Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-04-10 / 10. szám

155 a legkevesebb biztatás daczára sem megy jóakarattal és messzire a vizbe, s igy nem egy talpam alatt kipattant szalonkát készületlenség miatt elbocsátok. „Dejszen bitang az a maga Stroollje édes barátom." „Bezzeg nyomorult gyáva a maga Blackje!" De azért mégis sikeres volt vadászatunk ; minthogy azonban gyomrunk némi ürességet kezd vala érezni, torkunk pedig a sok fütyülés és biztatás közbon jóformán kiszáradt, felhagyunk a pufogatással, mert őzen segíteni kell. Menjünk a kalányi fürdőhez. A fürdő helye mintegy másfél mértföldnyire esik a híres piski Ilidhez, tőszomszédságában a sztrélyi országútnak; eléggé sajátszerű o hely, hogy pár sorban_említést tegyek róla. A völgy itt hozzávetőleg 1000 öl széles lehet s 1000 lábnyi magas hegyek környezik, mellyek alkatrészei mész- és homokkő. A folyó túlpartján mint egy 200 lépésnyire az úttól egy rét közepette fekszik egy 25 láb magas és 50—60 láb átmérőjű mészkőszikla, mellynek közepét tojásdad alakban mosta ki azon ásványforrás, molly a kiskalányi fördő név alatt ismeretes. Tartalmát e gyógyvíznek csak annyiban ismerem, a mennyiben tudom, hogy mintegy 20—25 foknyi moleg, kevés kénkővegyülékkel. E szikla körüli lak és fürdőházak fából épülve képezik a gr. Horváth brettyei uradalmához tartozó külsőbirtok beruházását. Ide indultunk ebédünket elkölteni s a kocsiról előszedett tarisznyát és kulacsokat a tetőre felvitetvén, úgynevezett vadászétvággyal fogtunk a sódarhoz s a hideg sülthez, mellyre mácsoi borocskát töltögetve, azon meggyőződéssel tekinténk le a sziklaürből tova folyó gyógyvízre, hogy ez betegnek igen jó lehet, kézmosásra pedig — mint ezt ebéd előtt tapasztaltuk — kitűnő; egészséges embernek azonban torokmosásra jobb az erdélyi bor pogány eredetiségében. M—ch—S. Vegyes. — A gödöllői második szalonkavadászat april 3-án a kei-cpesi erdökörökben kezdődött s Harasztin át, a gödöllői kastélyban elköltött rövid reggeli után, Mar" tonborkén végződött. A havasesö nem kedvezett olly kellemes vadásznappal, mint az első volt; a nap kellemét azonban a valódi lővadász szemeiben a vad s a kínálkozó esélyek bősége határozza meg. Minthogy pedig a remekül rendezett hajtásokban e nap több szalonka kelt mint múltkor, O Felsége ernyedetlen jó kedvvel folytatta végig a vadászatot s az esett 33 szalonka közül 13-at ejtett el. A pénzügyminiszter két szalonkát, az elnökminiszter hármat s kettős lövésre két rókát lőtt; a többi 15 szalonka 0 Felsége kiséreti személyzete — gr. Waldstein és gr. Thun tábornokok s Fchérváry, Gorlich és gr. Paar szárnysegéd urak közt oszlott el. — A somogyi szalonkavadászat idénye marczius elejétől april elejéig tartott. Az első szalonkák marczius 5-én mutatkozván, azonnal megkezdetett a hadjárat s ezt az iharos-berényi kastélyból kiinduló — az idén számra kis vadásztársaság szép eredménnyel végezte he, mert a mondott naptól april 4-éig alig volt egy nap, mellyen a társaság ne vadászott s 10—12 szalonkát ne ejtett volna. E 6—7 vadász az egész idény alatt 352 szalonkáit, 7 bakőzet, G rókát, 1 nyestet és több ragadozó madarat