Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-09-20 / 26. szám

SEPTEMBER 20. 1869. VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. 123 hajtást figyelemmel kisérte, s tudta, hogy ha kópéink a vadat kitartóan üldözik , ennek a kruhletzki patakot meg kell kerülnie ; azért maradt el tőlünk, s reményében nem csalatkozott, mert alig fél órai várás után a bakot leterítette az emiitett patak mentén. — Összegyültünk, s bátrabb lépésekkel mint eddig haladtunk lefelé, az örömteljes zaj előre jelezte a helyet, hogy az elesett szarvastól nem messze vagyunk. Kibontakozván a sűrűből, előttünk tágasabb völgy nyilt, s ezen szemeinkkel végig futva, láttuk, hogy az elesett vadhoz közel vagyunk, a körülállt vadász czimborák érkezésünket észrevéve, „éljen a mai nap hőse!" üdvözlettelfogadtak, Megérkezésünk után a gyönyörű 10-es agancsárt megvizsgálva, az érdemekben megőszült, kitartó vadásztársunkat, F. S. urat mi is megéljeneztük s vadász örömében osztoztunk ; de osztozott örömünkben ez alkalommal a csapásokon átvonuló karaván is, mert nélkülök, kik a vadat visszaterelték, ez örömben aligha osztakozunk. Ezek után alig múlhatott el pár pillanat, a tüz vigan sziporkázva égett, s a hideg sültből álló ebéd izletesebben mint bármikor csakhamar vége felé volt. Legfőbb gondunk volt a felvidéki népcsapatot, mint örömünk főtényezőjét, ugy a mint telhetett kielégíteni. Meg is lehettek elégedve, mert távozásuk alkalmával a szives fogadtatásért „mnáhója lyitá" (éljetek sok nyarat) kiáltással adtak érzelmeiknek kifejezést. Alig haladtak el, nyomaikat mi is csakhamar követtük, s a Peregyil s a Perelucsánszki hegyek közt lévő erdövédi laknál megállapodtunk, intézkedvén a hátrahagyott páranélküliek hazaszálittatásáról. A Perelucsánszki roppant terjedelmű rengetegnek az erdövédi lak felett kiálló sziklás része tegnap a hajtásból kimaradván, ma többeknek azon állitásafolytán,liogy e kis helyecske ritkán van őz nélkül, meghajtatni határoztatott; de mint emlitve van, a liely kicsi lévén, pórvadászainkból hármat kiszemelve , a főbb átjáró helyeket elállittattuk , mig egy hajtó egy pár kopóval e kis kúpos völgy csaktatását alólról fölfelé csakhamar megkezdé. E kis hajtás eredményét feszülten vártuk, a mennyiben még a hajtás kezdete előtt benne egy rókát láttunk lappangni, mely az alj felőli sűrűből, hol ide hol oda vetvén figyelmét, a vadászok előtt a tetőnek tartva, baj nélkül elvitte irháját. A kopók csaholása folytonosan hangozván az alj felől levő süríí mogyorosban, felkölté figyelmünket, bogy a hajtás nem a látott rókanyom után vezett; kis vártatra csakugyan pár özet szemléltünk a vadászok felé baktatni; képzelhető hogy szemeinket róluk le nem vettük , annál is inkább , miután e kis öbölből lövés nélkül nem menekülhettek. Ugy is lön. Midőn azon pontra értek, bol vadászaink állottak, s már a bozóttól nem láthattuk, ime egy lövés történt. Eleinte kétkedtünk, hogy talán későn vétettek észre s a lövés sikertelenül történt; de nem ; Kvák, az emiitett pórlövész a másik özbakot is irgalom nélkül keresztül lövé, s aztán a sziklás kúpról terhükkel alászállt. A bátrahagyott két drb vad is lehozatván, ezekkel együtt az alkony rókamezei barátságos tanyánkon talált. Az est vigan tölt el, s ily szép eredmény után méltán is. Másnap délelőtt a szokottnál több időt engedtünk magunknak fáradalmaink kipihenésére; szóval: a früstök az ebéddel volt, mialatt F. J. barátunknak azon ötlete hagyatott helybe, bogy a vadak Dolhára, mintha élők lennének, állva szállíttassanak le. E czélia egy négy kerekű talyiga és egy keretre volt szükség, mi a szorgalmas gyári nép által mindjárt előállíttatván, legott a vadakat a keretbe helyeztük, s az erdők királyát, a fél koronájú szarvast, gyalog fenyöágacskákból font koszorúval feldiszitettük, a jobb és bal felől elhelyezett özbakok pedig nyakukba borostyán szalagot kaptak. Ha e lapok korlátolt kerete engedné, ez érdekes szarvastemetést rajzban is bemutatnánk, de igy be kell érnünk a puszta képzelettel. A menet Rókamezőről felzöldágazott bárom kocsi kíséretében délutáni 3 óra tájt indult ki, papját a nap hőse képezvén; Kusnicza és Bronyka községbeliek apraja-nagyja a menethez csatlakozott, s a kocsik