Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-06-10 / 16. szám

vadasz- es versenylap. Hétfő, június 10. 16. szám. Tizenegyedik évfolyam. 1867. Amerikai vadászkalandok. (.Folytatás a 200-ik lapról.) Fönebbi elbeszélésem után több évvel Alsó-Kaliforniában tartózkodtam ; szíveskedjék tehát az olvasó a Mississippi-torkolatból a csendes tenger ezen fölötte különös területére elkísérni, hogy elbeszélésemet folytathassam. Alsó- vagyis déli-Kalifornia hosszú félsziget a 22-ik és 32-ik éjszaki szélességi fok alatt, számos tengeröböllel és keleti oldalán egy belső tengerrel övedzve, melly a bibortengeú néven ismöretes, s korall-, szivacs- és gyöngyhalászok kedvencz helye; de ujabb időkben a czetvadászok is szorgalmasan látogatják, mert egy czetfaj itt szokta szaporaságát felnevelni, s különösen január—april közt ezrenként található ezen czethal a bibortenger sikérebb öbleiben. A félsziget köriilbelől akkora, mint egész Olaszország, de állandó lakosai száma néhány év előtt alig rúgott néhány ezerre, csak utóbbi időkben kezd az egyesült államokból nevezetesen szaporodni, mióta Juarez Benito, a mexikói köztársaság mostani elnöke olly bevándorlási szabályokat hozott létre, mellyek a birtokjogot biztosítják, s a személy- és vagyonbátorságot törvény oltalma alá helyezik. Azóta számos amerikai gőzhajó-társaság is rendesen járat hajókat, polgársodást, műveltséget terjesztve a kikötőkben, s mindent elhordva kész pénzen , a mit az ország termeszteni képes. A haeiendák mint gomba emelkednek az országban, pamut és ezukornád évről évre nagyobb kiterjedésben termeltetik , s az azelőtt szokásban volt nehézkes spanyol ras trák at amerikai tisztító- és őrlőgépek pótolják. Az ország legfel vi lágosodottabb férfiainak egyike Don Salvador Villarino, kinek leginkább köszönhetni, hogy a nativismus cosmopolitikus iránynak adott helyet, hogy a nép meggyőződött, miként tanulni másoktól — habár külföldiektől is — 16 i