Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-12-30 / 36. szám

583 Véleményünk szerint a dolog úgy áll, hogy fegyver, melly ma, holnap, hol­napután kevés üszköt kelt, máskor e tekintetben kielégíti a várakozást. Az úgyne­vezett üszök lényege abban fekszik, váljon a golyó vagy sörét a vadat jelentékeny idegében vagy izmában találta-e, mert sokszor látjuk, hogy látszatra két egyenlő lövés egyazon fegyverből, egy vadász kezéből a vadat majd kisebb, majd nagyobb fokban sebesíti meg, azaz öli meg. Azonkívül tekintetbe veendő a lövés hatásánál a vad akkori állapota, egészséges vagy beteges léte, üres vagy telt gyomra, s belei. Üres vagy petyhüdt alhason úgy keresztül hat a golyó vagy sörét, hogy belet nem is sért, mig ellenkezőleg tapasztaljuk, hogy reggel, telt bendőjébe lövést kapott vad csakhamar roszul lesz, s leterül. A lövés ereje mindkét esetben egyenlő lehetett, s mégis állítólag a fegyver ütötte üszök majd semmi, s majd életölő volt. Hogy nagy befolyása van a vad izgékonyságának, azt gyakran tapasztaljuk nőszési ingerben (Brunst) levő szarvasnál, melly rá sem hederít a hassebre, midőn vetélytársát üldözi. Nedves, pacsék (Schlacker) időben nehéz nyúlat lőni. Talán bizony nincs illy időben egyszerre üszköt ejtő lövése a fegyvernek ? De hogy nincs. Azonban a sörét nehezen hat a nedves szőrön át, hacsak nem közvetlen közelből esett. E szerint nagy hatása van az időjárásnak is, miként annak is, lefoly-e az izzadság könnyen, vagy oda tapad. Ha a lövés absolut halálos helyet talál, például szivet, akkor minden fegyvernek kivétel kép meg van üszköt ejtő hatása. Hegyes, s kis tojásdad golyók kis sebet ejtnek, s sokak véleménye szerint nem támasztnak üszköt, hacsak a legnemesb szerveket nem találjuk; azonban a nagy gömbgolyók­nak jó hitelük van gyilkos üszök ejtésében régi gyakorlott vadászok előtt. A kis vadra vadászok nagy számának nem kellene olly sok mérget nyelni, ha nem volna meg azon rosz szokásuk, hogy jó messziről találjanak, a legdurvább söréttel töltenek. A közép számúak télen, az erősebbek nyáron és ősszel a finomab­bak a legjobbak. Ha 3. számú még jó nagy tért borit, már akkor az 1 és 0 úgy szét repült, hogy köztök sértetlen fut át a vad. A töltésre is kell figyelni, a sörét annyi legyen, mint a lőpor. Ha ötven lépésnél távolabbról nem lövünk, s a vadat elején vesszük czélba, akkor fog örömet nekünk, s másoknak irigységet szerezni lövésünk. A puska hordásán a legtöbb vadász örül, ha megszámlált seréteinek na­gyobb részét ott találja a czélba vett papirosán, jó távoli helyről ejtett lövés után pedig hogyha a serét helyen nem egyenlőn szétosztva, s nem a középpontban sűrű­södve járnak, jó lövésről szó sem leend. Sok sörét gyöngíti egyes szem erejét. Mert negyven szemnél egyre csak az erő negyvenedik része jut, hatvannál a hatvanadik, sat. s igy gyöngül a sörétek mennyiségével arányban (itt a középszámu sörétröl, nem a madársörétröl (Dunst) szólunk) egyes sörétszem hordereje is. Solymossy. Kölyökagár-verseny. En az agaramat nem futtatom !! En sem, jövő éjjel fagyni fog, lehetetlen lesz agarászni!! Brrr .... uraim! fátumok fátuma, keményen fagy oda kün! „Ha ha ha !" ez már gyönyörű verseny lesz !

Next

/
Thumbnails
Contents