Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867
1867-06-30 / 18. szám
vadasz- es versenylap. Vasárnap, június 30. 18. szám. Tizenegyedik évfolyam. 1867. Szarvasvadászat Texasban. Midőn először jővén Texasba, álló két hétig Galveston Island körül vadludakra, réczékre, vizi szalonkákra és üstökös gémekre vadásztam, egy velem ugyanazon fogadóban lakó ültetménybirtokos meghívását, hogy vele egykét hétre a fennsíkon fekvő jószágára ránduljak ki, örömmel fogadtam el. Azon időben illyes helyen a látogatás nem tartott csupán néhány napig. Ha a vendég magát honosnak érezte, s minden sportban részt vett, mellyet házi gazdája és ennek szomszédjai számára rendeztek, úgy csakugyan mesterség volt a háztól úgy eljönnie, hogy harag ne legyen belőle; de azért, idegen földön magam is idegen lévén, már csak az ismerkedés kedveért is szívesen ráállottam. Néhány napra a meghívás után Mr. Ash dolgait Galvestonban elvégezvén, háztartása számára ^mindenfélét bevásárolt; többek közt gyermekei részére annyi csemegét vett, hogy akár egy egész oskola is elronthatta volna gyomrát. Sehol a földön szülék gyermekeiket ugy nem szeretik, mint Amerika déli tartományaiban, mért is két éves koruktól kezdve olly akaratosak és makranczosak, hogy alig lehet velük birni. Utóbb azonban ezen elkényeztetett fiúk és leányok — tudja Isten mikép — igen vendégszerető s önzéstelen férfiakká és nőkké válnak. Azt hiszem jövendőbeli házi gazdám nem igen sietett ügyeinek befejezésével, mert a mint a búcsuvacsorán— mellyre én is hivatalos valék — őszintén bevallá, csak egyszer jö egy évben Galvestonba, de akkor mulatni akar, a mig csak lehet. Végtére minden elkészülvén, barátom nagyot fohászkodva néhány kétkerekű taligát rendelt meg, mellyeken a fogadó előcsarnokát ellepő mindenféle ládák, hordók és csomagok tömkelegét a Houstonba induló gőzösre szállittatá. Néhány percczel hét óra előtt a „Sam Williams" fedélzetén valánk, hol számos barátinkkal még sokkal számosabb búcsú-poharat ürítettünk; mig pontban hét 18