Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867
1867-10-30 / 30. szám
478 kilátás — de nem a versenyek népszerűtlensége, sem pedig a lovaregylet állítólagos exclusivitása miatt.Már hogy volna exclusiv olly egy let,mellynek minden honnét ember részvényesévé lehet, minden választási ballot nélkül, egyszerűen lefizetett 10 forintért ? hogy volna exclusiv olly egylet, mellynek versenyeire mindenki nevezheti lovát ha arravalónak hiszi? Igaz hogy ezt „drága mulatságnak" tartja a. b. c., kik pedig vagyoni állásuknál fogva tehetnék, de sokkal hasznosabbnak vélik pénzüket gyapjúba, gabonába, gubicsba — mint lóhúsba fektetni. Nem is kárhoztatjuk érte; de más részt legalább elismerést követelünk azok részére, kik nem a kétszer kettőre speculálnak, hanem a gyakran saját áldozatukkal járó vállalat által egy fontos iparágra — a hazai lótenyésztésre hatnak lenditőleg. Mert hogy a lótenyésztést nem alólról kell —• hanem csak felülről lehet előmozditani, azaz hogy csupán a jó tenyészanyagnak fokonként elterjedésével és szétágazásával emelkedhetik a tenyészet, ez kétségen kivül helyezett s gyakorlatilag bebizonyult tény ; ujjal lehetvén kimutatni hazánknak azon vidékeit, hol a népnek legjobb lovai vannak s azért vannak, mert a közellevő uradalmi ménesekből a jó tenyészanyag a faluk méneseibe származott le. Jó tenyészanyag hozatására pedig semmi sem hat olly buzditólag, mint a ló versenyzés. De hiszen nem czélunk erről értekezni s a szaknemértőket röviden capacitálni akarni; csupán arra reflectálunk, hogy — a közönség részvéthiányát véve mérvűi — miért nem népszerűek Pesten a lóversenyek ? Azért, mert (kivéve Angliát, hol a versenyek koczkáján milliók forognak s ez az emberek százezreit vonja érdekbe) sehol sem népszerű a verseny, mint verseny s mint a ló kipróbálásának eszköze. A hol nagy közönség jelen meg, ott ennek kilencz tizedét egyéb érdek hozza ki, mint néhány ló versenyfutásának leginkább csak az érdekletteket és értőket mozgató emótiója. Francziaországban minden nagyobb versenyt ünnep- vagy vasárnapon tartanak — nagy közönség kedvéért. S ha aztán a séta ki a versenytérre kellemes és olcsó, mint például a Bois de Boulogneba vagy a Práter lombárnyas gyepén — úgy van nagy közönség; de ha a közlekedés kellemetlen és drága, mint a berlini Hasenhaidéra, vagy a rákosi poros árnyatlan úton — úgy nincs nagy közönség s a verseny nem népszerű. Vagy hát mért népszerűbb a verseny Pozsonyban mint Pesten ? Talán sportkedvelőbb lakossága van ? Nem biz a, hanem hát átsétál a liidon s a liget szép utain néhány perez alatt a versenytérhez ér a sok ezer és ezernyi nézőLehetne csak pályagyepünk valahol a városerdő vagy az Orczykert közelében s a pesti versenyek népszerűségéről nem győznének eleget irni lapjaink. Azonban elég, talán sok is erről — térjünk a napi rendre. "Vasárnap az állványon s a korlátoknál néhány száz ember, a részvényes-körben mintegy 120 sportkedvelő : ennyiből állt a nézőközönség, melly a langyos szép őszi délutánon pár igen érdekes lefolyású versenyt látott. A vándorló ivadékversenyben — Henckel grófnak megviselt lovai nem jelenhetvén meg — csak két ló indúlt, t. i. e verseny prágai nyertese a kladrubi derék kis Vanitycsikó — biztos győzelemre, és a nem versenykész Volat — a második ló pénzeért, tulajdonkép saját tételéért. A Vanitycsikó, bár e versenyt csak egyszer nyerte, de miután más versenyben is és igy többször volt győztes, a vándorló ivadékverseny propositiója pedig nem mondja határozottan, hogy csak az ezen versenyben többször győztesre jár 7 fonttal több: ennélfogva a Vanitycsikó