Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-02-20 / 05. szám

71 gyors és bátor kölykeket fog vetni a közelebbi idényre. így végződött az e napi jó sport *); még négy öt vadásznap s az idény alkalmasint végét éri. Blackwater. Franczia sportélet. Párisban , a mulatság, pazarlás , túlcsapongás s ezzel járó romlás városában olly vígan íoly az élet, mintha mindenkinek évnegyedenként biztosan befolyó száz ezer forint jövedelme volna; pedig a drágaság napról napra nöttön nő s a tárlat megnyitásáig hihctlen magasságra fog vergődni. Számtalan itt lakó család már is falura költözött, s még több készül a nyarat falusi rokonainál tölteni, azon reményben, hogy párisi lakását jó borsos áron adhatja bérbe; mire valóban lehet is kilátása, tekintve azt, hogy a vasutak és gőzösök a rendes vitclbérnél 25%-al olcsóbban fognak szállítani a tárlat ideje alatt; hogy Amerika nem tud mihez fogni sok pénzével ; hogy az angol csak egy ugrásnak tartja az ide rándulást, s hogy ezenkívül az egész világ tódulni fog a tranczia fővárosba. S mindezeket tekintve, méltán sajnálhatja ön e sorok Íróját, kit sorsa e tárlatvárosban — habár csak ideiglenesen — lakni kényszerít, s ki most is, a helyett hogy a franczia sportéletet vázolná e lap számára, a tárlattal töpronkedik. Temérdeket írtak már ennek előkészületeiről a magyar napilapok is; a gazdasági tárlat azonban a foglalkozás rokonságánál fogva is sokkal érdekesebb a sportkedvelőknek, hogysem erről néhány sort feleslegesnek vagy ide nem illőnek vélhetnék. És épen e része a világtárlatnak az, melly legkevesebb sikert igér. Helyéül a Szajnának egy meglehetős nagy szigete, lie de Billancourt van kijelölve, melly Páristól mintegy fél órányira fekszik, s így az oda jutliatás nem a legkönnyebb. A gazdasági gépek itt teljes működésben s az élő állatok kiállítva lesznek, még pedig minden fajból nem több mint kétszáz példány. Már most mikép volna lehetséges az, hogy nem csupán Francziaország, hanem az egész világ házi állatjai, fajonként kétszáz példánnyal kellően képviselve legyenek ? Minthacsak Noe bárkájáról vették volna ez eszme mintáját. De nem eddig van a dolog. Mindenki tudja, hogy élő állatokat az évnek csak egy bizonyos szakában lehet kiállítani, midőn t. i. mezei munkára vagy szaporításra nem szükségesek, s midőn az időjárás kedvező és egyenlő, mellyben ne kelljen attól tartani, hogy a hőség és életrend változtatása nagyon elcsigázza. Daczára ennek, az ebkiállitás (vagyis a kétszáz oh kiállítása) augustus hó első feléhen, tehát az év legforróbb szakában leend. Igaz, hogy ép okkor vannak az ebnapok ; a kérdés azonban az, váljon a naptárcsinálók vagy a sportsmanek jobb bírái-e annak, mikorra kelljen az illy kiállítást rendezni ? — Valamennyi állatfaj díjazására mindössze 20 arany, 150 ezüst és 150 bronz érem van szánva; mi nagyon csekély ösztönzés a mezei gazdákra nézve. Átalában az egész programra visszatetszést szült; a Comité d'

Admission számos tagja, látván hogy tanácsára nem hajtanak, beadta lemondását, míg az ebkiállítási bizottmány és jury szakértő sportsman tagjai kijolenték, hogy az Exposition Universelleről tudni sem akarnak. *) Mellyet a vasúti waggonok egyikének ablakából néztek a Bécsből visszatérő s már nem procul negotiis" álló ci-devant sportsmanek. S z e r k.