Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-02-29 / 6.szám

91 órányival még tovább mentünk, mig a részben cserjés fenyérnek vége szakadt. Egyes ragadozó madarakon kivül semmi élő állat sem látszott e csupasz, éles szik­lákon. Egyszerre csak meglát arabom — a mint néhány lépéssel előttem haladt — egy állatot és int, hogy álljak meg. Én is nézek a mutatott irányban nyakra főre, de csak élesb vizsga után fedezek fel a sziklák árnyékában, tőlem vagy 200 lépés­nyire egy erős — szamarat, moly igen gyanúsan szemelgetett át hozzánk s egyálta­lában igen ovatosnak látszott, miként csak a vadszamár lehet. Egy lövéssel könnyen szert tehettem volna pecsenyéjére, arabom azonban erősködött, hogy nem vadsza­már, s hogy csak hagyjam őt, mert ő majd szép szerével megfogja. Csapta is neki a levet, már amint a belföldiek ott szokták, de bizon az asinus kereket oldott s vigan szökdécselt fel a meredek görélyes talajon, karcsúbb termetű párjával; néha meg­álltak pár perezre, egy csomó fü vagy növény leharapása miatt, s bár távolabb vol­tunk tolok, mintsem árthattunk volna, s bár ugy látszék magok is jól tudták ezt: mégis: mig egyikök legelt, a másik fürgén szemelt és vigyázott. Mint mondám, távolabb voltunk, mintsem golyóm beérhette volna őket, mégis kíváncsi levén a hatásra, melyet a lövés durranása rájok teend, elsütém fegyveremet. Még alig oszlott el a lőpor-füst, s a durranás még vissza-visszacsapódott a sziklák­ról, midőn már veszett sietségükben a sziklák legmagasb pontjára értek s néhány pillanat alatt végkép el is tűntek. A mindig jobban égető napsugarak visszatérésre intettek. A sziklás magaslatokat mindig figyelemmel vizsgálva, egyszerre egy nagy bir­kanyájat pillanték meg s ugy tetszett mintha kunyhókat is látnék. Egyes cserjések közé jutván, egy gazella" ugrott föl előttem, melyet kapásra le is lőttem. A lövés ál­tal felriasztva, néhány bennszülött félénk s gyanakodó alakját pillantám meg a meredekekben. A lelőtt vadat arabom segélyével tanyánkra vonszoltuk, hol elég se­gédkéz ajánlkozott kizsigerelésére; ízletesebb szeleteit jól megsózva s fanyársakra húzva, az izzó parázson igen Ízletes porhanyóságuvá sütöttük; legalább akkori, pe­csenyét áhitó gyomrom emlékezete igy állítja azt most is. Vegyes. — Az aradi, debreczeni, kolozsvári gyepen mikor lesznek az idén versenyek ? E kérdést több oldalróli tudakozódások következtében teszszük. — A versenyistállók t. cz. tulajdonosait és idomárjait felkérjük az idomí­tás alatti lovak név jegyzék ének mielőbbi beküldésére, a vadászterek birto­kosait és erdészmestereiket pedig a lőtt vad évi mennyiségének kimuta­tásáért. — A „Vadász és Versenylap" 4-ik számában „vegyes alatt" közlött königshai­deni parforce vadászatra nézve megbízható forrásból jelenthetjük, hogy e minden tekintetben sokat igérő vadászat, a lapunkban is emiitett egy földbirtokos ollentál­lása következtében meghiusult, és az e czélra megvásárolt hajtók áruba bocsáj­tatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents