Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-07-31 / 21.szám

339 pusztultak a sziget-országból s idényenkint a continensról hozatják őket. Az angolszász fajnak természetében van a munkásság, legyen az bár milly alakban. S-s. A hamburgi versenyek julius 10, 12 és 13-kán végződték. A hamburgi versenyek — különösen a júliusiak, pár év óta igen látogatottak es kedveltek, mit a város szerencsés fekvésének — közel a tengerhez s fürdőhelyekhez — kell tulajdonitni, más részről nem lehet megtagadni az elismerést Hamburg polgáraitól — hogy a sport e neme iránt a legnagyobb buzgalommal telvék. Hamburgban — irják a „Spornnak" — a versenynapok ünnepekként tekintetnek még a legfösvényebb philister előtt is, e napokon ő is kitesz magáért s nem sajnál pár tallért maga és övéi mulatságára. E részvét meg is termi a maga gyümölcsét, mert különösen az idén, a versenyek igen látogatottak voltak. A „Jungfernstiegen" fekvő hotelek egész a padlás-szobákig mind le lettek foglalva, s e drága bérházak kapui előtt mint egy búcsújárás volt egész nap. A mi magát a verseny programmot illeti, ez igen változatos, és értékes dijjak kai volt ellátva. Maga a hamburgi gyep is, a roppant szárazság daczára annyira ruganyos, bogy Bateman merészelhette Mameluket háromszor minden kár nélkül a gyepre ereszteni. Csak az inditások ellen volt panasz, mert ez műkedvelők kezében volt, s a jockeyk rájok nem hallgatva, többnyire repülő-indulásokat produkáltak, s e végett néhány futam váratlan módon ütött ki. A futamok elseje, az „ezüst ostorért" elmaradt ugyan, de mint mondják nem kedv vagy lovak hiányában, hanem éppen a nagy érdekeltség miatt, melly nem engedé, hogy „idomitatlan" lovakkal jelenjen meg valaki, mint e futam föltételei kívánják. E végből a három évesek versenye lett a bevezető, mellyben az ismeretes Trompeter, németországi nevelés, megverte a hesseni bg importált Liquidatorját, melly még nem szokott a clima és keményebb talajhoz, La Mouette szépen futott, Glossographernok lábai kisebesültek s a continensi talajt még ő sem állhatja ki. A hamburgi c 1 u b b-s t a k e s r e 8 ló indult. Győztes: gr. Willamowitz sárga ménje I n v e s tm e n t, (a. King of Diamond) — gr. Henckel Sexagesim áj a, Luxemburg, Beindlstierer stb. ellen. Az indulás igen hiányos volt. — A Gildenstee n-s t a k e s igen szép futamot nyújtott. Jean Jaques (Saunterer csikó), Bummler és Inez közt; Ineznek volt szánva e nyeremény, de lovarja igen nyugtalanul ülte s kifárasztá. — A nagy bandicapra csak 5 ló indult, mi a terhek ügyes szétosztása s a nagy dij mellett csodálandó. Kárpótlást nyújtott e helyett Mameluke fellépte, melly jelenleg Németox'szág és Ausztriában kétségkívül a legjobb versenyló, s úgy látszik hosszabb ideig Giles the First szerepét fogja vinni. Mameluke, Stockwell fia, egy nagyszerű hároméves, aranypej szőrű csikó, bókával és fehér hátsó bal-lábbal, úgy fut mint egy göz-kocsi; s ha meggondoljuk,