Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867
1867-04-10 / 10. szám
148 • velünk bátran fogja a versenyügy e's telivér lótenyésztésbeni haladás megbizható fokmérőjének nyilvánítani. Ha immár betekintünk az idei nevezésekbe, majdcsak visszavonni szeretnők az iménti állítást, mert első pillanatra legalább haladást nem, de'több tekintetben jelentékeny elmaradást kell constatálnunk. A névsor rövidebb, 84 ló 117 nevezésben, mig a múlt évben 95 ló 168 nevezésben fordult elő. Az importot szerény egység képviseli. S ha ezek ellenében a külföld részvéte a nagy osászárdíjbóli kizáratása daczára emelkedett, ezt a priori előnynek még nem nevezhetjük. Felületes Verdict már ezen jelenségek alapján volna mondható, s ép ennek elkerülése bir ama momentumok közelebbi vizsgálatára. Ha gyepkönyveink során átfutjuk az utolsó tiz évi nevezéseket, szemünkbe fog ötleni, hogy volt ló elég nevezve, de kevés tulajdonos nevezte. Mindig csak ugyanazon pár név, versenyügyünk rendíthetlen támoszlopai, kik nem elégelve a dijakrai áldozást, még oda is terjesztők gondoskodásokat, hogy az ügyet szép mezőnyök által a nagy közönség előtt megkedveltessék. Neveztek tehát mindent mi idomíttatott. Indult is sok ló, de hány között állott a verseny ? a nemzeti dij, melly tán legalkalmasb Cynosuránk, ritkán csődített össze 2—3 komoly vetélytársnál többet. Ismételjük, hogy annál nagyobbnak ismerjük azok érdemét, kik a győzelem vajmi halvány esélyeivel a küzdelmet elfogadták; mert az egész eljárás nyilt, lovagias, szeplőtlen jelleme kétségkívül sokkal járult azon rokonszenv és érdekeltség elnyerésére, mellynek versenyügyünk a hazában és a külföldön örvend. De nem végtelenül érdekesebb-e a nemzeti díj, mint verseny, — ha mint az idén 25 nevezésben 18 istálló van képviselve, s a verseny előreláthatólag 10 és több jogosult vetélytárs közt áll ? Es nem tanusít-e haladást a tenyésztésben, ha hazai ivadékaink csikó korukban drága pénzen külföldre vétetnek meg, s ott idoinitás alatt olly hirnevet szereznek, hogy a roppant távolság és kárveszély daczára díjainkért ismét beküldetni érdekeseknek tartatnak. Ha visszaemlékszünk csak a közel múltra, midőn még négy, öt nem épen first rate mén ivadékai között forgott az egész küzdelem, s im üerbynk névsorában 18 többnyire jó nevü s közöttök több első osztályú apát szemlélünk, s megondoljuk, milly dús anyagot nyújtanak ezek a vércombinatiókra, milly változatosságot a helyes egyed kiszemelésére; nem fogjuk-e örömmel bevallani, hogy igenis haladtunk, hogy közeledik jutalma a buzgók fáradozásaiknak, s hogy megfosztatván jogosultságától azon régi panasz: hogy nincsenek jó apalovaink, most rajtunk áll élni is az adott előnyökkel s a további haladás biztosítva lesz. Az Importban kétségtelenül elmaradtunk, mi a szokott vállalkozók érdekében is sajnálható, kik a külföldiek — czélszerünek vélt s Black Jacket fellépése után a közhangulatrai tekintetből általunk is ilyennek ismert — ideiglenes kizáratása folytán beruházandott tőkéiket előreláthatólag gyorsan gyümölcsözőkké tehetik vala. De sajnálandó az ügy érdekében is, mert alig eshetnénk károsb ámításba,