Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-05-20 / 14.szám

222 fut, majd nagyokat ugrik tsihúkozva, majd ismét körülfut, távozik s közelget, s folytonosan ömledező görgöléseit hallatja. Még érdekesebbek e jelenetek, ha két vagy több kakas jön össze s erős verekedés támad köztük. Ha a virradat annyira előhalad, bogy jól czélba vehetjük, akkor lövünk, de jól vigyázzunk ám, mert lesünk alanti fekvésénél fogva nehéz a távolságot meghatározni s régi vadászt is lázba hoznak a leirt szép jelenetek, a miért a hibázás is gyakoribb, ment más vadnál. Ha hibáztunk, akkor ő elvonul s e reggel ide többé nem jön. De ha lövésünk sikeres volt, akkor örömünk is oly nagy lesz, hogy minden eddigi fáradságunkat s álmatlanságunkat megjutalmazva találjuk. Ha siketfajdra megyünk, akkor a kikémlett dürgfától néhány száz lépés távolban meghúzzuk magunkat s innen figyelünk az ébredező kakas szavaira. Még egész sötétben kezd egyes knapp hangot adni, ébredése jeléül, melyre sokáig ismét csendesen marad. Hosszabb időközben ismét néhány knapp hangot hallat, ismét elcsendesedik, mig később többszörösen szollal meg. Vidékünkön e nemes vad csak fényükét találván, mindig azok tetejét szokta szerelmi ömlengéseinek helyéül választani, s bámulatos finom érzékeivel innen neszel minden legcsekélyebb zörejre, mely öt rögtön el is távoztatja. A mint a reggeli világosodás terjed, ez óvatos fajd is lassankint mindig hevesebben kezd diirgeni, a knappozás sűrűbben s kisebb időközökkel folyik, mig egyszerre, igen sebes knappozás végén, a köszörüléshez hasonló hangot ád, mely alatt kinyújtott nyakkal, szétterjesztett farkkal s szárnynyal gyönyör mámorba merül, melyben sem nem lát, sem nem hall. E mámora azonban csak néhány pillanatig tart, mely alatt legfeljebb 3 ugrással közelithet a vadász, de melynek multával földreszegezetten, bár a legkényelmetlenebb helyzetben is csendben kell maradnunk, mert ismét a legélesebben neszel mindenfelé. Igy a tér nehézsége mellett, s ha e köszörülés nem gyakori, sokszor félórába is kerül az egykét száz lépést megtenni s a vadhoz hozzászökni, mig végre jó lőtávolból s jó világosságban — elnyomhatjuk reá a ravaszt. Ha mámoros állapotában hibázzuk, ő ezt nem veszi észre, s alkalmunk nyilik másik lövéshez is; ellenesetben elvonul, s oda többé ne várjuk, bizvást hazamehetünk ! E nemes fajd ily megejtése még nagyobb vadásztisztesség, mint a nyirfajdé, mert a siketfajd nem csak a neme3, de a nagy vadászathoz is soroltatik. S ha tekintetbe vesszük az itteni szaggatott téreket, a sziklákkal s hófúvásokkal borított sürü gazos s pocsolyás helyeket, mellyen keresztül kell hozzászökni, — valóban vadá szata nem csekély kitartást s ügyességet igényel, és hát ép ezért oly tisztességes, gyönyörködtető s izgató. A siketfajd, ha nem háborgattatik, rendesen napkeltéig diirg fáján, azután leboesájtkozik a földre, az öt halk bag, bag szókkal hivó'tyúkok közé s ezekkel nyájaskodik. A nyirfajd is napkeltéig táuczol a fenyőfán s azután még órahosszáig más