Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-03-30 / 09. szám

136 • land ban 1 szarvas-, 15 róka-, es 10 nyúlkopófalka — tehát összesen 164 falka hetenként (a fagy pár hetét kivévo) háromszor, némellyik négyszer vadászott. Ha ehez vesszük még a hetenként több helyütt tartott hunt steeplechaseket, némi fogalmunk lehet azon élénk pezsgő életről, melly e télen át annyi ezer lovast és lovat tartott folytonos mozgásban és forgalomban. A részletek elősorolása nálunk alig kelthetne érdeket ; mert ha el is mondanók, hogy például Leicestershirebon Mr. Tailby falkájának legjobb napja az volt, midőn a Soverbynél kelt rókát Wymondhamnél fogták"el a kopók s a roppant mély talajon három óráig tartott futamban ló és lovas annyira kifáradt, hogy az eleinte 56 főt számlált mezőnyből a fogásnál csak hárman voltak jelen s ezek is kétszer váltottak lovat; továbbá ha megemlítenek is, hogy a badmintoni sport első rendű volt; hogy a Pickcringkutyák által űzött róka után a lovasok hét mértföldet 48 perez alatt tettek hátra; hogy Yorkshb-ebcn február közepén olly meleg idő járt, miszerint a vadászfarmerok ingujjban lovagoltak ; hogy az Ainsbyfalka 40 perczen át, zsinóregyenesen és szünet nélkül hajtott egy rókát, melly végre is a kopók orra előtt lyukba bújt: ezek és ívszámra terjedhető hasonló események megirásával kissé egyhangú olvasmányt nyújtanánk. Térjünk át inkább a lóversenyzésre, melly a múlt évben november végével fejeztetvén be, az idén február derekán újra kezdetét vette. Ertjük itt a sikversenyeket, mert a gát- és akadályversenyek kevés félbeszakítással az egész télen át folyton folytak az ezeknek kedvező angol ég alatt. A múlt évi versenykrónikából azonban ismét csupán a pikansabb eseményeket vehetjük át s ezek közé tartozik a Voigtlander és Soiled Dove esete. Voigtlandert tulajdonosa Mr. Crawshaw maga lovagolta a croydoni gyepen egy akadályversenyben s a ló ogy vizes árkot ugorva felbukott és derekát törte. Hasonló többször történt már, (1864-ben a pesti tavaszi akadályversenyen Coralia is igy járt) ; ez alkalommal azonban az állatkínzás elleni társulat pört csinált a dologból s Crawshaw urat törvényszék elé idéztette, kegyetlenkedéssel s a ló ütésével, verésével és olly ugrásra erőltetésével vádolván öt, mellyre az képes nem lehetett. A törvényszék több szemtanút hallgatott ki e tárgyban, kik szerint az ugrás egy 5 láb magas gyeptetejü sövényből, melyen túl 15 lábnyi víz volt, állott; — továbbá, hogy az ugrás mindenes tre jelentékeny, de a liverpooli vízugrás sokkal magasabb és nehezebb, — végre, hogy ha Voigtlander ügyesebben ugrik, ép úgy átkelhetett volna rajta, mint a többi ló. Ezen okoknál fogva a törvényszék felmentette a vádlottat s a vádló társulatot a perköltségekben elmarasztalván, ezzel végét érte az Angliában nagy zajt ütött pöreset. Nevezetesebb ennél a Soiled Dove esete, melly a múlt év turfbotrányát képezi. E ló egész 1866-ik évben mint két éves futott, sok versenyt és sok fogadást nyert, míg végre az év végén a warwicki versenyek alkalmával kisült, hogy négy esztendős. A Jockey Club a törvény teljes szigorával lépett fel ellene s azonkívül, hogy a gyepről örökre eltiltotta: tulajdonosát, illetőleg tulajdonosait, mert a ló több kézen ment át, a nyert dijak és nyeremények visszafizetésére Ítélte; azt a kérdést pedig, hogy a fogadási nyereményekre nézve mi történjék, a Tattersall-választmányra bízta; s a csalás okozóinak kinyomozására vizsgálatot rendelt. A vizsgálatból kitűnt, hogy