Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-10-10 / 28.szám

450 canterek egyikében megsántulván, gr. Bethlen Sándor s báró Wesselényi Béla már csak azért is más dijra tárták fel Kortest s Lobéliát, mert ismételt futású versenyben egy tulajdono s 2 lovat nem indithat. A vezetést Teleki Domokos Kisasszonya kezdte, de már a fordulónál mege lőzte Wesselényi szürkéje , süt az istálló mögött már Pick is, melyet a cserép csűrnél elhagyott az eddig 4-dik Cotillon, s az állvány előtti sorozat volt — báró Wesselényi erősen tartván szürkéjét — Cotillon, Pick, Drillindrindrin, Kisasszony, mely maradozni már kezdett, s mig az istáló megöl változott rendbon, t. i. a következőben : Drillindrindin, Pick, Cotillon tűntek fel a többiek, Kisasszony már nem birva velők baladni, s nem engedve semmi felhívásnak, kiesett a versenyből, a mely sors érte az egyenes vonalon a derék veterán nyerő Cotillont is, mely csaknem teljesen idomitatlanúl állíttatott tulajdonosa által a küzdtérre. Az első izben tehát nyertes lett pár ló hosszal Báró Wesselényi Béla a Drillindrindrinen, a Picket lovagoló br. Bornemisza Tivadar ellen. A közbejött 2-dik osztályú államdijrai futás után s a vadászdijrai futás másod iziben — alig vadász iramban vezetett a szürke, közvetlen utána ment Pick, s csak a cserépcsürnél sebesiték az iramot kissé, majd az állványnál, igazi versenyt azonban csak az istálló megett elhaladva kezdtek, s a kitűnő, sok gyakorlatról tanúskodó, ügyességgel lovagolt Drillindrindrin lett győztes egy lóhosszal e kétes versenyben, a gyakorlatlanabb lovas által ült erős kitartó sárga mén felett. Az első izbeni futás 4 és V

2 perczig, a másod izbeni jóval tovább tartott. A II dik osztályú államdijra 6 ló indult, Whyte Gambusinóval sebesen vezetett, s az őt gyorsan követő Bezzeg még a forduló előtt kitörvén, az istáló háta mögött a sorozat igy állott: Gambusino, Babér, Pálma, Sólyom, Lizi, e sorozat egész az állványig megmaradt, mely előtt a pályára fájdalom nem kellő helyen vissza vezetett, s pályatársait gyors iramban már elért Bezzeg tulajdonosa rendeletére feltartóztattatott. Az állvány előtt Palma nyomult fel elsőnek, Babér 2-dik, Gambusino 3-ik lett, s úgy a többiek. A fordúlónál küzdés fejlett Pálma és Babér közt, melyből Babér vált ki győztesen, melly mellé csakhamar felnyomult istállótársa Sólyom, úgy, hogy már a cserép csűrnél gr. Bethlen Sándornak mind két lova elől volt, s úgy is maradt az érkezésnél is, követve Palma, Lizi, s végre az öt éves telivér mén Gambusino által. E versenyből kitűnik, miszerint jóvérű s jól nevelt félvér ló — a Sólyom — is megelőzhet gyenge vérbőli s főként gyengébben nevelt telivéreket, valamint az is, hogy gonddal lehet otthon is idomíttatni nyerőket, s hogy magyar lovasok alatt is győzhet a jó ló. Palmára nézve meg kell jegyeznem, hogy a legkisebb verés és sarkantyúzás nélkül lett jó harmadik, s ha Iovarja uem mulasztja el idején kellő szigorral bánnia hidegvérű kanczával, 2-iknak bibetőn felküzdhette volna magát. Idő 4 perez 35 mpercz. Az ivadék versenyben ismét futott a közvetlen előtte már 2 mértföldet tett Palma, s bár az egész első kerületben sebesen vezette őt versenytársa Nelusco , az itt sokat nyert Judith fia, a mint ezzel Palma az istáló mögött küzdeni kezdett, azounal leverte azt, s elsőnek kellő elevenséggel jött be a teljesen kiállott Nelusco előtt, mely pedig frissen lépett a versenyre. E futás igazolja egyfeiül, hogy Palma