Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-07-20 / 20. szám

.306 és se a lóra, se a falkára nincs vonatkozással. De némely vidék olly iszapos talajú, hogy január végével lehetlenné tette a vadászatot. Ez különösnek tűnhetik fel a párisi vadász előtt, ki Chantilly, Rambouillet, Compiégne vagy Fontainebleau erdeihez szokott; Morván vidékén azonban s a középmegyékben több olly erdő van, hol a lovaknak és kutyáknak valóságos iszaptengerben kellett gázolniok. Francziaországban a vadászatnak más elvei vannak mint Angliában, mert a franczia veneur-'óV*') fősportczélja a lovaglás. Az elejtés, mint czél, csak az egészen vad állatoknál van kitűzve, mellyek távol az emberektől erdőkben tenyésznek s mellyeknek kinyomozása gyakran csak valódi indián érzék-élességgel sikerül, míg biztonságukért ösztönszerű ravaszsággal és szívóssággal küzdenek s nem ritkán drágán adják el életüket. Ennélfogva természetes, hogy a tápot nyújtó tenyészet minőségének és mennyiségének a vadászat epizódjaira nagy befolyással kell lennie. A múlt évben bükk- és tölgymakk csaknem mindenütt bőven termett s ennélfogva a jól táplált vaddisznók kiválóan erősek valának. Mind a vadkannal, mind a szarvassal igen nehéz volt elbánni, s a hallalik alkalmával sokkal több baj fordult elő mint valaha, kivált a szarvasokkal. A vadkan mindig veszedelmes, de az idén különösen az volt s több falkát annyira megcsúfolt, hogy e miatt nemcsak a vadászatot kellett az egész idényre abbahagyni, hanem még több időbe is kerül, míg e falkák újra vadászképesekké válnak. Tévedés nélkül vélem állíthatni, hogy négyszáz kutyánál több esett a vadkanok áldozatául. De hát oly tömérdek is volt a vaddisznó, hogy némely erdőkben szinte lehetlenné tette a vadászatot sokaságuk, mert a falka minduntalan mást és mást vett fel. Farkas ellenben, egykét vidéket kivéve, kevés akadt. Azt tartom, bogy ez leginkább a strychnin hatásának tulajdonítandó, mit az erdőtulajdonosok és kerülök bőven alkalmaztak, nagy bosszúságára a valódi sportsmannak, kinek kutyáit a mérgezett csalfalat elpusztította. A farkashajtásra szánt kutyáknak ez idén valóban kevés sportjuk volt és de Chargéres, de Lasfonds, le Couteulx és de Madec uraknak ritkán nyílt alkalmuk kutyáik lepórázolására. Ha egyrészt az idő kedvező s a vad erőteljes volt, másrészt azonban a kutyák nem hajtottak oly jól mint rendesen, s kivált az idény első felében sok panasz hangzott ellenök. A tiszta franczia vérű kutyák gyors enyészetnek indúltak a tizenhetedik század óta, midőn tudniillik negyedik Henrik uralkodása alatt először került angol kutya franczia földre, első Jakab több ízben küldvén angol rókakopókat ajándékul a franczia királynak. Az angol rókakopónak sok jeles tulajdonsága van s Leicestershireben vagy gyepes nyílt vidékeken megbecsülhetlen: de a franczia sürü erdörengetegekben, hol a gyorsaság kisebb kellék s hol több függ a kutya jó orrától és hajtási ösztönétől, midőn nem jöhet segélyére falkár vagy ostorász, ki nem követheti nyomban s gyakran jó messzire elmaradni kénytelen — ezen erdőkben a franczia kutyának nincs párja. Első keresztezése az angol vérrel termékenynek és jó hátású*) A falkás vadászatot a lővadászattól nemcsak az angol különbözteti meg, amazt hunting-na\i, ezt shooting-nak nevezvén, hanem a franczia is, ki a lovas vadászokat reneur-öknek, a lövöket chrisíeur-öknek mondja. Nekünk mindkettőre a vadász szóval kell beérnünk. Szerh.