Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-06-10 / 16. szám

242 mint a zsúfolt s mozdulást alig engedő gőzhajó, s hogy az embertömeggel rakott partok látványosságát a Nógrádmegye felé benyúló táj tágasabb és nyájasabb látköre pótolandja. E reményükben sem az intézők sem a nézők nem csalódtak s az utóbbiak tapasztalhatták még azt is, hogy a mit csín, kényelem és ízlés tekintetében a rendelkezésre álló eszközök megengedtek, azt az intézők fáradhatlan buzgalma a Margitsziget partoldalán egyesité. A nyílt páholyok mindenikét kis nemzeti zászlócska választá el egymástól, ezeknek hoszú sora vigan lobogott s incselkedőleg fedé el egy-egy pillanatra a bájosnál bájosb arczokat, minőket, és ennyit együtt (külföldiek öszhangzó bevallása szerint is) csak Magyarország fövái'osa bír felmutatni. A páholyok mögött a sziget fáinak és bokrainak sötétzöld háttere; előttük a szőke Duna síma tükre s ezen a birópáholy és csolnakmérő hely körül sürgölődő fehér, kék, veres barna, sárga inges sportkedvelők tarka raja; a kis „Dráva" gőzös, melly a pályavonalon folyvást fel s alá sétált s hordozta a vitabirót, hogy ez a versenyző csolnakok járását és fordulatait folyvást figyelemmel kisérhesse s baj vagy óvás esetében ítéletet mondhasson ; a páholyok felett számozott székek s a részvényes kör; fölebb a parton elnyúló állványok s a vizén száz és száz csolnak, nézőkkel, résztvevőkkel, készülödőkkel — körülbelől ezek valának a meglepő élénkségü látvány főbb vonásai. A hüs szellő, melly e forró vasárnap-délután olly jól esett, a felváltva hangzó katonai és czigány zenét röpke szárnyain lebegteté tovább és tovább; az egyes versenyek megindulását taraczk durrogás jelölé, mig a nyertesként beérkező csolnakot harsány zeneriadás üdvözölte. Szóval, a kirándulással s az ott talált berendezéssel úgy látszik mindenki meg volt elégedve, csupán az intézők lehettek elégedetlenek — az eredménnyel, mert a néző közönség helyfizetö része aránylag olly csekély volt, hogy az állványok jövedelme a berendezésre fordított költséget nem csak nem fedezte, sőt a vállalkozó hajósegylet pénztárát másfél ezer forintnyi deficitben hagyta. Ugy van, a látványossági igények korszakát éljük s a nagy közönség ezt a lóversenyeken és regattákon ép úgy követeli, mint — a színházakban, s maga a sport a külső appareilhez képest ép olly arányban áll, mint a drámai müélv a schőne Helenei és az eselshauti spectaculumhoz. Kétséget sem szenved, hogy a regatta-közönség zömét inkább érdekli a két város partjai közé szorúló százezernyi tömeg, mint maga a csolnakok versenyzése : és így a jövőre nézve azt, valljon a sport érdekében a qnestion d'argent mellözhetö-e, az illetők belátására bizzuk. Mindenesetre azonban s minden tekintetből figyelmet érdemelne azon nézet, hogy a regatta megtartására a pesti tavaszi lóversenyek hete a legalkalmasabb időpont. E versenyhét a pesti úgynevezett idényt bezárja s az utólsó versenynap után úgy szétoszlik a sportkedvelő előkelő világ, hogy egy tizede alig marad a fővárosban. Ha ennyivel ez alkalommal megtelt negyven páholy, úgy a lóverseny hetén még egyszer annyira lehetne számítani — s ezen kivül esik még a sportsmanek serege, melly a regattáról sem marad el s leginkább részjegyet (plaque-ot) vesz. Versenyek idején szinte szük a n. casino helyisége: most — tizenöt termében és szobájában néha alig van tizenöt ember. Avis au lecteur. De vissza a Margitszigetre, hol a három első verseny alatt igen jól mulató, de a negyediknek elején aggódni kezdő közönséget hagytunk. A nskullerek

u már vissza