Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866
1866-09-30 / 27. szám
426 elnémul. Szabadság, haza, becsület, féltékenység, boszuállás, harag, szerelem, mind mind háttérbe szorul a kártya elöl. V. Meg kell adni a mexicóinak, hogy ha a legnagyobb, de egyszersmind legszebb kártyása is a világnak. Nem merném ugyan állítani, hogy hamis játékos nem akad közöttük, azonban nincs rá példa, hogy mexicói ember a játékadósságot meg ne fizette volna. Pedig az ellenkező vajmi gyakran megtörténik Európában. Örült összegeket nyernek és vesztenek a játszók, egész vagyonukat felteszik egy espada hatosra vagy baston-nyolczasra, a nélkül, hogy egyetlen arczizmok mozdulna, hogy hangjok legkevésbbé ís változnék, hogy cigarettejük hamvát indulatosabban vernék le, hogy egyetlen boszus vagy panaszos szót ejtenének s hajszálnyira is eltérnének a túlhajtott mexicói udvariasságtól. Mindenesetre jó példa az európai kártyások nagy részének. A magánházakban folyton folyó játékot nem számítva, a környék nagyobb városaiban évenként kilenczszer tízszer gyűlnek össze húsz mértföldnyi körületből a játékosok. Illyenkor aztán játszik az egész világ, ifja örege, szegénye és gazdaga. Elenyészik minden tartózkodás, minden illem és tekintet. Ez elfogadott dolog. Történnek aztán nevezetes események, mellyckhez képest a németországi fürdők játékadomái gyermekségek. Jő egy-egy hcicendero pompás lovon, ragyogó öltözékben, a szó szoros értelmében aranynyal terhelt öszvérekkel — s visszatér gyalog, kopott ruhában és oldalpil lantást vetve megy el a hacienda mellett, melly ma reggel még az övé volt, s elveszett a játékon. De panasz nincs ajkain, játszott s ezzel vége. Csoda-e aztán, ha illy emberek a hegyek közé mennek s kezökben revolverrel állítják meg és fosztják ki az utast ? A mexicói demoralisatiót nagy részben a játék fejti meg. A játéknak két neme: a roulette és a monte van leginkább divatban. Különösen a monte körül csoportosul a mexicóiak tömege. Ez a monte egy neme a lansquenetnek s csakis pár vonással különbözik tőle , a mennyiben a bankadónak több előnyt nyújt s korlátlan számú játékosok vehetnek benne részt. A roulette egészen az európai, de a mexicóiak keveset s leginkább a külföldről jött üzletemberek játszák, kik aztán többnyire a ragály áldozataivá válnak. — A franczia hadsereg több tisztje is bele vesztett s mindenki csak méltányolhatta Bazain tábornagy parancsát, mellyel a franczia egyenruhának bármilly játékházban megjelenhetését szigorúan megtiltá. A csábítás egyébiránt igen nagy. A zöld asztalon valóságos aranydombok emelkednek, mellyek a szemet kápráztatják. Az egész világ, betű .-zerint az egész világ mind ezen asztalokhoz tódul. A croupier ktöl, mint hadsegédeitől környezett banquier nyugodtan s a győzelméről biztos hadvezér hidegvérüségével ejtegeti a játék kezdetét és folyását jelező egyhangú szavakat. Európában a játékasztal körül más egyébről is foly a társalgás, Mexicóban csak a játékra vonatkozó egyes szavak hallhatók, — a játék áhitattal foly. A szerencsétlen játékosnak hazatéret nem kell családi izgalmas jelenettől tar-