Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-12-20 / 35.szám

574 kivüli élvezetet nyújtott; ellenben a lovakat becsületessen próbára tette, mert nem egy SZÍVÓS, jóhirü „hunter" fáradt ki vagy tört le ezúttal. Nyul azonnal ugorván, miután előbb Péterszállás és Kis-Láng felé egy nagy kört tett volna, 45 percznyi rendkívüli sebes futás után Ecsi alá visszahozott. Itt egy kukoricza sarkánál azonban friss nyul ugorván, falkánk az után iramodott, s pedig olly erélylyel, hogy mindannyian sem birtuk őket leostorozni. Fáradt benczénk, melly már csak nehezen epiczkélt előttünk, ez alatt a kukori­czában kényelmesen megfeküdt, mig mi az uj, de rendkívüli bátor és erős nyúllal kénytelenek voltunk tovább menni, melly mintegy erejét megmutatandó, a sikra kapott, s Sz.-György alá vitt, itt pedig megfordulván, a polgárdi parasztföldeken vissza Ecsibe hozott, 1 óra és 5 perczig tartó rendkívüli sebes futamot nyújtván. A legkülönösebb azonban az volt, hogy épen azon kukoricza sarokra érkeztünk visz­sza, hol előbbeni fáradt nyulunk sunyított,ugy hogy ez is felkelvén, két fáradt nyul baktatott falkánk előtt, azonban csakhamar mind a kettőt majdnem egy és ugyan­azon perczben el is fogtuk. Futamunk igy minden legkisebb szünet nélkül, szaka­datlanul a legsebesebb iramban egy óra és ötven perczig tartott és kettős hallalival végződött egy és ugyanazon perczben! — Azt hiszem sokáig emlékezni fogunk e napra, mellynél jobbal — nem csak egy nyul, egy róka után is aligha fogunk dicsekedhetni. Dec z ember 4-ikén találkozó Csikváron a sebes falkával. Elsö nyulunk jó mulatságot és sok élvezetet nyújtott, mert Csabdán nagy kört téve, ismét Csikvárra visszajött, hol jónak látta a nádor-csatorna partjában megfeküdni. Ezalatt mi veszí­tett benczénket a kastélyt környező kertben kerestük, hová egy széles vizes árkon átkelve jutottunk be. Végre a lovasok és a vadászatot követő fogatok közt hosszú­fülesünk ismét felkelt és nagy zsinattal és örömmel vágtattunk egy majoron keresz­tül ismét Csabdának, hol a Nádor-csatorna mellett a kulcsot be is adta. Futam szü­neteléssel együtt 45 perez. Második nyulunk után a szimat igen ellengvén, semmire sem tudtunk menni, daczára hogy többször ismét feltaláltuk és hajtottuk. Deczember 5-ikén találkozó a Polgárdi kastélynál a lassú falkával. A mai vadászat, bár hallali nélkül végződött, mégis rendkívül szép és érdekes volt, és szívesen fogunk reá visszaemlékezni azon felséges és változatos vidék kedvéért, mellyen falkánkkal át vadásztunk. Ugrott nyulunk azonnal a polgárdi parkba hozott vissza, mellynek túlsó oldalán kitörvén, a kertet, konyha-kertet és fa-oskolát kör­nyező külömböző kerítéseken át több jó ugrásra nyújtott alkalmat. Innen egyenes irányban a vágásoknak és erdőirtásoknak tartottunk, mellyek sürüin nehezen le­hetett követni a teli torokkal hajtó és gyors iramban haladó falkát. Végre a ládányi szálas erdőbe hatoltunk, hol ismét több igen meredek völgy és kapaszkodó fárasztá lovainkat. Innen is kiérve, a Júliai majornál ismét sikra szorítottuk már lankadozó nyulunkat, de az itt egymás után frissen kelő társai sokasága minden tovább va­dászhatás reményétől megfosztván, haza tértünk. Futásunk minden szünet nélkül 52 perez, többnyire surü erdőben.

Next

/
Thumbnails
Contents