Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-08-30 / 24. szám

380 töltő fegyver nagyon hasznos, mert a sastól kezdve az ökörszemig mindenféle nagyságú madár fordulván elő, jó ha a töltést alkalomszerüleg lehet változtatni s különböző mérvű serétet és kisebb vagy nagyobb mennyiségű lőport tartalmazó töltények könnyen hordozhatók. Nagyon sok töltény nem is épen szükséges, mert feltéve, hogy madárgyüjtés az egyiptomi vadászat czélja — három négy példány minden madárfajból elegendő. Itt az ehető madarak mészárlása is menthetlen, mert ha elég van az éléstárban, a többi felesleges és haszontalan, nem lévén értékesíthető , mint Angliában vagy Hollandban. A Nilus madarai közt legközönségesebbek a kacsák s ezeknek sokféle neme van itt, úgymint a fütyülő, a nyílfarkú, a kanalas és a krikrucza. Lúd két vagy háromféle tenyészik , legszebb köztük az egyiptomi lúd, melly talán az egész Nilusnak legszebb madara. A jégmadárnak két, a szalonkának tömérdek faja található. Lőttünk egyet, mellyet csak franczia becassine doré néven ismerénk ; gyönyörű madár ez, kisebb mint a közönséges szalonka, s nagy arany pettyekkel tarkás. Legjobb szalonkavadászat a Deltában esik , bár sokszor kell iszapos talajon térdig érő vízben gázolni s az ember néha hónaljig bukik egy egy árokba. A bensztilött vadász anyaszült meztelen jár, s csak fején van turbán , mellyben lökészletét hordja. Van háromféle gém, karakatona, tengeri fecske, sirály, flamingó és fekete gólya, mellynek háta és lábai veresek. Pulyka és gödény falkákban él; ez utóbbi könnyen lőhető napkelte előtt, midőn a fövénytorlatokon gunyaszt. Kis madaraknak számtalan, s a liléknek hat faja él itt, mellyek közt a sárga lile legközönségesebb s az arany lile a legszebb. Bagoly, pacsirta, zsolna, kakuk két háromféle, keselyű igen sok faj van, valamint ölyü, héja, sólyom és sas. A gerlicze és vadgalamb csak úgy pizseg; a fürj martiusban érkezik meg, de ha csak egy egész sor hajtó nem megy a gabonában, fel nem verhető, hajtókat pedig nehéz és drága dolog bérelni. A legjobb sportot azt tartom a homoki grouse nyújtja, de ez nagyon vad s bajos lövésre kapni, mert a sivatagban él s csak inni jár a Nílushoz és illyenkor igen magasan repül. A krokodil csaknem egészen eltűnt a Nilusbúl s csupán elvétve látni néha egyet kettőt. — Dél-Amerika vadjairól egy oda szándékozó londoni sportsman értesítést kérvén, az Argentine tartományból Mary Hutchinson ezeket írja a Fieldbe: — A Pampasvidék, hol én lakom, száz és száz mértföldnyi kerületben, olly síkegyenes mint a St. James park; csak hogy nincs rajta cserje, bokor vagy csalit, s kivéve a juh- vagy marhatenyésztők gunyhói körül emelkedő néhány alma és baraczkfát, az egész sik. ság nélkülözi a fatenyészetet s csupán itt ott magaslik ki, mint a világító torony az oczeánból egy-egy roppant ombu-fa. Róka tömérdek van, de ló és falka hiányában nem nyújthatja azt az élvezetet, mellyet Angliában. Az egész táj tele van biscacha-pandalokkal. A biscacha a tengeri nyúlnak igen rút torzmásolata. Feje a rókáéhoz hasonlít s a farka hosszú és lompos, szintén, mint a ravasz komáé. A biscacha csak naplementekor jő ki lyukából s holdfényes éjeken haj tó vadászatokat tartanak reájuk vadászaink ; egyébiránt könnyű őket lőni, mert néhány lépésnyire bevárják a puskást. A fiókok húsát jónak tartják a nemVálogatósak, részemről mint Ízetlen édeset épen nem becsülöm. A biscachalyukakban baglyok költenek s e madarak, mellyeket önök Angliában éji ragadozóknak