Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868
1868-07-10 / 19.szám
298 Ferriéres. Párisból a keleti vaspályán rövid idő alatt elérhetni a d'Ozouer-la-Ferriére állomásra, hol bárki is megmutatja az utat, mely a ferriérei parkba vezet. 1828-ban Rothschild James báró azon eszmével kezdett foglalkozni, hogy ott egy olly valamit teremtsen, melly soholdaluságánál fogva a nagyszerűség valódi kinyomata legyen. Azon időben megvette 990,000 frankon bizonyos Foucbard ur Bellassisei birtokát, 1200 hold földet, melly birtok minden tekintetben megfelelt annak, hogy ott egy nagy kiterjedésű park és pompás vadaskert alapittathassék. A bellassisei öreg kastély nem elégité ki a minden bankárok királyának Ízlését, azonkívül meg jelentékeny összegre volt szükség évenként, hogy ezen feudal kastély fentartassék. Ez okból az épület lerontatott, csak egy szárnya hagyatván meg, azon czélból, hogy ez vadász-találkozóul szolgáljon. Noha a helység lakossága, sőt más távolabbi hangok is, mellyek a párisi lapokban is észrevehetők valának, e szétrombolást eleintén scandal eljárásnak nevezték, azért báró Rothschild épen nem hagyta magát megzavartatni. Terve készen volt, s tudta jól, hogy eljárását csakhamar máskép fogják megitélni v Bellassise megvételét csakhamar két szomszéd— laHutteés la Sablonniére — nagy földbirtokok megvétele követte, azután Pont-Carré és Ferriéres acquisitiója, mi mindössze mintegy 700 hektárnyi szántó-föld, rét és erdő complexumot tett ki. E még kopár földdarabon akart a báró, Horác ismert mondataként, egy kellemes visszavonultságot alapítani, a hol ő, néhány jóbaráttól környezve, s magát a falusi szokásoknak átengedve, koronként a munkától s némely kellemetlen viszonyoktól, kipihenhesse. Már két év múlva, hála a nagyszerű, sőt mondhatni óriási munkásságnak, Ferriéres úgy állt ott, mint egy Phönix, vagy, hogy higgadtabb kifejezéssel éljünk, a terméketlen és elhagyatottterület termékenynyé tétetett, lecsapoltatott; a szem a leggyönyörűbb réteknek és földeknek örvendhetett, a legizlésteljesebb ültetvények és berendezések láthatók virágban és erdőkben, gyönyörű parktér mutatkozik a legkellemesebb alakban ott, hol pár évvel ezelőtt még a kietlen, elhanyagolt természet, teremtő-erejének igen szánandó szegénységében látszott csak. Gondoljunk a boulognei erdőségre 1830-ban, azután 1868-ban, sa romokból kiemelkedett palotákra, és Ferriéres csakhamar mint a lehető legegyszerűbb gazdasági minta-intézet lön hirhedetté egész Francziaországban; a szakértő szemei örültek a szép lovak, a válogatott merino-juhok, s a tiszta és élénk szarvasmarhák meglepő látására, s a ki e virágzó paradicsomot látta, köszönetet mondott magában mindezek teremtőjének. A Ferriérési birtok két részre van osztva. Az első mintegy 40 hectaret foglal magában, s rendesen csak kis parknak neveztetik, s itt van a fáczános is. A másik a nagy park, fele része erdő, másik fele szántóföld és rét, több jól ren-