Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-03-20 / 8.szám

VADÁSZ- ÉS VEESENYLAP. Péntek, márczius 20. 8. szám. Tizenkettedik évfolyam. 1868. A sport három hőse. Angolból. (Vége.) Ma már a nemes vadrai liaj tó vadászatok oly valami közönségesek, hogy azt kell hinnünk, miszerint ezeknek Angliában mindig divatban kellett lenniök. Azonban Osbaldeston biztositá Budd barátját, hogy Mr. Coke Holkham volt az első, ki ily elhatározott szándékkal ment a felvidékre. — Azt hiszem — mondja ő — hogy bőrnadrágját napokig le sem veté, s ugy mászkált négy kézláb, mint egy második Nabucodonozor. A „Squire" nem volt valami nagy szarvas-ölő, de a vadászat egyéb nemeiben alig volt párja. Egy alkalommal 100 lövésre 98 fáczánt ejtett el, más alkalommal pedig 207 fogolyt, 8 mezei és 1 tengeri nyulat egy nap alatt. Mint lovas, teljesen utolérhetlenül állott. Nem ugyan a legnagyobb, de mindenesetre egyike legeredetibb tényeinek a következő. Mint minden hü róka-vadász, ő sem volt egyáltalában érzéketlen a szépnem iránt, habogy az ezen epithetont valóban megérdemelte. * Egy ebéd alkalmával Lincolban, melyet tánczestélynek kellett volna követnie, megismerkedett a bájos Miss Burtonnal, a későbbi Lady Suttonnal. Vetélytársnői egyike, Miss Cracfort, egy csokorral birt, mely a lehető legritkább exoticus virágokból volt kötve. Mindenki bámulta és csodálta e virágokat, s Miss Burton különösen el volt ragadtatva általuk, s barátnője nem is késett őt azzal ingerelni. Osbaldeston felhasználta az alkalmat, s midőn ebéd után az urak borozni kezdének, valami ürügy alatt elhagyá a társaságot, s azon egyénnek

; 25 mértföldnyi távolságra fekvő birtokára lovagolt, a kinek virágházából ama bokréta származott. 8