Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-08-10 / 22. szám

108 VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. AUGCSTI-S 10. 1869. iaam egyeznek bele magok a „bichék" is. „La Donna e mobile" . . . s napjainkban már nem esak a „Chalis grófnők "-nél talál meghallgatásra a fiatal „ereiv", — hanem az erdők egyszerű szépségeinél is. Hogy a szűzies Dianna mike'nt tűrheti e modern kicsapongásokat, nem tudom; — lehet hogy elutazott maga is Spaaba vagy Homburgba a fürdői idényre. A propos : Ez a fürdői idény és a vasutak nagyon is elcsalják nimródjainkat széles e világra. Az egyik Norvégiába utazik iramszarvasokra, a másik pláne az „Uj világba" rándult át egy kis bölény vadászatra (gr. Cs. G.), s levelét naponként várom, midőn is nem kések azt a V. és Y. lapok olvasóival közölni*). Addig is vigasztaljon bennünket a bir, hogy 0 Felsége pár hét múlva alkalmasint körünkbe érkezik, s mint halljuk a gödöllői erdőségeket pár napi „szarvas cserkészetre" meglátogatja. A mult héten gr. A. M. felsőmagyarországi birtokain is érdekes vadászat történt, de még kimerítő tudósítással szolgálhatnék, hallgatok róla. Hg Coburgot és fiait is várják Vacsra. Igen eltértem azonban kitűzött tárgyamtól s ideje hogy ismét a nyomra akadjak. — A szarvas, mint tudva van, minden esztendőben elveti agancsát s Aprilban vagy Májusban ujat s erösbet kap. Az agancs elvetése ugyan leginkább tavaszkor szokott történni, azonban az erős és öregebb szarvasok azt sokszor már Februárban vagy Mártiusban is elhányják ; felválván tudnillik a tülök tövén vagy koszorún lévő bőr, az agancs meglódul, s fához dörgölés, galyba akadozás s más erősb rándulat által helyéből kimozdul s leesik. Az ujdon növésű agancs az öregeknél Juliusban, a fiataloknál Augusztusban szokott tökéletesen megkeményülni. A serkedő agancs durva bőrrel van bevonva, vagy bőrtokba rejtve, melly az agancs megnőtte után megszáradván, fához s faágokhoz surolgatás által hámlik le. Megtisztulván az ujnöve'sü agancs, fejéres ősz-szinünek látszik, e szin azonban nem sokára sötét barnává lesz, s csak hegyei maradnak fejéren, mivel azok részint gríyba akadozás, részint a fákhoz dörzsölés s tülekedés közben a földnek feszítés által kopván, barnaságukat elvesztik. Mihelyt a fiatal szarvas-him 8 — 9 hónapos, első ága azonnal nőni kezd, s eleinte két 6 — 12 ujnyi hosszú felálló hegyes pöczök formából áll, s ez idő alatt „csapos"-nak nevezzük az állatot; e csapot két esztendős korában Május táján elvetvén, más uj s közönségesen nagyobbakat kap ; a három esztendősnek mind két felül bárom három águ agancsa r.ö, és ekkor a vadászok által, kik a szarvasnevezésnél annak ágai számát kettőztetve szokták venni, hatosnak vagy villásnak liivatik. A négy esztendős szarvasnak 8 — 10, az öt esztendősnek 12 — 14 s igy mindenkor több több águ agancsa nő ; van példa, liogy 32 sőt 66 águ szarvasok is találtattak, s agancsaik 18 — 30 fontnyi nebézségüek is voltak.*) A jelen időben, midőn az erdők kivágását s a vadak pusztítását már gőzerővel végzik : ritkán vénülhet a szarvas 18 ágasig; más részről azonban tapasztalásból is bizonyos, liogy noha első öt hat esztendőben az agancs ágai szaporodnak, későbben irindazáltal elvetés után is csak az előbbi számban nőnek meg, sőt az igen vén, rosszul tartott, vagy testének vaiamelly részében megcsonkított sérült szarvasnak nem hogy több, hanem inkább kevesebb águ agancsai nőnek. A megszeliditett s igen jól táplált szarvasok pedig sokszor kétszer, némellyek tapasztalása szerint háromszor is elvetvén esztendőtszaka agancsaikat, korukhoz képest kelletinél több águakat is kapnak, melly eset azonban a szabadon élősködőknél igen ritka. A kiherélt szarvasnak, ha még agancstalan volt, s a heréle's jól történt, soha sem nő ki agancsa többé: ha pedig annak herélés előtt is volt máiagancsa, azt soha sem v. ti el. Az agancsnak ezen különös élete némelly egyéb tagokéval, névszerint a nemzőtehetséggel, szoros összeköttetésben áll; ha a szarvas ujdon növetii szarva megsértetik, a him elmagtalanul. — A rengeteg hegységi szarvas