Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-07-10 / 19.szám

304 'gy gyakran megtörtén*, hogy vállán, karjain és ujjain megsebesülve tért haza. Egyszer a cső repedt el kezei között, másszor egy parasztot lőtt meg, ismét máskor, Berthier és Masséna közt monve, egy oldalt húzódó fogoly-lánczba lőtt, s szegény Masséna arczába is néhány szem sörétet röpitett." Valóban, mint vadász is, rendkívül veszélyes volt másokra nézve. Itt megszakítjuk egy kissé Jussieu elbeszélését, s közbeszúrunk valamit Göthe egyik barátjának, Müller titkostanácsosnak nevezetességeiből, Weimarban. Ezen uri ember azt beszéli, hogy az erfurti congressus alkalmával, Károly Ágoston weimari berezeg, Napoleon császár és Sándor czár tiszteletére, ettersburgi birtokán nagyszerű vadkan vadászatot rendezett. Egy nappal előbb megérkezett Berthier egy csapat katonasággal, hogy a magas vadászok álláspontját megvizsgálja. A mint megtudta, hol lesz Napoleon állása, ettől jobbra és balra mély gödröt ásatott a katonaság által. Hogy mi czélja volt e manoeuvernek, kitűnt a vadászat napján. Napoleon szomszédéi két oldalról tulajdon marschalljai valának. Azon pillanatban, mellybcn a császár, vadászhevében, fegyverét jobbra vagy balra irányzá, az illető marschall eltűnt a gödörben. Ezeket olvashatni Müllernek néhány év előtt megjelent „Visszaemlékezéseiből." Napoleon sokkal több fogalommal birtarégi franczia divatú baj tó-vadászatok, mint a lővadászat iránt. Mitsem törődött azzal, ha 12 óra hosszáig ült is lovon, szarvasra vagy vadkanra vadászva. Marly mellett történt egy alkalommal, hogy a vadászmenet egészen en déroute volt, s egyszerre ő felsége, Soult és Berthierrel együtt, három hatalmas vadkannal látta magát szemközt. A bárom férfiú diadallal fejezte be a kalandot, de Napoleon még Szent-Ilonán is mutatott balkezének gyűrűs ujján egy mély sebforradást Lascasos grófnak, melly még ez összeütközésből származott. Soha sem vadászott Napoleon hevesebben és buzgóbban, mint 1813 elejénLehet, hogy talán lelkiismeretét akarta elbódítani, melly furdalásaival nem hagyott fel ama megszámlálhatatlan embertömeg feláldozásáért Uroszország ingoványaiban és jégmezcin; az is meglehet, hogy azon ok volt az irányadó, mellyet ő maga ekkép emlit : — Az angol hírlapok nem fognak elfáradni azon állításukban, hogy utolsó hadjáratom óta beteg, nyavalyás emberré lettem. Megakarom győzni őket az ellenkezőről! S.— pA balaton-füredi Yacht-egylet. A Londonban megjelent 1868-iki „Universal Yacht List" magában foglalja a balaton-füredi Yacht-egyletet is, s ekkép eme társulat már az európai Yacht-egyle-