Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867
1867-04-30 / 12. szám
185 tói. — Gyakran lehet találni Amerikában kugárt halva, mellynek nyakában, czombjában, nyelvében, s pofájában is illy befúródott tövisek láthatók, s e sorok irója is látott kettőt igy agyontüzdelve süntövisekkel, melly tövisek közül egypár a belet is átfúrta. Egyátalán azon vélemény uralkodik, hogy a kugár gyáva állat, sőt néhány Európai természettudós azt is állította, hogy a kugár embert megtámadni nem mer. Saját tapasztalásom e vélemény mellett szól, mert az általam elejtett bárom kugár mindegyike megtámadhatott volna, mint a szives olvasó elbeszélésemből látni fogja; azonban inkább oda adta életét. Egyébiránt egyes élmény és tapasztalás koránt sem állitható fel átalános tényül; mert számtalan hitelt érdemlő eset van feljegyezve, midőn a kugár nem csak védelmezte magát", de sőt minden kihívás nélkül támadott is embereket. Uly eset korábban az amerikai pionerek történetében elég fordul elö s legújabban a californiai aranyásók szintén elég példát tudnak, sőt kétségen kivüli tény az is, hogy Peruban, Braziliában és Bolíviában az Andesek lábain már egész telepitvényeket kipusztítottak a kugárok. Azt is állítják, bogy a kugár sokkal inkább fél a kutyától mint az embertől, Kutya előtt ha menekülhet igen messze megy, mig ember előtt felfut a legközelebbi fára. Egyébiránt én azon meggyőződésben vagyok, hogy a kutyától csak azért fél, mert tudja hogy nyomában fegyveres ember van, tudja ösztönszerűleg hogy egy nyomorult eb —• mellyet ö egy tenyerével szétmorzsolhat — nem bátorkodnék őt megugatni, hacsak mögötte nem állna a rémséges ellenség — az ember, még rémségesebb fegyverével a golyóval. Mert annyi bizonyos, bogy ha a csaholó ebek valamellyike közel jut a kugárhoz, ezt egyetlen tenyere markolásával ugy a földre nyújtóztatja, hogy aznap legalább az ugatással felhagyni kénytelen. IIa szorul a kapcza s üldözői nyomában vannak, a kugár (melly mellesleg mondva a futásban nem igen kitartó) rendesen nagy fára menekül, s a fa valamelylyik villája közé lapul, olly helyzetben, hogy az ellenséget szemmel tarthassa s teste védve legyen. Mihelyt észreveszi, hogy tartózkodása, felfedeztetett, derekát felemeli Szőrét felborzolja, szemeit villogtatja, füleit előre hegyezi s hangosan priisszög, kurrog cs fúj. Uly demonstrátiónak rendesen puskadurranás vot véget, minek következtében a kugár földre zuhan, halva, vagy — mi többször az eset — megsebesitveUtóbbi esetben igen gyakran támad kétségbeesett viadal közte és a felingerelt ebek közt, melly utóbbiak illy kaland nyomait rendesen egész további életük folytán érzékenyen viselik, ha átalában olly szerencsések, hogy a csatából elevenen bonta kozhatnak ki. Végül megjegyzem, hogy a kugár ordítása és visítása, miről leginkább angol sportsmanek olly sok csodálatost irtak, merőben képzelödés és mese. A kugár se nem ordit so som visit, organismusánál fogva ezt nem is teheti. A kugár betűszerinti értelemben macska s a macskák egyik legkifejlettebb faja lévén: csak prüsszög, fúj, és kurrog, a mint erről mindenki könnyen meggyőzödhetik, ha pár évig olly helyeken tartózkodik, utazik és vadász, hol kugárok élnek. Ennyit szükségesnek tartván elmondani ezen felette érdekes magas állású ra gadozó természettörténetéből, szabad legyen most röviden elbeszélnem, minő körül