A nyolcz napi cserkészet eredménye : Egy darab 16 ágas szarvas. Két „ .14 „ Tizenöt,, 12 „ „ Négy „ 10 „ Egy „ 8 „ Mint látjuk, az eredmény, számra nézve nem valami nagy, minek oka abban rejlik, liogy — egyes eseteket kivéve — csakis 12 ágon felüliekre történt vadászat. Az elejtett vadakból király ö Felségére esik : Egy darab 14 ágas szarvas Hét „ 12 „ Egy „ 1 1 „ Egy „ 8 „ „ A mi azonban az elejtett fővad derékségét illeti, erre nézve mind a sokat látott magas urvadászok, mind kisérőik elismerik : hogy a gödöllői fővad mind nagyságra, mind agancsainak lom bár ságára nézve kétségtelenül legkitűnőbb, de egyszersmind 1 e gfélénkebb vad is a continenseu. Az agancsok nagyságáról mindjárt legjobb példaként idézhetem az ő Felsége által elejtett 12 ágasak egyikét, melynek agancsai a még itt is ritkaságként látható 3 láb és 6 hüvelyk magasságúak voltak Egy kis véletlen, minő azonban ritkán fordaihat elő, de az épen szemtanura nézve igen érdekes: történt itt a reggeli cserkészetek egyikén. Egy meglehetős nagyságú léghajó, melyről azonban máig sem tudhattuk ki, hol eresztetett fel, fehér és kék színekkel, egy fiatal 3 éves cserjésben ereszkedett le, és pedig szorosan két, heves tiilek edésben levő agancsár mellett. Abban a pillanatban, midőn dandveink ez ismeretlen tüneményt megpillantották — feledve dühös féltékenységből eredt polémiájukat — kereket oldtak, mindaketten különböző irányban ugorván meg. Az ijedtség annyira kijózanította őket, liogy azóta tájára se jönnek e helynek, még kevésbé látszanak arra gondolni, hogy a megkezdett párbajt el végezzék, pedig a győzelmesnek egész hárem könnyű l'ibu szépség esett volna zsákmányul. A kiiszöb előtt levő vadászatokról,ha megengedi,*) nem mulasztandom el szintén tudósítani. N. N. Máramarosból. XH. (FolytatL.) Szarvas, zerge, őz, medve , sertevad az ide 3 — 4 órányi távolságra eső király mezei, visoi és petrovai stb. hegységek közt van leginkább, bár néha néha egy-egy példány felénk is elvetődik ; ellenben sertevad, sokszor egéiz kondák is találtatnak a szomszéd Barczánfalvi erdőségekben. Róka van elég, vadmacska is találtatik, ez utóbbi plane ragadozó természete vagy éhsége miatt annyira szemtelen, liogy vadászatra a napokban a faluba jött, s a tyúkok és ludak között borzasztó pusztítást tett, miglen a felháborított s az utczán sirva alá s fel járó női sereg által egy faraktár padlásán felfedeztetett, s a helybeli kovács mester által nagy hősiesen agyonlövetett; csikós bundájával és irhájával adózván nem kis örömére a megrémült kárvallottaknak. — Borz, kői- és közönséges fajú nvest is van elég, mely utóbbiakat az itteni sportmiinek nem kis fáradsággal és sokszor életveszélylyel, a magas odvasfák óduira alkalmazott törőkkel csípnek meg. Ennyi az, mit neked megkeresésedre, mint nem vadász, hamarjában irhatok. Függelékül még egy érdekes medve kalandot is ide jegyezek, mi téged érdekelhess ami gróf Pálffy ö excellentiája atyáskodó uralkodása ideje alatt történt. Nyugdíjas sóvágó Záhoránszki Antal, ki nekem 6 év óta hü cselédem, egy vasárnap a közeli Brébi fürdő határába, 12 éves leányával mogyorózni ment. Az idő már esteledett, midőn egy kis csortetés után a mellette levő sürü cserjéből egy nagy medve két lábon, iszonyúan mormogva, dühtől tajtékzó szájjal reá rohant, a mezőn levő oláh pásztorok által fölingerelve, a kik dühe elöl vitézül megszaladtak. Zahoránszkinak zsebében pipájánál egyéb védő fegyvere nein volt, s máig is sajnálkozva mondja , hogy lia csak egy rosz bicska kés lett volna nála, a bőszült vadon diadalmaskodott volna. Lélekjelenlétét perezre sem veszítvén, kitérésre vagy menekülésre gondolni sem lehetett, mert a nem várt vendég, mint menykő csapás, hirtelen támadt, s neki e szerint, mint erős, izmos férfiúnak, nolle velle a kiizdtérre kelle állania és birokra készülnie ; de csakhamar átlátta, hogy a rövidebb az övé lesz, miután a medvének egy lökésére mint egy labda a földre gurult, s mig innen felkapaszkodván, menedéket futásban kereső leánykájának segítségért kiabált, kétségbeejtő kiabálásait jól ki sem ejthető, mert a kölcsönös ütés ütést ért, s ha ezekből egy-egy a medve emlőire esett, ebből tej fecsent szemei közé, mire a fene vad még dühösebb lett, — valószínűleg valahol a közelben elfogott kölyke iniatt boszut akart állani. — Pof pofot ért, s gyöngéd ölelkezés után, midőn Zahoráuski volt felül, a medve halántékára mért ütésről keze a dühös állat irtóztató agyarai közé került, s ropogott, mint a mogyoró ; honnan csak nagy kinnal, össze roncsolva, s védelemre többé mint képtelen kart tudta azt kiszabadítani. Ekkor bal kezével védte magát, s hatalmas csapásokat mértek egymásra, s nem tudja a sok ütésből, nem jutott-e egy pár, a vad vérben forgó szemére, mert támadásaival alább hagyott, s ö magát egy pillanatra szabadon c'rezte. E pillanatot menekülésre használván, futásnak eredt, mire csakhamar iszonyú fájdalmat érezve, földre rogyott, s ismét felkászolódva,észre vette néhány lépésnyi távolságra a •) Oh kérem! Mind e vadászatok nemcsak a pillanati újdonság érdekével túrnak, de becses statistikai adatok is több iekin tétben, s mindig a legszivesb köszönettel fogadjuk. Szerk. •22*