Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-07-30 / 21. szám

330 gok állását. Hozzá tehetem még, hogy a Capten, bár önmagától nem tagadott meg semmit, nagyon jó gazda volt s egy shillinget se dobott ki, ha megtakaríthatta, s ezt a házi szolga jól tudta. Utánozgatta a Capten dühös viseletét, mellyel levelkémet fo­gadandja. Én azonban siettem elkotródni, mert épen nem szerettem volna a Captent az udvarba hajtani látni. Lovamra ültem tehát s csak midőn a régi város már néhány mértföldnyire volt mögöttem, csak akkor állottam meg egy útszéli fogadónál ebédelni, mert reggel óta nem ettem. Talán soha életemben sem esett jobban egy beafsteak, mint ez alkommal s nem is siettem vele, mert tudtam, hogy a Capten Cambridgeben ül, s nem jö ide ebédemet zavarni. Éjszakára haza értem s a következő napokon, megvallom, kissé idegesen te­kintettem érkezett leveleimre, s mielőtt feltörném vizsgálgattam , nem ismerem-e fel valamellyiken a Capten keze irását? Csodálkozásomra azonban egyetlen sort se kap­tam töle s nem is találkoztam vele egész a newporti versenyekig , hol ama bizonyos dog-cartot s a benne álló Capten széles hátát pillantottam meg. Legjobb lesz a bikát mindjárt szarvánál fogni, gondolám; hozzá lovagoltam tehát s vidáman köszöntém. Meg kell neki adnom, hogy noha indulatos — de boszútálló nem volt, s ezenkívül szerencsémre épen jó „könyvet" csinált a kővetkező versenyre, szokott szivélyessé­gével üdvözölt, csupán azt jegyezvén meg, hogy ugyancsak ügyesen szedtem őt rá s fizettem vissza neki a rajtam elkövetett csínt, melly neki majdnem öt fontjába ke­rült — szavait azon biztosítással végezte, hogy soha semmi földi hatalom nem lesz többé képes őt csökönyös ló hajtására bírni. Vegyes. — Az 1868. évi Derbyre 268, az Oaksra 221, a St. Legerre 244 ló van ne­vezve ; az elsőre tehát 2-vel, a másodikra 9-el s a harmadikra 17-el több, mint 1867­ben. Az Oaksra még soha sem volt ennyi nevezve, a Derbyre azonban 1866-ban s a St. Legerre 1865-ben nagyobb volt a nevezések száma. — Angerstein tábornok ménese e napokban került árverés alá, hatvan lónál több potom árakon kelt el ; csak öt darab ára haladta meg a 100 fontot s a legdrá­gább 190 fonton ment el, míg a többi 15—100 font közt váltakozott. Az elhunyt tá­bornok ismeretes volt az arab vér iránti előszeretetéről, mellyet az angollal keresz­tezett, de kísérletével megbukott, lovai a versenyekben „sehol se" voltak, eladott mé­nese pedig kurta kis lovakból állott, mellyek az angol telivérek mellett nevetsége­seknek tűntek fel. Mondják, hogy roppant összeg veszett el e kísérleten. — A Hamilton hg és Lord Hastings közt ezer fontba kötött különfogadást, melyről e lapokban is szó volt, az angol Jockey Club hír szerint megsemmisítette s a bejegyzés végett hozzá küldött irást eltépte, mondván, hogy illy őrültséget, míg ha­talmában áll, meg kell gátolnia. A különfogadást állítólag 100 fontra szállította le. — A goodwoodi versenyek julius 31-én kezdődnek, a Cup határozott kedven­cze Gladiateur (mely e szerint még nem lépett le a gyepről) s egyenlőre is igen ke­vés ellene a fogadás. A Stakes kedvenczei Spécial, Midia és gr. Lagrange La For­tuneje.

Next

/
Thumbnails
Contents