Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-06-10 / 16. szám

251 Rustic szorosan egymás mellett ment Sealskin után, melly az utolsó fordulóig vezetett ; itt a vezetést a kedvencz vette át, nyomban követve Rustic által egész a királyi állványig, hol Custance elszánt lovaglásával sem birván lerázni magáról a nagy sárgát, kénytelen lett engedni Rusticnak, melly Fordhammel hátán, félhosszal rabolta el töle a győzelmet. A Derbyfutásnak ezen elentéte meglepő volt, s úgy látszott, hogy Lord Lyon a hat fontot sokallta meg. Tanulság: hogy csak a legelsöbb rendű ló adhat teherkönnyebbséget s hogy a St. Leger még nem olly bizonyos diadala Lord Lyonnak. Rustic igen jól futott s még javulni fog, miután az izomerő, melly illy roppant nagy ló hordására és lendítésére szükséges, a korral növekedik. Ez volt tehát az első eset, hogy Stockwell és Paradigmnak eddig soha le nem győzött fia megveretett. Savernake, melly a Derby óta gyengélkedik, nem volt a versenyben ; Robin Hood rosz harmadiknak ért be; a többi három: Sealskin, Maori Chief és Chibisa feltartattak. A Gold Vase második példája volt annak, hogy a teherkönnyebbség mennyit tesz, mert Elland, mellynek The Duke 4 fontot adott, ezt nagy könnyűséggel megverte. Elland futása az utolsó mértföldön s a dombnak fel olly látvány volt, mellyért érdemes lehetett messziről ide jőni s e ló valóban méltó ivadéka a jeles és becsületes Rataplannak. Hét vetélytársát széllyel szórta s messze maga után hagyta, köztük a franczia Derby nyertesét Florentint is. A második napon az Ascot Derby nagy csapást mért a zokra, kik Ceylont vették a mezőny ellen. A párisi nagy díj nyertese a szó szoros értelmében perczig sem volt a versenyben. A longchampsi kemény gyep láthatólag megv iselte lábait s köszvényes izomcsuklóival röviden vágtatott. A verseny Mr. Payne sárga méne Staghound és Lord Portsmouth Robin Hoodja közt függött egy darabig ; Staghound azonban könnyen gyözött, Ceylon rosz harmadik. A Fern Hill Stakesben Hyppia, b. Rothschild kanczája King Tómtól, új babért aratott gyors futásával, mellyel Vespasiant, Friponiert és a többit a faképnél hagyta, kezdettől végig vezetve „repülvén." A Coronation Stakes ismét meglepést nyújtott azzal, hogy Mirellát, melly az Oaksban második volt, megverte Mother of Pearl, melly az Oaksban sehol se volt. A kanczák szeszélyes ál'atok s ezt itt bebizonyították. Ischia csak a második helyet nyerhette el s Mirella ötödiknek ért be. A Royal Hunt Cup-ért 29 ló állott ki a síkra. A fogadások régen és nagyban folytak reá; kedvenczek keletkeztek és tűntek el és ujak támadtak s a versenyt utoljára is egy olly ló nyerte, melly ellen l-re 33-at adtak. E ló szerencsés tulajdonosa Mr. Angell, ki tömérdeket nyer fogadásokban; a ló neve Attaché 4é. p. m. Saunterertöl, félhosszal verte meg Historiant, harmadik Molly Carew. A megvertek közt találjuk Broomielawt, Sibériát, The Czart és több ismert nevü lovat, miből kitűnik, hogy Attachénak eddig félreismert lángésznek kellett lenni. A harmadik nap, a Cup Day, az ascoti versenyidény fénypontja. Olly roppant néptömeg, köznép, iparos, középrend és aristocratia sereglik itt ekkor össze, hogy e nap sok tekintetben a Derby naphoz hasonló. Pedig csak egy érdekesb versenye van, a Gold Cup 2V

2 mföldes futása, s ebben ez idén mindössze csak három ló indult.