Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-06-20 / 17.szám

264 Később e rendszer nálunk majdnem átalános lett, míg az 1866-ki hadjárat alkalmából a hátul töltő porosz fegyverek eredménye döntő hatású volt minden vadászatkedvelőre — s mindenki csak hátultölthetőket vásárolt. Angliában és Francziaországban a Lefaucheux-rendszer már az 54—60-as években általános volt s tetemes javítások történtek rajta, úgy hogy — kivéve a katonai fegyvereket — a vadász-fegyverek készítésénél már más féle rendszerű hátultöltőket is kezdtek gyártani. Az 1862-ki londoni világkiállításon már Lancaster-féle fegyverekkel találkozáuk, melyek töltényei abban különböznek a Lefaucheux-félétől, hogy nincs kiálló gyú-peczkük (Stift), hanem gyúkupakjok a töltény fenekén van, s igy a fellobanás a töltény közepén történik. E rendszer is csak lassan terjedt, mert magok a fegyvergyártók is elhanyagolák, miután még a Lefaucheux-féle fegyverek körüli fáradozásaikat is alig követé valami haszon ; ez ujabb fegyver készítése pedig még nagyobb pontosságot kiván, mi által még több gondosságot és munkát igényel mint a Lefaucheux rendszer. Sok kísérlet után végre azon meggyőződésre jutottak, hogy e fegyverek valóban jól szolgálnak; záródásuk pontosabb, töltényük pedig annál fogva előnyösb — mert gyú-kupakja fenekén van, s igy a lobbanás sugár alakban terjed szét, minél fogva kevesebb fesz erő illanhat el, mint a Lefaucheux töltényeknél. Angliában, Francia és Németországban már most mind iukább e rendszert kezdik használni, miközben természetesen többféle szerkezet kapott lábra, nagyobb részök azonban csak a készités-mód egyszerüsbitése körül forog. Az általunk látottak közül azonban valamennyi közt a Schneide r-féle rendszert tartjuk legelőnyösbnek, mely soha csütörtököt nem mond s a gyú-peczek bemocskolódását meg nem engedi. E rendszer hasonlít a percussiós fegyverekéhez, gócza (Bascule = Schloss) ,mint ez utóbbiak patent-csavarja, két serpenyővel bir, melyek mindegyikében egy piszton van elhelyezve, s melyek peczekje (Stift) mozgatható s egy esiga-rugó által mindig rendes nyugvásban tartatik, ha már a kakas e szögre üt, úgy ez átlöki — a cső kamrája felé fordított gócz (Baskules) falát, s közvetlen a töltény központjában nyugvó gyútacsra üt, mi által az fellobban. A fegyvert, kilövése után, a Rows rendszerhez hasonlóan — £f fegyver kengyele (Bügel) köré forduló kulcscsal kell felnyitni. Mielőtt a fegyver felnyittatik — a Lefauchékhoz hasonlóan — előbb a kakasokat kell felhúzni, midőn a két gyú-peczek a mór emiitett csiga-rugók által megint a gócz (Bascule) belsejébe vissza nyomatik, azaz: rendes nyugvásukba helyeztetnek. A fegyvercsövek közti mező alul be van mélyítve, e mélyedésbe jő a töltényhuzó, mely egy villában egész a cső csuklójáig (Charnier) fut, mi által az a cső elforditásánál annak zár-lapján kitolatik, s a kilőtt töltényt széleinél megfogva, azt mintegy x/>, hüvelknyire a c:ő kamrájából kiemeli, midőn aztán azt vagy ujjainkkal vagy a töltényliuzóval megfogva, a csőből minden nehézség nélkül eltávolíthatjuk. Hogy e fegyverek készítését megkönnyítsék s tetszetősb alakot adhassanak nekik, ollyanokat is készitettek, melyek beljéből a gyú-peczek vagy a dió-szárnyak