agancsa a lapályos erdőséginéi sokkal kisebb, azonban tomöttebb, erősb és biborcsosb, hanem tcstalkotványra czingárabb s véknyabb. Egyik szarvas lombárabb (széljelebb) másik kukorább (összébbálló) aganesu, melly forma azután minden agancsváltáskor megmarad. Agancsaival szokta magát ellense'gi ellen védni, midőn azokra földnek szegzett homlokkal rohan ; a suta pedig, mivel agancsa nincsen, első lábaival vágja maga alá s gázolja el a neki vagy borjának ártani akarót. A szelíd fiatal szarvas jó ked.böl néha bakmódra két hátulsó lábaira is felemelkedik, s leereszkedése közben első lábaival meglehetős ütést tesz. Kivált folyatáskor, vagy ha megsebesíttetvén emberek s vadászebek által nagyon megszoríttatott, veszedelmes állattá is válliatik, s ha csak rejtezésre alkalmas sürü bokrot vagy fát nem találunk, igen nehéz dühétől menekülni. — Bőgése különféle, s azt leginkább az indulat, mellyben teszi, határozza el; igy a folyató, megrezzenő vagy ijedő és szoptatós szarvas bőgése mind annyiféle. Igen éles látású, liallásu, mint finom szaglású is, s a szél mentiben felé kózelitö vadászt gyakran, minekelőtte látná, megorrolja. (Folyt, köv.) BSSNYŐI. *) Igen kéglik. Szerk. *) Vilmos bajor herczegró] azt beszéli a vadászat Murája: bogy 40 ágas szarvast ejtvén el ön maga a herczeg, ezen 40 bogu 6zarvkoszorut Mária királynénknak küldé fejedelmi ajándékul, mint nagy ritkaságot. Vegyes, A pesti lövész társulat Ö Felsége legmagasb születésnapja alkalmából Augustus 18-kán és a következő napokon nagy királyi disz- és dij lövészetre hivja meg a hazai lövészcgyletekct. Programmja a következő : I. Augustus 18-kán reggeli 8 órakor nyittatik meg a lövész ünnepély, s tart bezárólag 2í-kén esti 7 óráig midőn a dij elosztás s bál zárja be az ünnepélyt. II. A lövés kétnemű czéltáblára történik '• A) 4 lövész-czéltáblára, 150 lépésnyi távolságra, 6'/o hüvely, 4 körre felosztott fekete ponital. 1 Ezen czéltáblán a legjobb lövésekre következő dijak tűzetnek ki, és minden lövész annyi dijat nyerhet, a hány mély lövése a dij-érdemes sorozatba esik : 1-sö dij 100 forintos ezüst érték diszitéssel, 2. 75 frt. 3. 50, 4. 30, 5. és 6. 20, 7. ás 8^15, 9. 12, 10. dij 10, 11 — 15. 6, 16 — 20. 5, 21—30. 4, 31—35. 3, 36 — 45. 2, 46 — 50. 1 forinttal, mindezen dijak valóságos ezüst e's arany pénzekből állanak. 2. Minden lövész 10 számozott lövés után egy díszített ezüsforint érdemdijat nyer. 3. Minden lövésért 25 kr. o. é. fizetendő, ebből osztalék alá 15 kr. — a pénztárra pedig 10 kr. esik. — Az egyes kör egyszerű, — a kettős kör kétszeres, a hármas kör báromszoros — és a nem dijazott szeglövés 10-szeres osztalékban részesül. — A dijazott négyes és szeglövések osztalékban nem részesülnek. 4. Dijra csak azon lövésznek van igénye, ki legalább 50 lölésre vált lőjegyet. 5. Egyforma mély lövéseknél a kisebb golyónak van elsőbbsége, és ha a golyó is egyforma akkor a sors határoz. B) Két v e r s e n y t á b 1 á r a. 150 lépésnyi távolság és 9 '/„ hüvely, 1 0 egyenlő körre osztott czélponttal — melyre következő dijak esnek : 1-sö díj 40 ezüst forint diszitéssel, 2. 30 frt, 3. 25 frt, 4. 20, 5. 15, 6. 7. 8. 10, 9. —13. 3, 14. —23. 4, és 24.—28. 2. frt. Ezen dijak is valóságos ezüst és arany pénzekből állanak. 1. A versenytáblára 3 lövésből álló sorsjegyek 1 írtjával váltandók, — bárom sorsjegynél kevesebbet váltani nem lehet; de ezt többször lehet megújítani. 2. Minden lövész itt csak egy dijat nyerhet, az első dijat az nyeri, ki 3 egymásutáni lövésre hiba nélkül egy sorsjegyen legtöbb kört talál — a 2-dikat a következő legtöbb kör s igy tovább. 3. Ha 300 sorsjegynél több eladatnék — a dijak aránylag szaporittatni fognak. 4. Több egyenlő körszám közt a második lövés, vagy annak egyenlősége mellett a 3 dik lövés jósága határoz, és tökéletes egyenlőségnél a kisebb golyónak elsőbbsége leend. III. 1. Minden lövész állomás-díj fejében 1 frtot fizet, melyért az ünnepély-jelvényt kapja. 