Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-12-20 / 35. szám

568 kívántatik továbbá e mellett, hogy az illy ló a rejt oldalán vagy a szünetnél csendes és kellemes legyen. E ritka tulajdonok mellett még egy bizonyos nemét az erőteljes szépségnek is követelik az emiitett vagy hasonló istállók tulajdonosai, kiknek lovai mind bizonyos félreismerhetlen jelleggel — stamp — bírnak. Csökkenti a vadászló árát, ha az kancza s a rükölés (roaring), melly Angliában épen a könnyebb nemes nyakú lovaknál olly gyakori, azt értéktelenné teszi. Bocsásd meg hosszú eltérésemet! Az előttünk járó falkát beérve, azt Colonel Amscoat major udvaráig követtük, hol a huntsmant, ki coverhackjén jött, bevártuk; itt oda vezetett vadász lovára ült s a falkát a parkba vezette ; itt még három uri egyén hozzánk csatlakozván, a kerten keresztül, egy kis fenyves rejthez mentünk; ezt üresen találván, a nagy Hackthone cover felé fordultunk. E magyal és hanga képezte rejtet (egyik felén fenyvesek) a 3 wbip körül állta; mi pedig egy, ébuvot hasitó uton foglaltunk helyet. Gyönyörű látvány volt az 52 vérszomjas ebet, itt ott hallatszó csaholással, szaladgálni látni; sokszor a hangából kifehérlő farkaik után csak gyanítani; egyszerre az erdős oldalból egy róka nagy ugrással az uton kérészül a rejt másik oldalába szökött, innen hamarosan a sikra szoríttatott, azonban nem sokára ismét jobbnak látta a rejt magányába vissza húzódni, minek megitélése azonban nem soká bizatott a róka komára, mert a szépen együtt működő falka ismét kihajtotta a sűrűből, mi által egy szép futamot nyertünk; azonban igazi kölyök róka módjára, ismét tanyáját kereste fel. Az idő délre járván, nehogy elkéssünk, oda hagytuk a Burton falkát, melly, mint a később hazatérő falkár mondá, rejtben ölt; s Nettlehamba ügettünk vissza. Swan úr pontosan 5 perczczel 2 előtt falkájával ott termett és 2 órakor a 10 pár elismert jelességü, a szokottnál nagyobb és sebesebb nyúlkopó, masterjulc vee'nylete alatt 2 ostorásztól segítve, Mr. Holmes tábláin megkezdé a keresést, s alig néhány percznyi lovaglás után a „she ho" meghangzott; én öcsém jó vadász lován utána indultam a hajtó falkának, át az első sövényen; de látva, hogy ezek mind sűrűbben jönnek, jobbnak hittem a vidéket ismerő lovasokhoz szegődni; de ezektől épen nem a legjobban vezetve, elmaradtam a falkától, mellyet szerencsémre a Sudbrovki parktól visszafordultában ismét megláttam, s tüskön bokron keresztül feléje tartva halali előtt még utolértem. A hajtás nevezetes szünet nélkül 50 perczig tartott, melly mintegy 7 kisebb ugrással s néhány a szokatlanság miatt kellemetlen kapu nyitással járt. Kis szünet múlva fris nyúl keresésére indultunk, de ebeink az előttök felugró gyenge süldőt futam nélkül nyomták meg, s igy még egy hajtást voltunk megkisérlendők. Ez egyszer több táblát kelle bejárnunk, mig egy szántóföldön sikerült egy fülest kiugratnunk, melly hosszú keresésünket egy olly szép vadászattal jutalmazta, hogy tapasztalt kopászok nyilatkozata szerint szebbet ez idény legfényesebb heteiben sem lehetett látni. Milly benyomást tett reám, alig mondhatom; a vidék galagonya sövények, árkok — és sokszor sövénnyel szegélyzett árkokkal van 20—30 holdas táblákra osztva, — a kissé hullámos, elég ruganyos, de nem mély talajon egy pompásan