Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-09-30 / 27. szám

V A 1) Á S Z K S A' T. R S E X V L A I'. SEPTEMBER 30. 1869. leveleidet , melyek valóban érdekesek is voltak, meg leliet azonban , hogy neked nem , mert mint mondani szokás , a ki valamiben nyakig van, s a kii.ek jelene és múltjához annyi érdekes vadász-ka­land fűződik , annak ha nem valami rendkí­vüli, közömbösnek tűnik föl minden. Pedig majd minden vadászati kirándulás valódi kaland-teljes él­vezet. A mi a sport terén itten fölmerül , különösen a miről neketn tudomásom van , arról neked sokat nem irhatok. Azt talán emiitettem neked , hogy én is részt vettem egy, a Magyarországot Erdélytől el­választó Magura és Sarmates nevű havasokon , ille­tőleg fenyvesben történt — kopók és hajtókkali őz va­dászaton , térdig érő nagy hóban , a midőn is egy néhány kopó egy falka özet ránk hajtván, sok pus­ka-ropogás után mégis szerencsésen két bak elesett. Elhinnéd-e, ha azt mondanám : hogy egyikét én ej­téin el ? Volt is az eredmény után : „bibamus nngnurn áldomás. *) Medvéket is gyakran lőnek, de ittlétem alatt nem hallottam, hogy lőttek volna ; lehet hogy a távolabbi hegyeken igen , mert Akna-Sugatag rész­ben kopasz holla forma dombokon, mindenfelé alá aknázott só-telepeken fekszik, balra a Brebi fürdővel, jobbra a Gutin krater-alaku lavinás szik'.ahegygyel, melynek tetejéről a Szilágyság és Erdély egy részére és Szathmármegye romjaira a kilátás fejedelmi. Van itt e hegytetőn egy meglehetős mélységű tó is, mi elég helytelenül sokak által tengerszemnek nevezte­tik, pedig nem egyéb az, mint eső és lió-lé üledék, melynek e tölcsér-alaku tetőn lefolyása nem lévén, századokon át mély medret vert. Éjszak-ke­let s éjszak-nyugot irányában mint egy háttért ké­peznek a Magura, Sarmates, Pietrosz, valamint a visói hegylánczolat eme büszke csúcsai, szóval: a mint tudod is, Akna-Sugatag a hegyek közti dom­bon, mint egy ampitheatrumban fekszik. — Nyul van elég, valamint fogoly és szalonka is, sőt láttam lőve itt egy jeges-tengeri madarat is, milyet éle­temben sem a pesti sem a bécsi muzeumban vagy más állat-gyüjteményekben nem láttam. Tudja Is­ten honnan került ide és hogy hívják, ugy nézett ki, mint eay fogoly, mind nagyságra, mind szinre nézve, annyi különbséggel, hogy az iromba tolla­zat közé aranysárga is vegyült. C^öre különös alakú volt, hosszas, s ha jól emlékszem szögletes, mig lábai félig uszóhártyákkal voltak benőve. Bá­nom, hogy meg nem szereztem a szigethi iskola mú­zeumának, s kitöme's végett be nem küldtem ezen ritka állatpéldányt, mint ezt nekem később Kardos Károly tanár barátom sajnálattal mondá ; kinek , hogy sajnálatát enyhítsem, egy szép fehér harkályt ajándékoztam. Mint mondják, ezelőtt 4—5 évvel megyénkben több helyt láttak ilyen szibériai, vagy meglehet ázsiai vagy afrikai madarat. Csics János főszolgabíró is látott ilyen szárnyast, kinek házánál Bárczánban egy nem Európai, tehát ide tévedt ke­selyűt is láttam ; utánna néztem, alkalmasint egyp­tomi keselyű vagy fekete röptt korács (Vultur s. Cathartes perenopterus) lehetett. Szárnyai feketék, torka s feje kopasz, egyéb tollazata sárgás, nagy­ságra olyan volt, mint egy kakas-pulyka. A nagy lomha lég madár Bárczánban dögön lövetett. A szárnyasok közül elvetődik néha egy-egy fáradt fe­hér vagy fekete gólya c's gém, de mint ritka vendé­get elég hibásan leverik, vagy lelövik a kíváncsiak. Apró halakat a Mára vizében, pisztrángot, rákot és néha jó nadályt, a hegyi patakokban fognak. — Ezelőtt néhány héttel a szomszédos kricsfalvi kincstári erdős hegységekben egy idevaló sóvágó, — kik egyszersmint mint fegyverfogható egyének és gyakorlott orvvadászok szerepelnek, — egy vid­rát lőtt, mely a szirtes patakban pisztrángot halá­szott ; bőrét méreg drágán nálam is kínálta. A na­pokban pedig