Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866
1866-07-10 / 19. szám
302 Az alsú-kemeiiczei lóversenyek. Pályabírók : gr. Forgícs Kálmán, gr. Szirmay Vincze. Intézők : b. Fischer Ágoston, gr. Forgács László. Teherre ügyelő : gr. Szirmay Béla. Inditók: gr. Sztáray János, Dráveczki Aurél, gr. Forgács Sándor. A ki gróf Forgács Kálmán komoly jellemét ismeri, bámulnia kellett azon valóban több mint merész gondolatán: alsó Kemenczén lóversenyt rendezni akkor, midőn, ezen eszme a múlt évben megpendítve s Kassára tervezve, ,,a siker kétséges volta" miatt elejtetett. Itt azonban nem az áldozatkészség, mellyet a gróf a költség nem kímélése által s egy kívánnivalót nem hagyó pompás versenytér elővarázsolásával tanúsított — jön első sorba: erre ö ott is kész leendett s nem lepett volna meg senkit: — de hogy annyi érdekeltség s olly szép néző közönség legyen összehozható, a millyen június 24-én a csákányi szép réten gyűlt össze, ahoz a grófi család népszerűsége, magyar vendégszeretete, s e részbeni tapintatos eljárása volt szükséges. Az idő kedvezett; a nap égető hevét hűsítő szellő és apró fellegernyők elviselhetővé tették. Az alsó kemenczei gyönyörű lak a nap délelőttjén minden oldalról szép fogatokon érkező vendégekkel telt meg; Abaúj, Zemplén, Sáros, Ungh, Szepes, Nógrád és Heves megyékből jöttek sportkedvelök. A pompás reggeli után megindúlt az udvarból a fogatok hosszú sora s útközben valóságos szép látvány nyílt az utolsó dombról, a mint a völgyi réten szervezett pályagyep felé özönlött a vendégek és a a nép sokasága, ez utóbbi élénk csoportozatot képezvéű, midőn a pálya megett közvetlen emelkedő erdőbe telepedett le. Az egész ünnep virágcsokra a szép női közönség volt, mellynek választékos öltözete — miután a versenyről az egész társaság együtt s egyenesen a közel eső ránki fürdőben rendezett tánczestélyre volt menendő — a szépet szebbé varázsolta. A versenyzők fogadtak, vitáztak; a fiatalság csevegett, enyelgett; az anyai kebel szent húrjain remegés, félelem, majd büszkeség hangjai váltakoztak, mig végre a legféltettebbnek diadala a kebel gyöngyein az örömkönnyeket csalta ki. Mindenesetre az egész nap legérdekesebb, mert tán példanélküli része volt a tizenegy éves gr. Forgács István győzelme hasonkorú versenytársa fölött; bátorsága fajunk mellett szól; nyugodtsága és lélekjelentéte az eldöntő perczben is, szép reményekre jogosíthatja a szülőket. Saját vallomása szerint ő volt a legboldogabb ember e világon — úgy legyen! A délután 3'/ 2 órakor kezdődött s félóránként új futással váltakozott versenyek reszletei következők : Asszonyságok díja, tiszteletdíj, ez és a tét- és bánatössz fele az első, fele a második lóé. Futhat minden ló. Távolság 1000 öl. Tét 1 arany f. v. f. Úrlovarok színekben. Draveczky Aurél úr 5ó. vp. h. fv. B e v e r 1 e ap. Forbidden Fruit 130 f. gr. Forgács László 1 Gr. Nyáry Tamás 5é. vp. k. C 1 i o ap. Oakball any. Opal 135 f. . . Bernrieder József 2 Gr. Forgács Kálmán 3é. p. ra. G a m b i a ap. Topáz any. Jemima 117 f. gr. Forgács Sándor 3 Gr. Sztáray János 5é. sp. k. T o o S o o n ap. Grey Pyrrhus any. Kite 135 f. talajd. 0 Gr. Szirmay Yincze id. p. h. f. v. C s á r d á s ap. Little Harry 135 f. . Tihanyi Ferencz 0 Draveczky Aurél 4é. sga k. G o 1 d f i s h ap. Frantic any. Toleda 130 f. tulajd. 0 Nyolcz lóért bánat.