után menve, a falu végéig kisért; bámulva a kereszt helyett egy törött fenyü sudár alatt elhelyezett páranélkülieket, mig csakhamar a négyes fogat Dolba város kapuja alá szállt; itt a nap emlékeiil s jelezve jövetelünket, sortüzet adánk, s e jelre az utczák különféle részeiből a bámulok serege ismét előrohant. A nap hőse innen lakásomra kisért, hol a szép vadak családtagjaink által megtekintetvén, innen robogtunk be a grófi,illetőleg az uradalmi felügyelői lakba ; itt ismételve pár lövés hangzott el, mire a házi család seraphjai is kijöttek, osztozván vadász örömünkben, s csengő hanggal elegyedvén a „vadászok mind igy szoktak" czimíi dalba, melynek elzengése után két napi vadászatunk ezzel véget ért. S most legyen béke veled, te áldott Rókamezei völgy, hogy dús lombjaid alatt a vadászok örömére annyi kincset takarhatsz ; legyen béke veletek is, ti elhullott szép vadak , emléketek közöttünk sokáig élni fog ! SZENKÓSZKY REZSŐ. Fáczánvadászat. (Mutatvány a ,,Fáczántenyésztés" czimíi műből.) A fáczánvadászat magában foglalja : 1. A meglepést; 2. A foglyászeb előtti lövést; 3. Gyaloghálóvali; 4. Huzóhálóvali fogást; s 5. A hajtóvadászatot. Hogy egy vadfáczán kertet fenntarthassunk, csak a kakasokat, és a három éven túli tyúkokat kell lelőnünk, minthogy ez utóbbiak mindig kevésbbé termékenyek , s mind használatlanabbakká lesznek a tenyésztésre. 1. A meglepés. A fáczáu ravaszságra, éles óvatosságra, s gyors elfutásra nézve egészen ellentétben áll a nyirfajddal, innét nem is oly nehéz öt meglopni. Különösen párzáskor lehet a fáczánokat meglepni és lelőni az erdőségekben. És miután a párzás idején kivül is este a fákon majd mindig hallatják magukat, ez által elárulják tartózkodási helyüket, s fától fához, bokortól bokorhoz lappangva közeledni lehet hozzájuk, s a fára ült kakast lelőni. 2. A foglyászeb előtti lövés. Minthogy a fáczánok a foglyász ebet jól bevárják, igen kellemes őket foglyászebbel, a mezőn vagy bokorban fölkeresni, s ha kiröppennek lelőni. Különben ezen vadászatnál mindazon szabályok tekintetbe veendők, melyek a fogolyrai vadászatnál érvényesek. Csak az jegyzendő meg, hogy azon helyeken, hol kevés fáczán vau, közönségesen egy tyúkot sem szabad lőni. Minthogy a kakas bosszú farkáról és sötétebb színéről könyen felismerhető, a nem heves és nyugodt lövész ennélfogva nem egyhamar tévedhet. Mint tudjuk, a fáczán fás helyeken, bevetett földek és rétek környékén szeret tartózkodni, kivált lia közelben valamely kis folyóvíz van. Igen örömest nyugoszuak nappal fás helyeken, vagy gabnaföldeken, melyek a vadfáczánkert közelében vannak. Ez utóbbiban a keresést, midőn a gabona magasra nőtt és megért, az idegen jószágot tiszteletben tartó vadász ugy eszközli, bogy a fás helyek felé fordul, s benne az ebet rövid zsinóron tartja, hogy mindig szemei előtt legyen. Ha megáll az eb, közeledik feléje, hogy a fáczánt fektében lelöjje, vagy pedig felrebbenésre késztetve, a bokorból elejthesse. Nappal gyakran megesik,hogy a legbuzgóbb vadász a legébrebb ebbel is, fás helyeken, hol valamely patak magas, kivájt és sürüu benőtt partok közt foly, minden vigyázása és erömegfeszitése dacára nem talál fáczánokat, bár ott létükről meg van győződve. Ekkor a fásbelyet vagy emberek járták be, vagy a nap süt forrón, vagy szél és eső dühöng. Ezen esetben legjobb, ha minden további kutatással felhagy, s szorosan a viz mentében haladva, annak partjait bejárja. A kutyának rá kell szokva lenni, hogy a parton a legsűrűbb bozótot is kikutassa ; továbbá a magas és kivájt partoknál alant a viznél lassan össze-vissza keressen, mert ott húzta meg magát a falka, s gyakran az ember közvetlenül fölöttük állhat, sőt lábaival tombolhat is, a nélkül, hogy magukat felköltetni engednék. Azouban ha jő a kutya, akkor felröpül a fáczán az első legkiállób ágak — vagy gallyakra, s minthogy a meglőtt, vagy életétől megfosztott vad gyakran vizbe esik, tehát elkerülhetlenül kihozza a lelőtt fáczánt. Ezen keresés rendkívül kellemes, s a fáradság többnyire igen jutalmazó, ha a vadász s az eb egyenlő türelemmel és kitartással birnak. Ügyes vadász igen gyorsan reászoktathatja különben jó kutyáját ezen sajátságos keresési módra. Olyan helyzetű környéken, valóban