Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-08-30 / 24. szám

377 milly arcczal jelent meg ura előtt a falkár; de az ezerkétszáznegyvenöt farkas, melylyet e falka azután lefogott, bő kárpótlást adott a juhokért. 1844 évben gróf Le Couteulx esetleg együtt vadászván gróf César de Moreton kutyáival, meglepték öt e kutyák kiváló tulajdonai, szerzett belőlük ebóljai számára s két külön családra osztá, hogy az egy vérből való továbbtenyésztést meggátolja. Ez e híres falka eredete, melly most huszonöt pár vadászebet számol. A gróf erdeiben ez idén igen kevés farkas volt s ezért, hogy falkáját jó állapotban tartsa, szelídített farkasokat hajtatott vele, minők mindig vannak nála külön ebólakban e czélra tartva. Midőn üzetésre vitetik ki, a szerencsétlen állat örvöt visel a nyakán s ha a kutyák már körülfogták, a gróf hirtelen oda lovagol s a kezében tartott hoszú pózna horgas végével örvénél ragadja a zaklatott állatot, kirántja ellenségei közül, az ostorász leveri róla a kutyákat s a megmentett farkas újra ketreczbe kerül, mellyet e czélból a vadászat színhelyére hoznak. Saoneet Loireban M. de Mandre falkája Hubertus napját azzal ünnepelte, hogy egy egyéves farkast három órai kemény hajtás után lefogott és megölt. Morvanban Frossard úr kutyái a farkast és vadkant egyenlőn hajtják ; Sologneban két három igen jó falka működik. A lozérei falka ez idén egy hófehér farkast fogott, melly M. Bauger gazdag birtokos lakában kitömve ma is látható. Az özvadászat a franczia veneur dicsősége s nagy vadállományú vidékeken a kutyáknak tökéleteseknek s a falkárnak jártas embernek kell lennie, hogy elkerülje a minduntalani friss szimatot s követhesse az űzőbe vett állatot. Páris környékén, Normandiában, Anjouban, Poitouban, Vendéeben, Brétagne egy részében s az ország éjszaki szögletében számos falka van, a kutyák keresettek és drágák, mert a jó özkutyát jónak tartják bárminő más vadra, kivéve a farkasra, mellynek hajtására saját ösztön és tulajdonok szükségesek. Az özvadászok közt M. Desvigne áll első helyen. Falkája nem nagy, mindöszsze tizenöt párból áll, de a faj kitűnő. A futamok rendesen két három órát tartanak, de hát a chantillyi özek nem olly erősek s nem olly szivósak, mint északtájon, hol báró Gonnecourt elnöksége alatt nem rég alakúit egy őzvadásztársaság, melly korcsvérű kutyákkal néha négy óráig tartó futamokat is tesz. Vendée erdeiben a temérdek őz falkákban él s így ott rendkívül nehéz a kutyákat a friss szimatra téréstől megóvni. Débuterie őrnagy kutyái azonban megfelelnek a feladatnak, s az aulnay-i erdőkben kilencz őz közül hetet mindig elfognak, rendesen harmadfél órát tartó futamokkal. A mult nyúlvadászatnak, bár ezt még sokfelé gyakorolják, megölő betűje a törvény, melly szerint a más tulajdonos birtokára futó vadat űzni nem szabad. A régi franczia fajú kutyák híresek voltak e vadászatra, s a kis nyúlkopókhoz szokott angol sportsmeneknek különösen tűnhetett fel látni, mint hajtják a tapsifülest olly termetű kutyák, mellyek akár a szarvast is levehetnék lábáról. Mi rókakomát illeti, Francziaországban sokkal több a sürü nagy erdőség, mintsem a rókavadászat könnyű dolog lehetne. Nebány év előtt M. Paul Caillard szervezett egy rókafalkát Rambouillet mellett, de a kísérlet nem sikerült, hiányzott a részvét s Caillard úr a falkát eladni volt kénytelen. Délvidéken azonban Pau mellett, hol