Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-05-30 / 15. szám

237 melly már eddig alakúit, és nagyobb részt az idei regattában részt is készül venni, a mellyekről Dem lesz talán czélszerütlen és érdektelen némi ismertetést nyújtani. Az első, mintegy anyaegylet, a „budapesti liajősegyletmint talán köztudomású dolog, 1861-ben keletkezett, vagyis jobban mondva, az 1848-ban sok más nemzeti intézménynyel elpusztúlt (nagy Szécbenyink teremtő szelleme által létrehozott) első hajósegylet hamvaiból éledt fel. Tagja

i névsorában hazánk majdnem minden nagy családja képviselve van, míg más részt a középrend és polgárság contingense sem csekély. Száznál több a részvényese és közel húsz hajó áll szabad használatára, részint kisebb uszó csolnakdájában, részint a saját költségén felépített s a parton elterjedő nagy épületében, mellyben kényelmes öltöző szobán és felügyelői lakáson kivül díszes terem is van vendégek számára, hol nem ritkaság a magas társaság legbájosabb hölgyeit szemlélni; erkélyéről kedves a kilátás, és csinos kis virágos kert választja el a poros Dunaparttól. Elnöke: gr. Waldstein János. Igazgatója: gr. Széchenyi Béla.(Jegyzője: Neuhoffer János, kik 15 választmányi taggal egyetemben kezelik a társaság vagyonát és ügyeit.; Az egylet lobogója zöld és fehér csikós , felső szegletében vörös mezőn a hármas halom és kettős kereszt. Öltözete fehér flanell ing, fehér panama kalap vörös szalaggal. A regattákat életbe léptette és saját pénztárából adja a nagy, több száz aranyra rúgó díjakat és fedezi az évenként ezerekre rúgó költségeket. A regattai ügyek kezelésére külön bizottmánya van, melly több év óta gr. Széchenyi Ödön és Birly István választmányi tagokból áll. Ezen egylet után legrégibb társulat a „kékek" egylete, az eleinte használt kék ingek után így nevezve. Ezen társulat, melly most „magán evező és vitorlázó kör

u czimét használja, már 1862-ben alakúit jobbára magánintézetek hivatalaokaiból, és már 1863. óta minden regattában erélyesen küzdött a budapesti hajós egylet ellen, bár hon készült hajói az eddig még mindig nagy tölénnyel biró hajók ellen győzni nem tudtak; de most már nagyobb számmal jelenvén meg magyar készítmények más részről is a pályán, igazságosabb és valószínűleg kedvezőbb eredményű is lesz a küzdelem reájuk nézve. Igazgató Bignio József. Jegyző és pénztárnok Rácz Gyula. Lobogója a három nemzeti szín, a függélyesen alkalmazott fehérben a magyar nemzeti czimer. Öltözete vörös flanel ing, fehér sapka vagy kalap. Az egylet tagjait csak kölcsönös megegyezés folytán választja meg baráti köreiben, jelenleg 19 részvényese van. Alapszabályilag nem lehet több 25-nél. Öt hajója van, mellyeket az aldunasoron álló Walterféle uszodához csatolt uszó csolnakdában tartja, melly épületért a tulajdonosnak évi bért fizet. Harmadik egylet, a keletkezési időt tekintve, az öltözetük után úgynevezett „barnák." Ezen egylet melly „Egyetértés

u nevet használ 1864-ben keletkezett június havában 12 alapító taggal, kik hamar 30-ra szaporodtak s nagyobbrészt kereskedők. Jelenleg 25 tagból áll^O tagon túl nem akar terjeszkedni. Hat hajóval bír u. m. három négyevezős s három két pár skullos hajóval. Szabatos erőteljes evezési modo-