ez igen nagy jelentőségű, melyet fönebb leirtunk, és a ki ezen módot nem ismeri, vagy ügyesen gyakorolni nem érti: az gyakran az ilyen különben gazdag helyről üres táskával fog ismét hazatérni. Kicsiny, keskeny s világos színekben és fás helyeken, különösen sudarfás erdőben, a különben nem igen okos fáczán, a foglyokhoz hasonló ravaszsággal él. Ha nyilt mezőn, közel ilyen fásbelyekbez felzaklatjuk a fáczáut, ugy szabályszerüleg becsap annak szélébe, és ott elbúvik. Azt hinné az ember, hogy már bizonyosan az övé, és oda megy kutyájával ; a kutya kutat, keres, de a fáczán már akkor mint gyors futó eléri a liget ellenkező irányú szélét s nem jő szem elé, annál kevésbé lövés alá, s közönségesen azon kellemetlen mulatsága van a vadásznak, hogy hallja a fáczán szárnyesapásait, a nélkül, hogy tudná, hol csörtet. Minden kutya a természettől sebesebb lesz a sebesen futó vad után, s közönségesen sebesebb az erdőben mint a mezőn. Az ebet e tekintetben rá kell szoktatni arra, liogy egy adott jelre a kutatást azonnal abbahagyja s az erdőből visszajöjjön, azt környékén sebesvágtatva körüljárja, s azután ellenkező irányban gondosan és csöndesen kutasson, mialatt a vadász ott áll nyugton, hol a fáczán eltűnt. A fáczán ezután ismét ugyanazon helyről búvik elő, vagy fára száll, mivel a kutyávali szemközt találkozás által nem kevéssé van meglepetve. Ezen fogást is sebesen, s könyen megtanulja a jó kutya, s épen oly bizonyosan megjutalmazza a fáradságot a fogoly, mint a fáczánvadászaton. 3. A gyalog hálóvali fogás. A fáczánok fogása gyalogbálóval, minden másnemű fogásnak elébe teendő, mert az legbizonyosabb, fáradság nélkülibb s legjutányosabb, s nagy élvezetet nyújt. Zabföldek, alacsony bokrokkal benőtt buzérok, erdőszélek azon helyek, hol legjobban lehet gyalogbálóval fogni. Még meg kell jegyeznem, bogy a fogás legdúsabb azon esetben, ha a fáczánok szétszalasztatnak s a szétfutott fáczánok — közt a háló keresztben áthuzatik. Meg el is kell őket egy kissé ámitani, hogy a felkelés a háló észrevevése által megőriztessék. A vadász ha egy fáczánt hajnalban elvesztett, úgy annyira tűzze ki a helyet társának, vagy a hálóvivönek segítségével, meddig csak a háló elér. A háló követése oly gyorsan történjék mint csak lehetséges. Ha a háló egy fán keresztül függesztetik ki, ugy ismét visszamenni s zörrejjel kell kergetni a fáczánokat mindkét végről a gyalogháló felé, vagy betanított kutyák által űzetjük őket mindkét végről a fánkeresztűl, bogy a bálóban megfogassanak. Ha a háló gabnaföldeken van kivetve, ugy az üzést és zörejt nem kell erősen tenni, hanem csak köhögés és lassú előrehaladás által hajtani a fáczánokat, nehogy szárnyra keljenek, mert ez által a ezélt eltévesztenok. Ismerek vadászokat, kik a zabföldet, melyben fáczánok tanyáznak, reggel egészen körülkálózzák és csak este néznek utána. Ez nagy hiba, mert ez által sok tyúk elvesz, melyeket legalább is három vagy négy éves korukig a mennyire lehet kímélni kell. A fáczánkakasok ugy mint a tyúkok egészen a a dühöngésig vadakká lesznek, hogy szabadságuktól megfosztatnak. Ha magukat a hálóban fogva érzik ugy addig tépik, szaggatják magukat, s dühösködnek, mig magukat vagy megfojtják, vagy kimerülés által elvesznek. A legokosabb és leghasznosabb a gabua földeken fekvő fáczánokat hajtani, és mihelyt a hálómozgásából észrevettük hogy fogva vannak, azonnal ki kell őket szabadítani, a jérczéket szabadon ereszteni, az idősbeket, valamint a tyúkokat is megtépni. 4. A huzóhálóvali fogás szintén gyakorlatban van. A huzóháló, inelylyel fáczánok fogatnak, közönségesen 30 rőf széles és 20 röf bosszú, jó erős szürke fonalból tükrösen, és ugy van kötve, hogy a csomóknak távolsága az egyes szemeken 1V

2 hüvelyket tesz, elöl 36 rőf hosszú s tollszár vastag spagát van keresztül húzva rajta, s a háló reákötve, de mindkét oldalon a háló megfogására és összekötésére 5 rőf fennmarad. Ilyen spagát kezelésére két egyén szükséges , az egyik , az egyik végét, másik a más végét fogja, s miután a háló előbb szélességében kivettetett és kifeszítetett, most összehuzatik az erős kifeszített spagáttal a fáczánok fölött, melyek előtt a foglyászeb áll. 5. Hajtóvadászat. Hajtóvadászatot csak 26*