Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-06-20 / 17. szám

J273 hat hosszal 11 versenytárs ellen, mellyek szinte megállni látszottak, midőn e nagy gyorsaságú kancza kivágtatott közülök. E versenyben futott Lagrange grófnak a jövő Derbyre szánt Rabicanja is, de olly rosszul ment, hogy kiesett a fogadásokból. Az utolsó verseny, a St. James Palace stakes, Hermi t-nek Palmer és Wild Moor ellen canterben nyert győzelmével végződött. An egyedik napon egy triennial volt a legnagyobb érdekű, mellyben Achievement ismét mérkőzni akart Vaubannal, de csúfosan megveretett, mert Vauban canterben ért be elsőnek; mig a kancza az egész pályán vertten futott s végkép formáját vesztettnek tűnt fel. Ezt azonban nehéz véglegesen kimondani, mert némelly ló ma egészen tönkrementnek látszik s a jövő héten indúl és nyer, mint ezt a kis Lecturer példája is bizonyítja, melly Bathban a minap lejárttnak látszott s Ascot gyepén tegnap a Gold Cupot, ma az 1000 sov. értékű Alexandra Platet nyerte Rama, Tourmalin, Moulsey, Auguste s többek ellen. Az ascoti versenyek után a St. Legert mindenki csupán Vauban és Hermit közötti kérdésnek tartja; mind a kettő ellen 2: l-re adnak, mig Achievement 10: 1, Marksman és Plaudit 20:1 állnak a fogadásokban. A jövő évi Derbyre is megkozdödtek a fogadások s Suffolk, Rosicrucian, Blue Gown, Le Sarrasin (Lagrange grófé) az idézett nevek, természetesen igen hosszú oddsokkal. Amerikai vadászkalandok. i. A kugár, az egysziuü párduez. (Folytatása és vége.) 1862-ik év karácson napján Colima — a mejikói köztársaság egyik állama — kormányzójánál, Don Karnon de la Vega tábornoknál voltam kihallgatáson, kinek bemutattam megbízó levelemet kormányomtól a mejicói köztársasághoz. Előtte való napon érkeztem meg Colimába, a hasonnevű állam fővárosába, s útközben — noha mejikoi dzsidások födözete alatt utaztam, útonállók megtámadtak, kiraboltak, s kíséretemből többeket súlyosan megsebesítettek. Az esetet bepanaszolva a kormányzó tábornoknak, kérdeztem öt valljon minő biztosítást adhat a jövőre, hogy illy botrányos esetek rajtam többé ne történjenek. Don Kamon felelete örökké feledhetlen marad előttem, s a szerencsétlen polgárháború-zaklatott országot igen jellemzi. Az öreg ur mosolygott ugyanis, s a lehető legszivélyesb nyájassággal következőkép válaszolt : „Biztosítást uram sommit sem adhatok, mert hisz magam sem vagyok biztos kormánypalotámban, hol már többször elfogtak a zsiványok s inegsarczoltak. Jó tanácsot azonban adhatok. Ezenkivül ha utazik ön az országban, sok pénzt soha se vigyen magával, de gondoskodjék, hogy azért zsebjei egészen üresek no legyenek. Ha a ladrones-ek megállítják önt, adjon szegényeknek 10, 15, vagy legfelebb 20 dollárt, beszéljen vélük barátságosan, s legyen meggyőződve: igen népszerű ember leend ön az egész vidéken, különösen az útonállók közt, mert higyje el Don Juan, a mi népünk rgen jószívű, s nem bánt senkit, ha őt nem bántják stb." —