2. Mindennemű lőfegyver használata meg van engedve, mely nagyobb golyót nem lö, mint a melyből 32 db egy bécsi fontot nyom. Kelt, Pesten, 1869 évi Augustus l-jén. Laptulajdonos : ozv Bérczy Karolj né. Aláirva a pesti lövész tíüsulat nevében : Fuchs I., fő-lövészmester. Oszwald Sándor, aUOvésEmester. Gr. Renard eladja egész versenyistállóját, melly october 2-kán a berlini Tattersallban keiül árverés alá, s mellynek oka, hogy a nemes gróf egy egészen uj vért akar ineghonositni istállóiban. Az eladandók közt olvassuk: Harmattan, Glossographcr, Staghound, Fitz Ignoramus, Ignorant, Palimpsest, Hamlet, Ignatia és Edelweis nevii 4 és 3 éveseket. Az ausztriai Derby 187 l-ki futamára történt nevezéseket lapunk mai számában közölvén — gratulálhatunk a bécsi gyepnek, melly im rövid 4 — 5 év alatt kétszer annyira vitte mint mi. Nem akarunk többet mondani. A westphaliai akadályversenyre (Münsteri gyep) Gr. Esterházy M. Vulcanja, gr. Metternich M. The Nipje és Maubeuge hadnagy The E a st o n nevii heréltjc is vannak nevezve. Érdekes versenyt ígérnek. A hohenzollern-díjra pedig (Cölnben) Gr. Esterházy M. Beindlstierer, és gr. Metternich U 1 p b u s nevii ménjeit találjuk ismerőseink közül. Beindlstierer ugyanott még az „Eladó versenyre" is van jegyezve. A frankfurti „Wanderpreis" (1500 tall. 3 éves és idősb lovak számára) szintén érdekes mezőnyt igér, a mennyib n Zápolya, Brigadier, Önkénytes, Glossographer, Investment, Gosvin, Rabulist, és Oscart látjuk nevezve. A goodwodi arany serlegért (5 00 font sterling értékben) jul. 30-án 5 ló indult ; nyertes br. Rotscliild „Restitution" nevii menje, 2-ik Blueskin, 3-ik Brigantine. A magas vendégek névsorában olvassuk hg Teck, Eduard szász-veimari hg, Prinz Soltykoff, gr. Esterházy Miklós, gr. Batthyány és br. Rotschild neveit. A magyar kir. ménesek jövőbeni igazgatásának megállapítására a mult héten egy kis tanácskozmány tartatott Bécsben O Felsége elnöklete alatt, mellyben mint halljuk ő excell. gr. Andrássy Gyula és br. Weneklieim Bélán kivül a foldmiv. miniszter képviselője Kozma Fer. min. oszt. tanácsos, valamint a magyaroszági ménesek eddigi igazgatója br. Mengen ezredes is részt vettek. Mint értesültünk : e gyűlésben elvileg elhatároztatott, hogy a ménesek vezénylete a gazdászatitól elkülönittessék, s pedig akként hogy a jószág-igazgatóság önállólag határozzon a gazdaság vezetésében, tekintettel azonban a me'nes-igazga'ó által előterjesztett s a ménes számára szükségelt legelő és takarmány termesztésre. A lótenyésztés nagyobb mérvű irányadása közvetlenül a földmivelési minisztérium illető szakosztálya által történik, melly e részbeni rendelkezéseit a ménes felügyelőséggel közli, ez pedig azok végrehajtását vállalja el. Ménes felügyelőül Magyarország részére, mint már emiitettük Horváth alezredes ur szemeltetett ki, egyúttal ezredesi rangot nyervén. Ugy halljuk továbbá, hogy a hazai lótenyésztés ügyében követendő lépések megállapítására legközelebb egy bizottmány ülne össze a tövárosban, részint a kormány, részint a pesti lovaregylet tagjaiból, melly utóbbiak közül br. Wenckheim B., br. Ambrózy Lajos és gr. Szápáry Lán veendnek részt. E bizottmány különösen a faj-nemesités megállapítását és vezetését határozza meg. Hogy Kisbér mostani jelentőségében f. nnállbassoD, mint halljuk 50000 frt évenkénti járulék — alkalmasint saját territóriumának jövedelméből — határoztatott, mellyböl a telivér állomány folyvást kiegészítendő és felfrissítendő lenne. Az állami hágó-mének száma is tetemesen fog szaporittatni, s egy részök magán-tenyésztőknek bérbe adatik — bogy igy a tartási költségben a kormány gazdálkodbassék, más részt pedig az ország több helyén és sűrűbben, valamint a vidéki lófajoknak megfelelő hágó mének találtassanak. Szerkesztői posta. K . . e J . . . . f urnák I s c h 1 b e. Hogy érzed magad? Megy-e a lap rendesen? Az Aussee kornyékéni vadászatokról szeretnénk valamint hallani. Szenkóvszky R. urnák Dolbán. Kérjük posta fordultával a tudósítást: meg tetszett c kapni az általunk még junius 6-án postára adott csomagot. Felelős szerk.: gr Lazar Kaiman Szerkesztőtársak: Keve Józsefi- Sárkány Jan. Fer. PEST. 1869. NYOMATOTT AZ „ATHENAEUM" NYOMDAJABAN.