Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867
1867-09-10 / 25. szám
J404 szarvas a herezeg Hohonlohe által reá alulról tett lövés következtében megriadt. Ö fensége minden vadászláz nélkül a legnagyobb nyugalmat tanúsitá; söt egy izben, midőn gr. Latour ezredes egy zergére lőni biztatá, az arczához emelt fegyvert olly megjegyzéssel tette le, hogy „hiszen cz zergetehén!" mit az ezredes úr csak ezután vett észre. Cölln és Frankfurt lóversenyei. A berlini sportlap érzékenyen kel ki azon tartózkodó, sőt mogorva viselet ellen, mellyel Cölln és Frankfurt polgárai a hozzájuk jött versonykodvolökot fogadták. Cöllnbcn — úgy mond — már három év előtt is, az olsö versenyidény alkalmával, nyilvánúlt a polgári elom bizalmatlansága és gyanakodása a nemesség ollen, mintha ez utóbbi tisztán csak önzö indokokból közelednék hozzá — sc hangulat az idén sem változott. Frankfurt lakossága ellenben 1865-ben a versenyek olsö évében a legnagyobb szivélyességgel fogadta a sportsmonekot s a vorsony igen népszerű volt. Nom úgy az idén; a polgárság szinte demonstrált a porosz turfiták ellen s ha a rajnai vorsenyegylot igazgatósága minden erejét meg nom feszíti, a polgárság nagyobb részének talán sikerült volna a versenyek megtartása elé gátot votni. E nézetfordulat igen természetes; Frankfurt harmadéve szabad város volt még s a pénzt, forgalmat, élénkséget hozó porosz vendégeket szívesen látta; ma azonban a változott államviszonyok között a frankfurtiak csak elnyomóikat látják a porosz urakban s nemcsoda, ha állampolgári bánatuk a társas életbe is átérzik. Ennyit az átalános hangulatról s most vázoljuk röviden e két jelentékeny német gyep versenyeit, mellyek reánk nézve azért is érdekesek, mert több olly ló állapotára és képességére vetnek világot, mellyek a mi lovainkkal mérkőztek, vagy a pesti őszi idényben mérkőzni fognak. Cöllubon augustus 11. 12. és 13-án olly kőkemény volt az agyagtalajú pálya, hogy az igazgatóság kénytelen volt az utolsó pillanatban felszántatni és megboronáltatni. A pálya tehát félig ugarföld volt s ez fejti inog a mezőnyök csekélységét s több verseny egyoldalú eredményét. Az indúlt lovakat aztán e mély s helyenkint kemény pálya annyira megviselte, hogy az utóhatás Frankfurtban augustus 17. 18. és 19-én nagyon érezhetővé vált. Mig azonban Cöllnben a pálya rosszasága nem egy versenyt tett tönkre, addig Frankfurt szép gyepén olly erős küzdéssel, s többnyire fej és nyakkülönbséggel, és olly következetesen folytak lo a versenyek, hogy ezek eredménye biztos mérvnek tekinthető. Cöllnben sok katonatiszt a vidékről s Bonnból és Düsseldorfból sok vendég jelent meg ; a versenyebédet, mulyet százan ültek körül, tánczvigalom követte; Frankfurtban a nyomott hangulatot a székesegyház égése még komorabbá tette s a csendet se lakomák, so tánczvigalmak nem zavarták. Mind a két helyen Cavaliero Ferencz úr volt az indító s ismert ügyességének csaknem minden indulás az első kísérletre sikerült. Frankfurtban ott volt a Pétervárról visszatérő Mr. Chaplin is, az idei Derbygyőztes hires tulajdonosa s valóságos aranybánya Mr. Paxton bookmaker számára, ki fögndá okbm nem jelentéktelen összegeket nyert töle.