egy odavaló oláh szintén egynek bő­rét és egy fiatalt élve hozott, az anyát bottal ütötte agyon ; ha föl tudtam volna nevelni, megszereztem volna a pesti állatkert részére. De hol vettem volna neki oly sok halat ! Tartása ily helyen sok nehéz­*) Megyénkben must is űivó szokás szerint minden kezdd va­dász nagyobb vad elejtése emlékének okáért —6 vagy 12 pnska­ves-ző-esapással dijaztatik, amint azt nem régiben báró P. L., a Tornai béresekben elejtett vadkanértj tőlünk meg is kapta, mi által a rendes vadászok sorába avattatott. Ujabb időben a bor-vált­ság is elfogadtatik, de rsak ott, hol az elesett vad torát férfi-társa­ság üli meg. Valószínűleg a „magnum áldomás- kedves rokonom váltságdija lehetett. Közlő. Laptulajdonos.- özv. Bérczy Karolj né. séggel járván, a vételről annál is inkább le mond­tam, miután tudok rá esetet —s ha nem csalatkozom épen tőled hallóm — miszerint egy dolhai uradalmi felügyelő egy fiatal példán) t feneket en hordóba záratott, s mint közvetlen Borsa vize melletti lakos, hallal, rákkal bőven táplálta ; de valószínűleg még zsenge korában lehetett anyja tejétől megfosztva, mert daczára a jó-tartásnak, három hétre a fogság után kimúlt. Este és reggel, hihetőleg anyját keresve, éktelen füttyhöz hasonlítható szólását alig lehetett eltúrni ; én tehát ezeket tudva , Szigethre Vá­rady Gáborhoz, hon nemléte esetére az iskolai igaz­gatósághoz , legrosszabb esetben pedig az ez idő tájt épen ott tanyázó állatsereglet tulajdonosához utasítottam az eladót. —Ki vette meg? mi történt az eleven kan macska nagyságú vidra kölyökkel ? Nem tudom. SZENKÚVSZKY REZSŐ. /(Folyt, következik.) Agarászat. Értesítés. A biharmegyei agarász-tár­s u 1 a t folyó évben a Sástón tartandó kölyök és egyszersmind öreg agarak verseny­napjául folyó évi november hó 8-ik nap­ját tűzte ki, mely határozat az illető érdeklittek alkalmazkodása végett ezennel közhírré tétetik. A pályázó agarak a kitűzött határnapot megelőző estén az erre rendelt küldöttség előtt a szokásos 5 ft. pályadíj lefizetése mellett bemutatandók lesznek. A társulat a legjobb kölyök agárnak egy 2 0 0 f t o s s a legjobb öreg agár­nak egy 250 ftos ezüst serleget tűzött ki jutalmul. N.-Várad, 1869. September 21. NADÁNYI MIHÁLY társulati pónztám. S0 © g y © Az országos lótenyésztési alapból Angliában vá­sárolt, mult számunkban már ismertetett, s a jövő őszi versenyek alatt elárverezendő telivér kanczák és csikók teljes leírását mai számunkhoz mellékelve küldjük szét. A lovak még a bécsi Freudenauban vannak, hol kényelmes istállók mellett, egész nap a mezőn lehetnek. A Lajthán túliak részéről az idén először vásárolt telivér kanczák és esikaik árverése sept. 20-kán tör­tént a kladrubi állomáson. Mindössze csak öt anya­kaneza az igaz, de igen válogatott vér, mihez képest magas árakon is keltek el. Átalában Angliában tavai óta csodálatosképen a legjobb tenyészanyaghoz az ez előtti évekhez képest igen olcsón juthatni. 1. Ada de Clare p. k. 1856, apja Voltigeur v. de Clarc, anyja Maid of Newton, egy pej mén csi­kóval Defendertöl. A kancza újra fedezve van De­fendertöl. Kikiáltási áruk 3650 frt. Megvette gróf Zamoyski 4000 írtért. 2. A m a z o n i a n, p. k. 1860, a. Orlandó, a. Buzz ; egy p. mén csikóval Apprenticetöl, fedezve újra Defendertöl. Megvette 5050 írtért hg. Lichten­stein János. 3. Counters p. k. 1860, a. Stockwell, a. Mar­chioness (az Oaks nyertese 1855-ben) egy kancza­csikóval Defendertöl, újra fedezte Soapstone. Meg­vette 5250 frton gr. Zamoyski. 4. T a m a r a, sg. k. 1857, a. Weatherbit, a. Tau­rina, egy sg. k. csikóval Marionettől, újra fed. Blair Athol. Hg. Lichtenstein Jánosé lett 5400 frtért. 