Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-01-30 / 3.szám

40 san háború és polgári zűrzavar. A bennszülöttek hajlama a dologtalan katona életre — holott épen nem szenvednek fogyatkozást az intelligenciában és képességben — s még inkább indolentiájuk és munka-gyülöletük, lehetnek azon főokok, hogy miért talált Abyssiniában e részben oly hatalmas nehézségekre az előhaladás. Abyssiniának egyedüli forgalomban levő érczpénze a Mári-Terézia tallérok, váltópénze Tigrehben még némi részben gyapotszeletek (Gfirbab) — c'est comme chez nous — általában pedig a Taltal tartománybani Alelbad tónál tört sódarabok, oly alakban, mint egy fenő kő és 36 lat sulyu. Ez utóbbi értéke a bányák távolsága s az évszakok stb. szerint változik. A közönséges ár Taltalban 100, Adoaban 40, Gondarban 30 darab egy Mária-Theresia tallérért. A mostani abyssinaiak jóval túlnyomó része keresztyénekből áll. A mahomedán Galla-k, kiknek el kellett ismerni a császár uralmát, részben a keleten szokásos cathegoricus imperativ módon sommásan megkereszteltettek. A közönséges papságon kivül vannak még különféle szerzetes-rendek, apáczák és más képviselői az egyháznak, ezek száma légiókra megy stb. Jó kétharmadrésze az év napjainak böjt és ünnepnapokból áll, sigy Abyssinia mindig kellemes menhelyet nyújthatna azon európaiaknak, kik kortársaik reformvágyától elrémitve, hasztalan keresnek oly csendes helyet, hol régi bútalanságukban és képzelődésükben idylli nádsipjokat fújdogálhatnák. Abyssinia összes tartományainak lélekszámáról sohasem volt képes kellő adatokat nyerhetni a legalaposabb autoritás, Heuglin, az egykori chartumi főconsul. Szerinte az ország, egészben véve, nem épen gyönge, sőt némely vidék sürüen lakott, legkevésbé pedig az egészségtelen, lapályos kola. Nagy városok e gazdag jövőjű államban nincsenek, s jelenleg azok egyike sem birhat több, mint 8000 lakossal. A mi a császár, vagy Theodoros királyt illeti, valamennyi utazó egyetért abban, hogy ez uralkodó nincs közönséges fából faragva, s a kitűnő tulajdonok meglehetős számával bir, melyek lehetségessé tevék neki, hogy nemcsak a bennszülött herczegek praetensióit, a gyanús vetélytársakat, hanem a soldateska könnyen lázadásra hajló szellemét is kordában tudta tartani. Az izlamot lelke mélyéből gyűlöli, s ha sikerülne neki egykor uralmát a tenger partjain is megszilárdítani, ugy ott a töröknek veszélyes ellenfele támadhatna. Heuglin két izben volt személyesen a császárnál, s utoljára 1862-ben ugyanazon tájon látogatta meg őt, hol majd a brit haderőnek is keresnie kell, habogy nem volna kedvök a szerencsés és vállalkozó harczosoknak eléjök menni a meggondolatlan és fukar politika által kiküldött betolakodóknak. A császár ekkor Etschebed-ben táborozott. rt — O felsege — igy adja elő Heuglin — egészen egyszerűen öltözve, egy kis Alga-n (nyugágyon) ült, s minket felkért, hogy jobbján foglaljunk helyet. Rövid társalgás után mézes-pálinkát s válogatott hydromelt, azután böjti ételeket hordtak fel. (Vége köv.)