Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-12-10 / 34. szám

536 Tesehner György, Oderamelléki Frankfurt város puskám ívesében. Ez a hátul tölthető tüsrendszert a kettős csövű vadászpuskákra alkalmazta. E rendszer főbb vonásai: a) Hogy a puska fölnyitása, vagyis tölthető vé tétele s a tüszerszám rugóinak fölhúzása egy tempóval történik, melly műtétnél a csöveket előre és a diókat hátratoló excentricus kerék a tényező ; — másik tempóval a töltény a csőbe tolatván, a harmadik tempóval a csövek a farhoz leszoríttatnak, s ezzel a puska lökész. b) Töltényei közönséges irópapir hengerek, mellyek alúl egy kerek papírlappal lezárvák ; — beléjük töltvén a lőport, erre jön a gyúfojtás, raellynek a lőporon nyugvó alsó végében van a tü szúrása által föllobbantandó gyúanyag. Ezen másik végében üreges fojtásra jö a göbecs és erre egy vékony kéregpapír (Pappendeckel) fojtás, mellyre a töltény eleje lehajtatik. Az a) pontban adott leirás szerint ezen puska leggyorsabban tölthető, tehát legtöbbször elsüthető, — lövése a hátultölthetök közt olcsóságra nézve második sorban áll, — ölö ereje csakollyan mint a többi legjobb puskáké, sürü hordásra nézve valamennyi rendszeren túltesz. Azonban jelentékeny hátrányokat is tüntet fel, és pedig: 1.) Hogy tölténykamarája hamar beiszaposodik azon üledékkel, mellyet az elsütéskor a gyútükörnek a lőpor és papir éghető részeivel való összevegyülése teremt, s melly a kamra falához tapad annyira, hogy ha ez szabatosan van fúrva, ötödik vagy hatodik lövés után azt már ki kell takarítani, mint a kormos pipát, különben a 7-ik töltényt be nem tolhatnék a kamara elejéig, vagy ha a puska lezárása által betolatott is, a töltény összezsugorodik, söt föl-fölreped. 2.) Töltényeiben nem levén szeg, mint a Lefaucheux töltényeknél, sem extra* ctor mint a Lancastereknél, mellynél fogva a töltényt a csőből csere-, vagy a puska kiürítése végett kihúzhatnék, e miatt a töltényt egy kis paskavesszövel kell a csőből kiütni, mi természetesen sokkal több időt vesz igénybe s fekvő vagy hasaló helyzetben meg sem történhetik ugy mint a Lefaucheuxknél. 3.) A sok tüzelés folytán elkormosodott tü néha épen nem akar vissza menni a szerszámba, azért hát róla a kormot elébb le kell tisztítani. Vagy ha vadászat közben a tü eltörik (a mi ugyan velem körülbelül 2000 lövés után sem történt meg ekkoráig) azt ugyan kész tartaléktővel puskamives segítsége nélkül ki lehet pótolni, de e miatt szét kell szedni a puskát s a szerszámot az agyból kivenni. 4.) Actiója leghamarább kopik, s a melly arányban kopik, azon arányban fogy a lövés ereje is. Aztán ezen actio kijavítása végett az egész puskát Bécsbe vagy Frankfurtba kell küldeni. Bécsben a jeles Maschek, kitől rosz puskát bármi rendszerből — még nem láttam, és Mann puskamivesek készítenek tüs fegyvereket s ellátják az embert gyúfojtásokkal s töltényekkel sat. A fentebbi hátrányokat a puska feltalálója Tesehner maga belátván, a bajon segíteni törekedett s 1862-ben uj puskát hirdetett, mellynek actiója egészen hasonló az elébbenihez, de a csőt az agyhoz letartó vashengerek s ezek közepében levő tücsecs (piston) helyett, mik az elébbi rendszer kellékeihez tartoznak, olly töltényeket talált föl, mellyek alján tömött kéregpapír kupakok (Kapsel) vannak, s ezek a