5. Lay Sister p. k. 1862. a. Orlando, a. Nun Applcton, p. k csikóval Thunderbolttól, ujra fed. Peon. Ezeket is hg. Lichtensteiii vette meg 4150 forintért. Az öt kanczáért és csikóért bejött összeg 23,850 frtot tesz, cs igy 1350 írttal többet a bevásárlási árnál. A Hypp. Blätter igen dicséröleg nyilatkozik a kitűnő anyag felett, csak azt sajnálja, hogy nem több kézbe jutott. Az éjszak-németországi lótenyésztő-egylet, mely szintén csak ez idén alakult, felhasználva az Angliá­ban a telivér anyag körül uralkodó olcsóságot, m á­s o d s z o r vásárolt be, és pedig 15 db kanczát a leg­jelesb nemzetségből. Köztük Stockwcllnek három leánya, az egyik Blue Gown anyja, a másik Anglia jelenleg egyik legjobb 3 évesének, Vespasiánnak anyja, stb. Az árverés oct. 4-én tartatik. A pardubitzi falkavadászatok october 4-kén kez­dődnek, s azontúl hetenkint 4-szer, és pedig minden hétfőn, k dden, pénteken és szombaton lesz vadászat. Vájjon a lepsényi falkát mikor viszik először haj­tásra, s megérkeztek-e Angliából a „beaglerek" ? Ló-kivitel keletre. Mayr Otto , az csztrák föld­mivelé-i minisztérium osztálytanácsosa cs hazánkfia, megbízás folytán több kitűnő lovat küldött Keletre, melyek Trieszten keresztül Alexandria felé szállít­tatnak. A legszebbek köztiik két telivér mén, gr. Páltfy malaczkai méneséből, egy pár 17. markos gr. Károlyi-féle sárga , és egy pár mezühegyesi Nonius-kancza. A kivitel erdekében kivánatos volna a magas szállitási ár szabályozása. — Találkozás egy vadorzóval. Pozsegáról kö­vetkező hátborsoztató történetet irják : Jacksics po­zsegai birtokosnak ismételve jelenté vadásza, hogy Kilián nevü, öles termetű vadorzó pusztítja erdeit. Jacksies mult kedden kocsin menvén valahová, ta­lálkozott a vadorzó óriással, s szelíden inté, hagyná abba a vadorzást, mire ez fegyverére s erejére támasz­kodva gúnyosan felelt. A birtokos leszállt a kocsi­ról s keményebben ismétlő szavait, mire a vadorzó felemelve a fegyvert, erős csapást irányzott fejére, melytől elkábult ; a gonosz ujabb csapásra emelte a fegyvert, de Jaksics , kinél egy gyenge diszkard volt, kivonta s feléje sújtott, azonban nem talált, mert Kilián hátraugrott, s öt lépésről ráemelte fegy­verét, mondván: „most lelőlek, mintegy kutyát." A Jaksics kíséretében levő Kleinrath nevü ur s a kocsis dermedve álltak, de Jaksics hidegvérét meg­tartva, merően a vadorzó szemébe nézett s szólt: „löjj, de jól találj, mert különben rosszul jársz 1" A merő tekintet lefegyverző a fenyegetőt, megfor­dult s gyorsan az erdőbe szökött; a ritka bátorságú birtokos pedig Pozsegára hajtatván, a hatóságnál megtette a kellő lépéseket. Felelős szerk. : gr. Lázár Kálmán Szerkes zt,•-t,ue,k : Keve József - Sárkány Jan. Fer. PEST. 1869. NYOMATOTT AZ „ATHENAEUM" NYOMDÁJÁBAN. Melléklet : T elivér kauezák árverése. Távirati twddsitáa a kolozsvári lóversenyekről. September 24. Vadászverseny: br. Bánffy A. Polkája. II. oszt. császárdijban: br. Wesselényi Miklós P a 1 m á j a ; 2-dik Griff. Ivadékverseny 1869-re: gr. Bethlen S. Bakatorja. Elegyverseny: Polka. gr. P é c s i M. t i s z t. d i j j a : br. Wesselényi B. P r a d o j a. September 25-kén Szekérverseny: br. Bornemissza kettős fo­gata. September 2b-án Erdélyi dij: Polka. Ivadékverseny: Z-yck József: Rada­n a n t. I. oszt. császár dij: Strizzel könnyen nyert. Versenyegyleti dij: Br. Bánffy Alb. 5 riff je. Akadályverseny: br. Wesselényi B. D r i 1­indrindrin. Hölgyek dija: Br. Wesselényi B. Prado. A brünni lóversenyekről. Landespreis: gr. Berchtold C a p r i j a. 500 frtos á 11 a m d ij : Gr. Batthyány István beronautj a. Liechtensteindij : gr. ifj. Appodyi L. P r u 11 á j a. Asszonyságok dijja : hg. Turu-Taxis Hortobágygya. J o c k e y-c lubb dijja: gr. Festetish Tasilo rish-Qucenje. A Vajaiakról még ez óráig semmi tudó­n ásunk. Szerkesztői pósta. Sz. P. urnák R. Szombat. Vázlatait sxivesen fö­ladjuk, csak kérjük a folytatások mielőbbi beküldését

Next

/
Thumbnails
Contents