Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-11-20 / 32.szám

518 tévedt, melyről csak nagy nehezen és sokat késve tudtuk őket leterelni, mig végre előcsaliosunk (Babbler) csakugyan felvévén a szimatot, elvakkantotta magát, s a többi is beleesvén a chórusba — teli hanggal hajtották első nyulunkat, s alig 20 percznyi futam után a legszebb hallalival örvendeztettek meg. Innen a vasúton átkelvén, csakhamar hangzott ismét a „Sheh hó !" s nyulunk egyenes vonalban Cséri felé vitt. Itt megfordulván, nagy kört csinált, kétszer keresztül vivén a vasúton, s aztán zsinór egyenesen a tarnóczai pusztának tartott, melynek határ-árkát már csak alig eviczkélve érte el, s ott hihetőleg kinyujtózván, a kulcsot be is adta. Hihetőleg mondom, mert kopóink szimatját vesztvén — nem tudtunk reá akadni, s már csaknem nyul nélkül akartunk hazatérni, midőn egyikőnk éles szeme kiderítette, hogy egy arra menő paraszt kocsis nyulunkat felvette, és sans géne vinné ám magával. . . De nem oda Buda ! . . Erélyes felszóllitásra azonban csakhamar kiadta a tapsifülest, melyet meglátni egy óra és 11 percznyi sebes futamunkba került. Eddig összesen 7 nyul hallali volt. Reporter. Szegedi levelek. ii. November 10. A vadászati törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása bizonytalan időre elnapoltatván, azon aggodalom támadt bennünk, hátba ezen ülésszakban föl sem vétetik ? Pedig a sajtó ezen törvényjavaslatot agyon nem critisálta, jele, hogy az jó, tehát könnyen keresztülvihető, annálinkább, mert rövid is, vitás elvi és politikai kérdéseket sem tartalmaz, s igy sem az osztályokat kifárasztani, sem a képviselőház kevés hátralevő idejét hiába nem fogná igénybe venni, s minden bizonnyal több joggal és szerencsével lehetne azt en b 1 o c elfogadni, mint a törvénykezési rendtartást. r Es nézetünk szerint a vadászati törvény ép olly nélkülözhetlen, mint bármily más belkérdés körüli intézkedés. Szükséges, mert hiányt tölt be, — mert a humanitás és erkölcsiség előmozdításának egyik tényezője, a mennyiben a könnyelmű á 11 a t i r t á s n a k és az orvvadászatnak gátokat vet, — mert továbbá v é d i a tulajdont ;és mert hasznos is, minthogy az országnak jövedelmet igér, megadóztatván a vadász szenvedélyt, mell ^et a régi korban, a hóditó és nomad-népeknél emelni kellett, a mostani nemzedéknél pedig fékezni szükséges. — És végre ezen törvény egyik elodázhatlan pendantját képezi azon intézkedéseknek, mell.yekkel a hűbéri viszonyok szabályoztattak és eltörültettek. Ezért kérjük a törvényhozást, ne mellőzze a vadászati törvényjavaslatot azon esetleges álszégyentőli félelmében, hogy még fontosabb országos társadalmi és politikai intézkedések nincsenek meghaladva *) Áttérek most már leveleim tulajdonképi czélja a szegedi nyári és őszi vadá *) Nem is az, de a legutolsó perczig kimért idő nem engedi napirendre vételét — bár magunk is osztjuk t. levelezőnk fontos érveit, melyeknél fogva mielőbbi életbeléptetésének szükségét okadatolja. Szerk.